„A jövő útjai” Közösségfejlesztés, társadalmi tervezés, Stratégiai tervezés

Mi a közösségfejlesztés  az adott településen élő emberek aktív közreműködésével  a rendelkezésre álló erőforrásokból alulról építkező folyamat  segít megfogalmazni a települések, kistérségek problémáit, szükségleteit  a közösség részvételével keresi a megfogalmazott problémák megoldására, a szükségletek kielégítésére a válaszokat.

Mi a közösségfejlesztés Közösség általi fejlesztés, a szakember csak átmenetileg van jelen  Közösségfejlesztés ≠ szervezetfejlesztés  Közösségfejlesztés ≠ csoportfejlesztés  Lokális fejlesztés, vagyis célterülete a szomszédságok (városrész), települések, kistérségek, megyék, régiók Célja:  A lakosság kezdeményezővé váljon  Társadalmi részvétel erősítése, az emberek vegyenek részt életük alakításában

Részvétel és bevonás Egyén és a közösség szintjén Az egyéni célok összhangja a közösségi célokkal Közös célok és hozzárendelt feladatok A változáshoz aktivitás kell

RÉSZVÉTELI LÉTRA 6. Önálló kezdeményezés 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel

Közösségi beavatkozás 1. a.) módszer Helyi fejlesztés Közösségi változás létrejöttének feltétele: - Ha az emberek széles köre részt vesz helyi szinten a célok meghatározásában és a civil cselekvésben.  Közösségfejlesztés része a közösségi tervezés

Közösségi beavatkozás 2.. b.) módszer: Társadalmi tervezés  A problémamegoldás technikai folyamatát hangsúlyozza.  A tervezés irányultságát az adatok határozzák meg: szükségletek felmérése, elemzése, döntések elemzése, értékeléssel kapcsolatos kutatás, statisztikai eszközök, bürokratikus szervezetek  - szociálpolitika

Közösségi beavatkozás 3. c.) módszer Társadalmi akció Sértett vagy hátrányos helyzetű réteg meglétét feltételezi. Figyelemfelkeltés igényeikre: - az erőforrások nagyobb fokú használatára, - Egyenlő bánásmódra Cél: alapvető változások létrehozása a közösségben.

Közösségi tervezésnek nevezzük, ha … (Sain Mátyás, VÁTI Kht. Anyagi alapján)  - a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen bevonják az érintetteket;  - a tervező sokkal inkább a különböző tudásformák összehangolásáért felelős, nem a konkrét megoldásokért  - érvényesül az eljárási igazságosság, azaz nem zárunk ki senkit a döntés előkészítéséből laikusságára hivatkozva aki érintett benne, vagy mert élvezi annak lehetséges hasznait, vagy viseli annak lehetséges költségeit;

Mi az eredmény? Létre jön egy terv (egy dokumentáció); A szereplők összhangja, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt; Demokratikus eljárás, vita és mérlegelés a megegyezés érdekében; Különböző tudásformák (élethelyzetek, érdekek, tapasztalatok) nem egymással versenyeznek, hanem összeadódnak;

Közvetlen, azonnali előnyök: A tervezés értékválasztást tükröz Integrált és komplex nézőpont Innovatív megoldások Valós igényű fejlesztés (relevancia, hatásosság) Konfliktusok minimalizálása, konszenzus (hatékonyság) A helyi szereplők elköteleződése, kötődése Nyertes-nyertes megoldások

A közösségi tervezés hosszú távú, közvetett társadalmi hozadékai pl. Erősödik a társadalmi tőke, a közösség megtartó ereje Növekszik az emberek jóléte, javul egészségi állapotuk Aktivizálódik a közösség, erősödik érdekérvényesítő képessége, fejlődési potenciálja Nő a közösség stabilitása, egyéni szinten javul az esélyegyenlőség Erősödik a térségi identitás

A résztvevők gyűjtése alapján a településükön Milyen ügyek vannak, amelyek közösségi megoldást kívánnak?

