MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Hálózatok - klaszterek Dr. Szintay István egyetemi tanár

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Tartalomjegyzék I. Hálózatok Mozgatórugók – alapvető kompetenciák Piac – Hálózat – Hierarchia Hálózat típusok II. Klaszterek Hálózat – Klaszter Klaszter fogalma és iskolák Klaszter struktúra és típusok

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet I. Hálózatok – Mozgató rugók Kicsi – Nagy probléma Kompetencia alapú – vertikális integráció fejlődés Outsourcing – co-sourcing

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet –Kommunikációs képesség –Kooperációs kultúra –Bizalom –Stratégiai gondolkodás, egyedi és közös –Rugalmas változtatási – alkalmazkodási készség I. Hálózatok – Alapvető kompetenciák

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet HierarchiákHálózatokPiac Fő integrációs erő ParancsKooperációVerseny A viszony természete Hatalmi, alárendelt Reciprocitás, kiegyensúlyozott Mutualizmus, kiegyensúlyozott A kooperációZártLehatárolatlan, időben és térben nyitott Lehatárolatlan Technológiai bázis TömegtermelésTömeges testre szabásNincs specifikus bázisa IntegrációVertikálisHibridHorizontális AdaptációLassú szakaszosGyors folyamatos StruktúraMerevLazán kötöttNem szervezeti I. Hálózatok – a hierarchiák és a piac között

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet 6 I. Hálózatok - Hálózati típusok KKV struktúrák - Vertikális hálózat felépítése A hálózatosodás lehetőségeket biztosít a nemzetközi piacra történő kilépésre. A KKV-k kezdettől fogva rendelkeznek olyan partnerekkel, akik ösztönzik a fejlődésüket. Benchmarking jellegű tanulási folyamat is jelentkezhet. Multiplikatív hatások is kialakulhatnak. A már beszállító vállalkozások sikeressége további KKV-kat is motivál a fejlődésre, a beszállítóvá válásra. a pénzügyi közvetítők is szívesebben finanszíroznak nagy vállalkozásokkal kapcsolatban álló KKV-ket. Integrátor

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet I. Hálózatok – Hálózati típusok KKV struktúrák - Horizontális hálózat felépítése Koordinátor Nagyjából azonos erejű KKV-k működnek együtt. A kooperáció céljai változatosak lehetnek, klasszikus megjelenési formái: együttműködés a marketing, a termékfejlesztés, a beszerzések területén. Általánosságban is megállapítható, hogy a méretgazdaságosságból eredő hátrányok leküzdése a hálózatok kiemelt célja. Növekvő innovációs és tanulási kapacitás jellemző (együttesen jobban képesek megszerezni, szűrni és alkalmazni az információkat)

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet I. Hálózatok – kialakulásának lépései

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Hálózat és klaszter A hálózat fogalmának további fejlődése és finomodása hozta létre a klaszter fogalmát. HálózatokKlaszterek TagságMeghatározott (zárt tagság)Nyílt szerveződés Együttműködés alapja Szerződéses kapcsolatokSzociális értékek Együttműködés jellege Együttműködésen alapulnak Együttműködésen és rivalizáláson alapulnak KohézióKözös üzleti célokKollektív vízió RésztvevőkVállalatok Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Fogalmi meghatározás „Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani.”

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Klaszter általános struktúrája Vezető iparágak Beszállítók hálózatai Alapanyagokat, alkatrészeket, eszközöket és szolgáltatásokat biztosító vállalkozások Gazdasági infrastruktúra Emberi erőforrásokTechnológiaÜzleti környezet Finanszírozás és tőkejavakMűszaki infrastruktúra

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – általános jellemzői a szereplők közötti tartós együttműködés, egy értéklánc mentén jön létre, a partnerek földrajzilag koncentrálódnak, a klaszter tagjai készek az erőforrások és kompetenciák különböző kombinációinak kialakítására és egymással történő megosztására, az együttműködés nem pusztán a hagyományos értelembe vett szállító-vevő kapcsolatokra, hanem más területekre is kiterjed, munkaerő képzés, kutatás fejlesztés … stb. intenzív kapcsolatokat épít a helyi oktatási, kutatási, képzési önkormányzati intézményekkel

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Iskolák Olasz iskolaIntézményre épülő klaszter, Iparági körzet Kaliforniai iskolaHálózatra épülő klaszter Skandináv iskolaTudásorientált klaszter Porteri iskolaRegionális klaszter

