Balogh Virág Főtitkár Magyar Reklámszövetség A kuponozás jogi buktatói

Lehetséges jogi buktatók áttekintése

A főbb jogilag érdekes területek: 1)„Tartalmi” kérések 2)„Formai” kérdések 3)(Reklámadó)

Tartalmi kérdések - tisztességtelenség A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) -Többszintű jogi védelem: tisztességtelenség, megtévesztés, agresszív kereskedelmi gyakorlat, feketelista Megtévesztéssel kapcsolatos kérdések: árfeltüntetés 1)Ár pontos, valós feltüntetése 2)Kedvezmények pontos, valós feltüntetése 3)„Akár” állítások

Tartalmi kérdések - tisztességtelenség Feketelista 1)Csalogató reklám (5. pont) („a készlet erejéig”) 2)Fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése (7. pont) („utolsó ajánlatok”, „last minute”) 3)Az áru „ingyenes” jelzővel való ellátása akkor, ha a fogyasztónak az áru igénybevételével kapcsolatosan fizetnie kell (20. pont) 4) Nyeremény megnyerésének felkínálása, amenyniben a nyeremény nem elérhető (31. pont)

Tartalmi kérdések - tisztességtelenség A tisztességtelen tájékoztatással kapcsolatos felelősség: azé, akinek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru érkékesítése közvetlenül érdekében áll (Fttv. 9. §) A tisztességtelen tájékoztatással kapcsolatos eljárás: 1)Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2)Magyar Nemzeti Bank 3)Gazdasági Versenyhivatal !!!!! Feketelista sajátos kezelési módja

Formai kérdések – direkt marketing Cél: a fogyasztó akarata határozza meg a hirdetés eljuttatásának tényét és jellegét Direkt marketing - Reklámtörvény, Elektronikus kereskedelmi törvény - Opt-in vs. opt-out szabályozás - Kifejezett hozzájárulás fogalma és kötelezettsége

Formai kérdések – adatvédelem Adatvédelem - Adatkezelés, adatfeldolgozás, személyes adat fogalma - Opt-in vs. opt-out szabályozás - Adatokhoz való hozzájutás 1)Előzetes hozzájárulás alapján ( ) 2)Nyilvános adatbázisokból (telefon, postai út) - Előzetes hozzájárulással kapcsolatos előírások

Reklámadó Felmerülő kérdések: 1)Adóköteles tevékenységnek minősül-e a kuponozás? -A reklám definíciójából kiindulva igen -Más vállalkozás árujának népszerűsítése esetén a kupon közzétevője reklám közzétevőnek minősül -Saját áru népszerűsítése esetén a kupon saját célú reklám 2)Milyen módon kell az adóalapot képezni? -Amennyiben a kupon más vállalkozás áruját népszerűsíti, akkor a belőle származó árbevétel alapján (a bartert beszámítva) -Amennyiben saját célú reklám, akkor a közzététellel kapcsolatosan felmerült közvetlen költség alapján 3)Mi a helyzet a keresztpromócióval? - Keresztpromóció esetén a saját áru népszerűsítéséből költség-alapon, a más vállalkozás árujából bevétel-alapon kell az adóalapot képezni és a kettő összeget egybeszámolni

Köszönjük a figyelmet!