”Szakértői” kontra közösségi tervezés Külső tervező Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel Közösségi tervezés Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak (Sain Mátyás nyomán )

KIK AZ ÉRINTETTEK? Minden olyan intézmény, szervezet, csoport vagy magánember aki valamilyen igénnyel lép fel a közösség felé —nekik jogukban áll beleszólni a döntésekbe a támogatásokkal és a szolgáltatások kapcsolatban. Érintettek azok, akiknek az életét közvetlenül befolyásolja mindaz, ami a közösségben történik. (Bryson, 1988)

TERVEZÉS NYILVÁNOSSÁGA A HELYI NYILVÁNOSSÁG JELENTŐSÉGE „Csinálj jót és beszélj is róla!” Nyilvánosság =/ tájékoztatás ?! A nyilvánosság színterei, a tájékoztatás fórumai a településen. (köv. dia) Kinek a dolga? Szerepek és felelősségek.

Nyilvánosság = tájékoztatás - helyi lap - helyi hírlevél - helyi tévé (kábel, internet) - közösségi rádió - helyi portál, internetes fórum, levelezőlista, chat szoba, blog - hirdető táblák, oszlopok, információs felületek - közösségi alkalmak A nyilvánosság terei a településeken

Miért érdemes közösségben dolgozni? Sikerélmény Közös öröm Együttműködésre ad lehetőséget A problémák megoldására együtt nagyobb esély van Csökkenti a kiszolgáltatottságot Lehetőség a demokratikus állampolgári lét megélésére

Mi a stratégiai tervezés ?  Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük.  A stratégiai tervezés során a szervezet hosszú távú céljaihoz (jövőkép, küldetés) képest elemezzük a megoldandó problémákat, tekintetbe véve a szervezetünk belső és külső adottságait.

Miért fontos a stratégiai tervezés?  A világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt ad, motivál a célok elérésére.  Közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását.  Biztos alapot szolgáltat a döntéshozatalhoz. Döntéseink valóban a céljainkat fogják szolgálni.  A tervezési folyamatban való részvétel fejleszti, elkötelezettebbé teszi a közösséget.  Segíti az önállóság megőrzését: saját céljainkat fogjuk követni és nemcsak a külvilághoz alkalmazkodni.  A jól kidolgozott terv segít a tudatosabb és eredményesebb munkavégzésben.

Alapelvek  Csak akkor tervezzünk, ha meggyőződtünk annak szükségességéről.  Sosem a lehetőségekből, hanem a célokból kell kiindulni. Álmokat szőni nemcsak lehet, de kell is. Csak későbbi lépés a célok és a feltételek összehangolása.  A gyengeségeket, hiányosságokat mindig a megújulás és a fejlődés alapjának (erőforrásoknak) kell tekinteni.  A tervezés és az értékelés csak együtt létezik.

Mikor ne tervezzünk? A tervezés az esetek többségében igen hasznos, sőt, nélkülözhetetlen. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem érdemes tervezni, mert többet veszít vele a szervezet, mint amennyit nyer:  Ha túlélési problémákkal küzd a szervezet, és ezért más, sürgősebb teendői vannak.  Ha kilátástalan megfelelő terv elkészítése. A rossz terv rosszabb, mint a tervezetlenség.  Ha gyakorlatilag nincs esélye a megvalósításnak.  Ha a szervezet spontán, intuitív döntésekkel is hatékonyan működik.

Mi az a stratégiai terv ? A stratégiai terv egy írott dokumentum, mely a szervezet rövid (2-5 év) (közép (5-10) hosszú távú (10-20) évre szóló irányvonalát határozza meg. A terv egy folyamat eredménye, a következő alapkérdések tisztázásra kerülnek:  Miért létezik a szervezet ?  Mit csinál ?  Merre kell haladnia ?  Hogy fog odajutni ?