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági körzet Iparági / üzleti körzetek három tényező szerinti szerveződést értelmeznek:  Egy iparág földrajzi koncentrációja, amit a nagyméretű piac tesz lehetővé. A beszállítók résztvevők specializációja figyelhető meg.  Hasonló képzettséget igénylő munkahelyek sokaságát összefogó szerveződés, ami a szakmai jártasság számára biztos munkahelyet, illetve a szakmai specialitások tovább éltetését, fejlesztését biztosítja.  Iparági technológiai / műszaki tudás túlcsordulása tudás átadás, tudás transzfer

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági körzet Iparági körzetek 4 típusa 1.Marshall-i iparági körzet lokális tulajdonosok KKV-i alkotják, támogató iparágak és a vásárlók nagy része körzeten belüli, termékdifferenciálásból adódó előnyök a döntőek, helyi önkormányzatok erős támogatása, erős bizalmi tőke és zárt közösség. (Olaszország Emilio Romagna, Veneto tartomány, Szilicium völgy félvezető gyártás.)

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági körzet 2.Szolár, vagy (hub and spoke) egy vagy néhány nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, főleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erős az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külső székhelyű nagyvállalatok között gyenge az együttműködési készség. A „kerékagy-és-küllők” körzetre jó példa Seattle (Boeing repülőgépgyár), Toyota City (Toyota autógyár)

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági körzet 3.A szatellit iparági körzet (satellite industrial platforms), amelynek jellemzői: néhány, körzeten kívüli nagyvállalat dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttműködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzők a vállalkozások közötti bizalmon alapuló együttműködés. A szatellit típusra példa a Research Triangle Park (USA), a japán technopoliszok (Oita vagy Kumamoto), míg Brazíliában Manaus. De ugyanilyen jellegűnek tűnik Győrben az Audi, Székesfehérvárott az IBM, avagy a Szentgotthárdon termelő Opel gyár körül formálódó körzet is, mivel a helyi beszállítók hálózata nem alakult ki

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági körzet 4.A hibrid iparági körzet: a Marshall-i és a szatellit körzet kombinációja, fő jellemzői: az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemző, alacsony vagy közepes erősségű a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttműködés alapvető fontosságú az itteni cégek versenyelőnyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetően magas fokú az együttműködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tőke nem számottevő forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külső befektetők között, a helyi munkaerőpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülről jövő munkaerő aránya), a helyi munkaerő elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külső befektetők), a műszaki és alkotó (kreatív) készség növekvő a körzeten belül

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Kaliforniai borklaszter (Porter, 1998) A kaliforniai szőlőművelés és bortermelés története:  1700-as évek második fele, szőlőművelés kezdete Kaliforniában,  1860: Phylloxera megjelenése Európában, 1870-ben Kaliforniában,  1934: Bor intézet (San Francisco), 48 kaliforniai borász kereskedelmi társulása,  : az amerikaiak asztali bor fogyasztása megduplázódott, 1970-es évektől minőségi bortermelés Kaliforniában,  1976: egy párizsi nemzetközi borversenyen győzelem, a kaliforniai borok első nemzetközi elismerése,  : 20%-kal visszaesik a borfogyasztás,  1990-es évek eleje: ismét fellendül a kereslet,  1998: a minőségi borok iránti kereslet megugrik,  : 40%-os növekedés, és nő a bor exportja

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Szőlészet, szőlőtermesztés Borászati berendezések Hordók Palackok Kupakok és dugók Címkék Propaganda és reklám Turisztikai klaszter Szakfolyóiratok (pl. Wine Spectator, Trade Journal) Állami kormányzati ügynökségek (pl. borminősítés) Oktatási, kutatási és kereskedelmi szervezetek (pl. bor intézet, szakácsművészeti intézet) Pincészetek és feldolgozóüzemek Termesztők, szőlőültetvények Műtrágya, permetezőszerek, gyomirtók Szüretelő berendezések Öntözési technológia Kaliforniai mezőgazdasági klaszter Élelmiszer klaszter Kaliforniai mezőgazdasági klaszter A kaliforniai borklaszter Forrás: Porter, (1998)

