Az Óperencián, az Üveghegyen és a Kronológián is túl… - alkupozíciók és döntéshelyzetek néhány irodalmi alkotásban ME, Pethőné Nagy Csilla

Mi a közös? „Ob der Enns”  Ismert, ismerős, közeli, megszokott világ(unk) határán túlira utal  A határon túl sejtett távolira, ismeretlenre, szokatlanra (esetleg az ehhez való viszonyunkra: kíváncsiság, szorongás, tudáshiány, bizonytalanság, alkalmazhatóság)  Köze van a történethez, a történetmondáshoz, a narratív sémához, a meséhez…  Így a valóság és a fikció határára, a fikcióba (megalkotott, konstruált világok) való belépés „kapujára” is utalhat

Kronológián innen és túl… a tananyag-elrendezés mint konstrukció  Kronológián innen (idő-szerű?) a létezés időbelisége, történetisége, folyamatszerűsége alaptapasztalata az európai kultúrának >>> narratív alapséma mint tananyag-elrendezési elv („Ez elment vadászni…”) az elbeszélhetőség mint „mederélmény” (a vízgyűjtő terület főfolyóján elindulva mégiscsak megpillanthatjuk a tengert („Átpillantását vágyjuk az egésznek” – Ádám)  Kronológián túl (tér-szerű?) számos más, számunkra kevésbé ismerős, ám termékeny és hatékony tananyag- elrendezési elv, megértési-tanulási mód/séma létezik („Kerekecske gombocska, merre szalad a nyulacska? Ide szalad, itt megáll, itt egy körutat csinál.”) a megismerés, a megértés mint hálózatok és viszonylatok mintázata (rész-egész, mennyiség-minőség, párhuzam, ellentét, ismétlés, variáció, különbség, hierarchia stb. („Kicsinyben rejlik a nagy, Olyan sok a tárgy, s létünk oly rövid…)

Kognitív sémák Új helyzetek, tartalmak értelmezési kísérletekor korábbi tapasztalatainkat hívjuk elő, azokat próbáljuk alkalmazni: alapértelmezés. Amiről nincs sémánk, azt nem tudjuk befogadni. A séma az információt szervezett struktúrába/hálózatba illeszti. A hiányzó információkat az aktivizált séma segítségével pótoljuk (feltételezések, utalás funkció) >>> megértés, felhasználás, a környezethez való alkalmazkodás (adaptivitás)

A szerződés (cím) szerződés adok alku dokumentum feltételek garanciák hitelesítés kapok Egy adott szerződés? (egyoldalúan) felmondható? megszeghető?

A szerződés (a fagocitátum mint sémahasználat) „Madero első gólja ez ebben az idényben. Nyomban összeesik. A boncolás utóbb szívrohamot állapít meg.”

Darvasi László: A szerződés - alkupozíció és döntéshelyzet (1) Lorenzo Madero barcelonai középcsatár 1950 februárjában hal meg, mérkőzés közben. Élete utolsó eseménye az a gól, amit a sevillai bikáknak rúg, ballal, föl a hosszú sarokba, de olyan kétségbeesett, mindazonáltal lázadó dühöt sem nélkülöző erővel, hogy megpattannak a háló szövetek. Madero első gólja ez ebben az idényben. Nyomban összeesik. A boncolás utóbb szívrohamot állapít meg. Néhány nap múlva azonban hátborzongató levelet találnak a középcsatár személyes holmijai között. A levél valójában egy szerződés, melyben Madero az 1949–50-es idényben lemond a gólról, csakhogy a csapata első legyen. Adhat gólpasszt, cselezhet, tehet bármit, csak gólt nem rúghat. Madero huszonhárom mérkőzésen át bírta. Adott tizenöt gólpasszt, rúgott három kapufát, fölé lőtt egy tizenegyest, csak gólt nem rúgott. A területi bajnokság addig fölényesen vezető barcelonai kiscsapata a haláleset után vereséget vereségre halmoz, végül a negyedik helyen végez. S hogy kivel kötött szerződést Madero? Úgy mesélték, hogy a középcsatár menyasszonya órákon át csak bámulta a finoman zizegő papírlapot, majd összeesett. A következő idényt a barcelonai lelátókon töltötte. Figyelt. Keresett valakit. 1994, A Borgognoni-féle szomorúság

Sémahasználat, kiterjesztés, hálózatépítés (A Faust előzményei) Szerződésszegés >> BŰN >> következmény Üdvözülés ---- Kárhozás