Hogy néz ki egy stratégiai terv ? Tartalmazza:  a szervezet jövőképét, küldetését és értékrendjét  egy helyzetfelmérést a környezetről, az eddigi tapasztalatokról  egy szervezetfelmérést (erősségeinek, gyengeségeinek értékelését, a szervezet létezésében érdekeltek felmérését, stb.)  néhány évre előre megfogalmazott célokat, feladatokat, azok időbeni lebontását, megvalósíthatóságát  a munka értékelésének módszerét

Társadalmi és szervezeti jövőkép megfogalmazása hová tartunk, mit szeretnénk elérni? A stratégiai tervezés első lépése ennek a letisztázása. Szervezeteknek lehet hasonló, sőt egyforma a jövőképük, pl.: „Azt akarjuk, hogy a gyerekek ne éhezzenek ebben az országban” Egy jövőkép megfogalmazására jellemző, hogy:  hosszú távú jövőbe mutat  nagyon rövid, tömör  bárki számára érthető  statikus állapotot ír le  több szervezet is egyetérthet vele.

A küldetés A küldetés különbözteti meg az adott szervezetet a többi hasonló jövőképpel dolgozó szervezettől. A küldetésmondat jelzi, hogy melyik utat választotta az adott nonprofit szervezet a jövő felé. (Miért vagyunk? Miért dolgozunk?) Célja: alapkérdések tisztázása, segítség a belső és külső kommunikációban, az érdekeltek figyelmének fókuszálása Ezt világosan, a munkatársak egyetértésével érdemes meghatározni, hisz ez segíti az egyetértést, a közös munkát.

A küldetés jellemzői  a következő kérdésekre ad választ: kik vagyunk, kiért/miért dolgozunk (esetleg: hogyan dolgozunk és mely földrajzi területen fejtjük ki tevékenységünk)  a szervezet átfogó célját magyarázzák meg, összegzik  a szervezet értékrendjét sugallják  rövidek (2-3 mondatosak) és dinamikusak  csak egy szervezetre jellemzők  a környezetre reagálva születnek  újraértékelődnek és időről időre (akár évente, kétévente) módosulhatnak  a célközönségre teszik a hangsúlyt  a kimenetre koncentrálnak és nem az operatív működésre vagy tevékenységre.

A módszer  mit (milyen alaptevékenységet)?  miért (milyen társadalmi cél, jövőkép érdekében)?  kinek (milyen célcsoportnak)?  hogyan (milyen projekteken, szolgáltatásokon keresztül, milyen módszerekkel)?  hol (milyen földrajzi hatókörben) tevékenykedik szervezetünk? „Az X,Y Alapítvány, Egyesület célja, hogy valamit, valamiért, valakiknek, valahogyan, valahol tevékenykedjen.”

Alapértékeink  A jövőkép kifejezi a szervezet központi értékét.  Fontos, hogy a kimondott értékek egybeessenek a gyakorolt értékekkel.  A szervezeti értékeket nyíltan kell megfogalmazni, de hasznuk csak akkor van, ha az érintettek tiszteletben tartják azokat és aszerint viselkednek, dolgoznak nap mint nap. Pl.:  Függetlenség  Pártatlanság  Elkötelezettség  Hitelesség  Szakmaiság  Átláthatóság

Helyzetelemzés Ez egyfajta alapállapot felmérés, mely segít a valós, elérhető célok megfogalmazásában, segítségével körültekintőbben és proaktívabban tudunk tervezni. Alkalmazható módszerek:  Érdekeltek vizsgálata  SWOT/GYELV elemzés  Portfolió analízis  PEST- STEEPL amelyek segíthetnek abban, hogy a szervezet számára releváns és meghatározó információkat rendszerbe öntsük, hogy minél könnyebben beépíthetők legyenek a stratégiai tervbe.

Kit érdekel? - érdekeltek elemzése  Kit érdekel, hogy fennmarad-e, változik-e a szervezetünk, kik az érdekeltek az ügyben ?  Érdemes végiggondolni kik és mely intézmények azok, akiket érint a szervezet működése, kiket érdekel annak jelene és jövője. Ők különböző pozitív vagy negatív indíttatásból kifolyólag befolyásol(hat)ják a szervezet életét.  Érdekeltek lehetnek pl. a szervezet munkáját élvező támogatottak, ügyfelek, a bizottsági tagok, az önkormányzat, a versengő szolgáltatók, a többi nonprofit szervezet, a szervezet támogatói, munkatársai, stb…