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Kaliforniai borklaszter (Porter, 1998) Főbb jellemzők napjainkban:  Az USA bortermelésének 90%-a Kaliforniában koncentrálódik;  1997: 420 millió gallon (1 gallon =3,78 liter), azaz kb. 16 millió hektoliter;  USA a világ negyedik legnagyobb bortermelője lett utánra;  A Bor Intézet 740 pincészetet tartott nyilván a 90-es évek végén (de csak 450 pincészet tagja az Intézetnek);  Koncentrálódás: Kalifornia 10 legnagyobb pincészete biztosítja a termelési mennyiségnek több, mint 80%-át;  A felhasznált szőlő 85%-a független termelőktől származik;  Ellenőrizhetőség: független minőségellenőrző intézetek

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Svéd faipari klaszter A klaszterben található kapcsolódó és támogató iparágak legtöbbje maga is nemzetközileg versenyképes, erősítve ezzel a végterméket gyártók – és ezen keresztül a klaszter – versenyképességét

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet A svéd faipari klaszter szerkezete Forrás: Porter (1998: 233. o.) és Lengyel – Deák (2002/b) Faipari vegyszerek Műszaki tanácsadás Fazúzalék és papírgyártó gépek és eszközök Nyomda Erdőtűz megelőzés Falburkolat, épület- gépészet Újra- feldolgozás Parafa Fakitermelő gépek Láncfűrész Fűrésztelepi gépek Erdészet Fűrésztelep Építési anyagok Egyéb fatermékek Fa- kitermelés Fa- hulladék Fa- zúzalék Papír Előre gyártott épület Faipari bútor Karton/papír csomagolás Nemzetközileg versenyképes iparág Gyenge kapcsolat Mérsékelt kapcsolat Erős kapcsolat

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Klaszter típusok Kitermelő iparág Helyi piacra termelő vállalkozások Iparági klaszter alacsony magas alacsony Földrajzi koncentráció mértéke Munkamegosztás mértéke Regionális klaszter A gazdasági összefonódás mértéke

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet II. Klaszterek – Regionális klaszter kialakulásának lépései 1.Az úttörő vállalkozások szakasza: az első vállalkozások megjelenése, megalakulása. Egy adott térségben több olyan új vállalkozás jön létre, amelyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Jellemzően számos spin-off vállalkozás követi e cégeket. 2.A második szakasz a speciális környezeti háttér kialakulásának fázisa, amely során a megindult koncentráció hatására a régióban, egyre nagyobb számban telepednek meg a jellemző iparághoz kapcsolódó és háttériparág, koncentrálódik az ezt lehetővé tevő szaktudás és munkaerőbázis. 3.A harmadik szakaszban létrejön egy, vagy több teljesen új szervezet, vagy intézmény, melynek a legfontosabb feladata a klaszterhez tartozó vállalkozások számára nyújtandó egyedi, speciális igények felmérése, és ezek alapján speciális szolgáltatások nyújtása

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet 26 II. Klaszterek – Regionális klaszter kialakulásának lépései 4.Az így létrehozott miliőben rejlő lehetőségekkel a klaszter vonzó hatást gyakorol a szélesebb környezetére, melynek hatására számos klaszteren kívüli vállalkozás dönt a klaszterhez való csatlakozás mellett, és telepszik be vagy át a klaszter régiójába. Ez a hatás nyilvánul meg abban is, hogy további magasan képzett, illetve speciális tudással rendelkező munkaerő áramlik a térségbe. 5.Az ötödik lépcsőfok a nem piaci alapú kapcsolati tőke kialakulása a résztvevő vállalkozások és non-profit szervezetek és intézmények között. Ez a folyamat megerősíti az információáramlást, a szakmai tudás helyi körforgását, a tapasztalatcserét és ezáltal az innovációt. 6.Általában bizonyos idő után elérkezik a hanyatlás szakasza is, amely azonban nem feltételül az adott iparágban működő vállalkozások teljes csődjét és a klaszter megszűnését jelenti, hanem egy olyan periódust, amikor az addigi fejlődési ütem megtorpan, és alapvető, radikális változtatásokra van szükség mind az adott kulcsiparágban, mind az egyes vállalkozások, szervezetek és intézmények működésében