Goethe: Faust – részlet FAUST Mit adhatsz nekem, szegény ördög? Az ember becsvágyó szellemét, melyre törtök, Megértitek-e valaha? Van-e étked, amely jól nem lakat soha, Van-e kezdben rőt arany, Mely kezem közt szétfolyik, mint higany, S játék, hol veszít a boldogtalan? Leányzó, aki, míg ölel, Már a szomszédommal cicázik; Hírnév, amely kéjeivel, Mint hullócsillag, elcikázik? Még éretlen, de mely naponta kizöldül! Még éretlen, de már rossz gyümölcsöt mutass! Mutasd a fát, mely naponta kizöldül! MEPHISTOPHELES Ilyen kérés nekem nem túl ágas-bogas, Ilyen kincseim vannak csőstül. De cimborám, lesz annak sora még, Mikor nyugton szeretnék eszegetni.

FAUST Mihelyt lustán el fogok heveredni, Rögtön lesújthat rám a vég! Ha úgy tudsz hízelegni egyszer, Hogy abban kedvemet lelem, Ha léprecsalsz az élvezettel, Utolsó napom az legyen! Fogadjunk! MEPHISTOPHELES Top!

FAUST Mindkét részről igen! Ha azt mondom a pillanatnak: Olyan szép vagy! Kérlek, maradj!, Úgy bilincseid rám szakadnak, Úgy a végromlásig ragadj! Úgy majd a lélekharang-szóra Szabadságodat visszakérd, Úgy rögtön álljon meg az óra, Mert az én időm végetért! MEPHISTOPHELES Mindjárt ma, a doktori lakomán Szolgád leszek, méghozzá gondos. Még valami, életbevágón fontos! Híved pár sor írást kíván!

FAUST Ez kell tehát a pedánsnak, papír? Nem láttál férfit, ki szavának állni bír? MEPHISTOPHELES Jaj, miért lett minden szavad Hirtelen gúnyolódva metsző? Akármely fecnire kifér, S hogy aláírd, ahhoz elég egy cseppnyi vér.

FAUST Ennyit éppenséggel megér, Ha neked e hülyeség tetsző. MEPHISTOPHELES A vér különleges nedű Márton László fordítása

Alkupozíció és döntéshelyzet (2) - sémamódosulás Összevetési szempontA szerződésFaust Előzmények, szövegkapcsolatok Goethe-hagyomány Focitörténetek (pl. Mándy: Régi idők focija) A II. teremtéstörténet és Jób könyve Misztériumjáték-hagyomány Faust népkönyv (1557) Helyzet, téma, szövegvilág, kérdésfelvetés Konkrét helyzet Valószerű és valószerűtlen, fizikai és metafizikai billegtetése Egy ember-esemény értelmezéslehetőségeinek felkínálása (nyitott) győztes – vesztes relációban Szimbolikus helyzetek és cselekmények (ismétlések, variációk, párhuzamok hálózata) Ég – Föld – Pokol Úr – Faust – Mephistopheles Húsvét vasárnap/Feltámadás napja Az ember sorsának értelmezése (üdvtörténeti kontextusban) SzerződésAlku valakivel a)Csapatgyőzelem b)Csatárvereség (ömmegtartóztatás) Fizikai halál (szívroham) – a test a tét Alku Mephisztophelesszel (a tagadás szelleme) a)Megismerés b)Jó – rossz (bűn, elkárhozás) – a lélek a tét SzereplőMadero = focista, középcsatár AZ 1949/50-es idény ligagyőzelmének megszerzése (RÉSZ: a ligagyőzelem árán önmaga feladása) Faust = az EMBER (képmás, allegorikus figura)- alkimista A létezés/világegyetem törvényeit megismerni, uralni vágyó, örökké elégedetlen ember (EGÉSZ, ABSZOLÚT: összhang a világgal és önmagával) Stb.

Vissza a kronológia és vagy… kérdéséhez…  A fausti embereszmény és a posztmodern Lorenzo Madero dialógusába kapcsolódtunk be  Nézetrendszerek: régi, tradicionális, megszokott ↔ új(abb), kevéssé ismerős  Konceptuális váltás szükségessége és megkésettsége (paradigmaváltás) oktatáspolitika  társadalmi környezet (pl. szülők, civil szervezetek)  pedagógusok  Egyelőre ….Az Óperencián és az Üveghegyen is túl… ….de ahova a mesehősök (szabályszegő, önvezérelt magyartanárok és tanítványaik) azért ma is eljuthatnak …

Köszönöm a figyelmet! Boldog születésnapot, Laci!