SWOT analízis Erőss é gekGyenges é gek Lehetős é gekVesz é lyek Erősségek - Gyengeségek - a szervezet belső pontjainak elemzése (kvalitatív, kvantitatív) a szakmai és a működtetés területén egyaránt- JELEN DIMENZIÓJA. Lehetőségek – Veszélyek - a szervezet külső környezetének analízise, politikai/jogi, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális/technikai tényezőket vizsgálva- JÖVŐ DIMENZIÓJA. Meg kell vizsgálni, hogyan építhetünk a pozitívumokra, a negatívumokra, és mit kezdünk negatívnak tűnő gyengeségekkel és veszélyekkel rövid és hosszútávon.

Problémák elemzése A belső és a külső feltételek elemzése során sok olyan probléma felvetődik, amelyekre a szervezeti stratégia választ próbál adni. Annak érdekében, hogy a problémát ne csak tünetileg, hanem valójában is orvosolni tudjuk, alaposabban elemezni kell annak gyökerét. Erre szolgál a problémaelemzés: A problémák meghatározása pl.: mi hiányzik céljaink, jövőképünk eléréséhez. A problémák rangsorolása fontosságuk szerint. A kiemelt problémák pontosítása, átbeszélése, hogy mindenki megértse mit takarnak. A problémát kiváltó okok összegyűjtése. Ok-okozati háló megrajzolás a probléma gyökerének feltárása érdekében. Kulcsfontosságú okok és esetleges ördögi körök kiválasztása. Célok kijelölése.

Stratégiai kérdések A stratégiai kérdések olyan eldöntendő kérdések, amelyek a jövőképre, a szervezet erőforrásainak és környezetének elemzésére épülnek. A stratégiai kérdésekre adott válaszok befolyásolják a stratégiai tervezés irányát, segítenek a stratégiai prioritások és a célok megfogalmazásában.

Stratégiai kérdések A stratégiai kérdések vonatkozhatnak: a szervezeti struktúrára és formára emberi erőforrásokra a szolgáltatásokra, tevékenységekre a forrásteremtésre, adományszervezésre a szervezet PR munkájára és az arculatára Infrastruktúrájára marketing munkájára pénzügyi vezetésére

 A stratégiai kérdésekre adott válaszok kijelölik a stratégiai irányokat (pl. területileg terjeszkedni fogunk), majd ezek mentén jelöljük ki a konkrétabb stratégiai célokat (pl. két éven belül még három irodát nyitunk a megyében).  Tulajdonképpen itt kell „összefésülni” a szervezet által vallott értékekből valamint a jövőképéből és a küldetéséből származó célokat a külső/ belső környezet által lehetővé tett projektekkel, tevékenységekkel. A projekteknek már konkrétaknak, reálisaknak, mérhetőknek és időhöz köthetőeknek kell lenniük.  Célszerű, ha prioritásokat állítunk fel az egyes célok között, hogy nem várt fordulat, kapacitáscsökkenés esetén könnyen el tudjuk dönteni, hogy a meglévő erőforrásokat hogyan osszuk meg a tervezett programok között.

Értékelés A megvalósítás, majd az azt követő értékelés eredményével a birtokunkban újból és újból vizsgálat alá kell venni a stratégiai tervet. A kezdeti helyzetelemzés, a részcélok és a módszerek kiválasztásának helyessége az eredmények értékelésénél derül ki. Ebből is látszik, hogy a tervezés folyamat, állandó önkorrekciók sorozata.

Ajánlott segédanyagok, felhasznált irodalom Török Marianna: Stratégiai tervezés civil szervezetek számára CTF Alapítvány – Ökotárs Alapítvány képzési anyagai Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára, NIOK, 1998 Mindennapi receptek Civil Szervezeteknek, NIOK 1999 Ökotárs alapítvány -

Köszönjük a figyelmet Balogh Anikó Taller Marietta „Mocsolád-Civilház” Közhasznú Nonprofit Kft 7345 Alsómocsolád, Rákóczi út 21 tel./fax: 72/