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Iparági – Regionális klaszterek méret típusai Mindkét alapesetnél 3-3 típust különböztetünk meg. Iparági klaszter esetében az ágazati koncentráció a fontos (azaz egy iparág mekkora súlyt képvisel egy ország gazdasági szerkezetében), míg regionális klaszter esetében a térbeli kiterjedés (a térségi bázis) nagysága a lényeges megkülönböztető kritérium Az iparági klasztereket tipizálhatjuk az aggregáció szintje, egy adott nemzetgazdaság szakosodása szerint, azaz melyik iparág és milyen mértékben domináns egy gazdaságban Iparági klaszter Megaklaszter Mezoklaszter Mikroklaszter Regionális klaszter Makroklaszter Regionális klaszterLokális klaszter

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Ez a tipizálás három szintet különít el a klaszterek gazdasági jelentősége és komplexitása szerint:  Megaklaszter, amely lényegében olyan iparági csoport, amelyhez tartozó szervezetek és üzleti partnereik a gazdasági tevékenységek széles köréhez kapcsolódnak és az egész nemzetgazdaság fejlődését meghatározzák (pl. Finnországban a telekommunikáció, Görögországban a turizmus, Svájcban a pénzügyi iparág stb.).  Mezoklaszter, amely egy adott iparág versengő vállalataból és értéklánc-rendszereikből, valamint a kapcsolódó iparági intézményekből áll (pl. kerámiaipar, bútoripar, tejipar stb.).  Mikroklaszter (üzleti klaszter), amely legtöbbször az iparághoz tartozó egy-két vállalat értéklánc rendszerét, beszállítói, alvállalkozói, kereskedelmi hálózatát jelenti

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet A regionális klaszterek megkülönböztetésénél a térségi bázis kiterjedése a lényeges megkülönböztető ismérv, mivel mindig a valós gazdasági kapcsolatok által kirajzolódó vonzáskörzeteket kell tekinteni, és nem pl. a közigazgatási területi egységeket. A regionális klaszterek három típusa a térségi bázis kiterjedtsége szerint:  Makroklaszter, amelynek térségi bázisa az egész ország, így az iparág versenyző vállalatai, beszállítóik vagy partnerszervezeteik megtalálhatók szinte mindegyik régióban.  Regionális klaszter, amikor az iparág versengő vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió, vagy egy nagyváros és vonzáskörzete.  Lokális klaszter, amely leginkább egy településen, vagy egy munkaerő- vonzáskörzetben (ingázási övezetben) működik, elsősorban kis- és középvállalkozások (KKV-k) helyi hálózataiból áll. A klasztereknek a térségi bázis kiterjedtségének nagysága szerinti tipizálása úgy-ahogy illeszkedik a közigazgatás területi szintjeihez, így a klaszterek fejlesztésénél a különböző szintű kormányzatok: a központi, a regionális, a települési kormányzatok és intézményeik feladatai körvonalazhatók

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Klaszterek általános előnyei A klaszterek elősegítik a működési hatékonyság gyors javulását, ami költségelőnyök kialakítását teszi lehetővé:  Kihelyezés (outsourcing) révén a méretgazdaságosság kihasználása;  Beszállítók versenyeztetése révén elérhető olcsóbb inputok;  Kiegészítő termékek termelői a tevékenységüket részben megoszthatják;  Olcsóbb közös K+F;  Összehasonlíthatóság lehetősége (benchmarking)  A „legjobb gyakorlatok” gyorsabb terjedése, új tevékenységekkel és módszerekkel való megismerkedés. A klaszterek a stratégiai versenyelőnyök kialakítására ösztönöznek az utánzás és az árverseny helyett:  Speciális inputok, közjavak ellátása;  A klaszteren belül a vállalatok működési hatékonyságában meglévő különbségeket nehezebb hosszú távon fenntartani;  A földrajzi közelség az utánzás helyett az eltérő stratégiák kialakítására ösztönös;  Új igények és piaci szegmensek észlelése könnyebb a klaszterek nyújtotta üzleti környezetben;  Komplementer tudástőkék. Működési hatékonyság Stratégiai pozícionálás Klaszter A lokális klaszterek által nyújtott vállalati előnyök Forrás: Lengyel-Deák (2002/a)

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet A klaszterek fejlesztésének ajánlott és nem ajánlott szempontjai Forrás: Lagendijk (1999). Ajánlott (célszerű) Ösztönözni a klaszterek fejlődését, a klasztert demonstrációs modellként felhasználni, buzdítani a cégeket új együttműködések kialakítására, törekedni a klaszter bővítésére, elkészíteni a régió iparágai globális piacának felmérését, támogatni a nagyvállalatokat és fejlesztő ügynökségeket a klaszterek élénkítésére. Nem ajánlott ( nem célszerű) klasztert mesterségesen létrehozni, a klasztert mint végcélt hirdetni, egyes klaszterek vagy cégek túlélése mellett elköteleződni, létrehozni egyetlen klasztert hosszú távra, fókuszálatlan támogatást nyújtani, innovációt ösztönözni, amikor a cél a modernizáció, a fejlesztési ügynökségeket egymással versenyeztetni

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Az EU-ban megvalósult sikeres klaszterek négyféle kategóriája: Iparági klaszter (regionális klaszter): amely a Porter-féle rombuszmodellből indul ki, fő célja az iparágak közötti szinergia ösztönzése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. Intézményre épülő klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést a méretgazdaságosság (economies of scale) és a változatosság, gazdaságosság (economies of scope) erősítését szem előtt tartva, példa rá az olasz RSC (Regional Service Center). Hálózatra épülő klaszter: általában zártkörű, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttműködés, amelyekben a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg KKV-k alkotják. Tudásorientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok (tudás) cseréjét lehetővé tevő együttműködés, a középpontjában gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely közvetít a különböző iparágakban tevékenykedő vállalkozások és a támogató (kiszolgáló) szektorok között, általában KKV-k csoportjai „tanulnak egymástól”

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Klaszter típusok üzleti előnyei, szerveződésük jellege és fejlesztési lehetőségük Forrás: Lagendijk (1999, 87.o.) Iparági/regionális klaszter (rombusz-modell) Intézményre épülő (szolgáltató központ, soft hálózat) Hálózatra épülő (zárt tagság, hard hálózat) Tudásorientált (egyedi vagy mentor csoportok) FinanszírozásPénzügyi szabályozás, kockázati tőke támogatása. Bank-szolgáltatáshoz férés elősegítése, közös programok, „csomag”. Ugyanazon finanszírozási „csomag”. Tudatosság erősítése, tapasztalatok terjesztése a hitelügyletekről, pénzügyekről. Szaktudás fejlesztése Oktatáspolitika, munkaerő-piaci audit, tanulók gyakorlati programjai. Klaszter tréning lehetőségek: képzésekért lobbyzás; szaktudás igazolása. Partnerek szaktudásának összevonása; közös képzések megrendelése. Információk és tapasztalatok cseréje a képzésekről és támogatásokról. Marketing és nemzet- köziesedés Kereskedelem politika, missziók egységesítése; intézményi (kamarai) szervezetek. Tagok piacfigyelési támogatása exportnál és FDI-nél; külső ügynökségek alkalmazása, regionális védjegy (márka). Közös termékek fejlesztése és marketingje; piacokon közös megjelenés. Információk cseréje az új piac- csatornákról

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet Klaszter típusok üzleti előnyei, szerveződésük jellege és fejlesztési lehetőségük Forrás: Lagendijk (1999, 87.o.) Iparági/regionális klaszter (rombusz- modell) Intézményre épülő (szolgáltató központ, soft hálózat) Hálózatra épülő (zárt tagság, hard hálózat) Tudásorientált (egyedi vagy mentor csoportok) Árubeszerzés (inputok) Szabályozási feltételek, értékláncok fejlesztése (szűk keresztmetszetek). „Piacfigyelés” és közös beszerzési stratégiák; tudatos értéklánc menedzsment. Közös beszerzés; összehangolt értéklánc menedzsment. Tapasztalatok cseréje a beszerzésekről és értéklánc menedzsment végrehajtásáról. K+FInnovációs rendszerbe beágyazva. „Technológia figyelés”; műszaki információk nyújtása (könyvtár stb.). Partnerek technológiai fejlesztéseinek összegyűjtése. „Legjobb gyakorlat” tudatos terjesztése és alkalmazása. Információs technológia Szabályozási környezet, infrastruktúra támogatása. Tudatos kiépítés, IT nyújtás mint közös erőforrás. Közös IT hálózat és kapcsolat létrehozása. Információk cseréje IT bevezetésről és használatról. MinőségSzabványok és bizonyítványok szabályozása; minőségbiztosítási programok. Tanúsítványokhoz, igazolásokhoz hozzáférés. Közös tanúsítvány stratégia. Tanúsítványokról a „jó gyakorlat” információk cseréje