Közösségi jog
A közösségi jog forrásai: Az Európai Unió Hivatalos Lapja (HL) „L”-sorozat („Legislatio”), „C”-sorozat („Communicatio”) „HLS” (kiegészítés a Hivatalos Laphoz a közbeszerzési felhívásokról) Elérhető: Directory of Legislation in Force Elérhető: Lex Europeae – EurLex Elérhető: Alapszerződések: Jogalkotási folyamat nyomon követése: („ex Prelex”): Elérhető: Az Európai Bíróság ítélkezése Komplex keresőrendszer (1997-től) Elérhető: Teljes ítélkezési gyakorlat Elérhető: Történeti ítélkezési gyakorlat magyar nyelven (válogatás) Elérhető: Betűrendes tárgymutató (Kutatási segédlet csak franciául) Elérhető: Jogharmonizációs adatbázis Elérhető:
Közösség-történet röviden A közösségi modell kialakulása ( ) ESZAK (Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség) május 9.: Schumann-nyilatkozat (Monnet-terv) április 18. Párizsi szerződés (ESzAK-szerződés, hatálybalép: július 23.) EGK és EURATOM (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia-közösség) 1955.: Messinai konferencia; 1956.: Spaak-jelentés március 25. Róma: Az EGK- és az Euratom-szerződés aláírása 1958.: „Hatok Közössége” – az alapszerződések hatálybalépése
Az integráció mélyülési folyamata ( ) 1961: Fouchet-terv 1969: hágai csúcstalálkozó 1974: párizsi csúcstalálkozó 1976: Tindemans-jelentés : EMS/ECU hatálybalépése 1979: közvetlen EP-választás 1983: Stuttgarti nyilatkozat 1986: Egységes Európai Okmány (Single European Act – SEA) december: római csúcs december 9-10.: Maastrichti Szerződés ( : aláírás, : hatályba- lépés)
Szerződés az Európai Unióról (módosítás+új alapszerződés) március: torinói csúcs június 16.: Amszterdamban módosítják az alapszerződéseket (hatályba lép: ) Amszterdami Szerződés december: nizzai csúcs, módosító szerződés (hatályba lép: ) Nizzai Szerződés
Alkotmányozási folyamat az EU-ban 2000 decemberétől – 2005-ig nizzai szerződésnizzai szerződés mellé fűzött nyilatkozat 2001-ben.2001 Laekeni Nyilatkozat Európai Konventet ratifikációs folyamat
2005: elutasító népszavazások (F, NL) : ennek ellenére a ratifikáció folytatódik ∑ 18 tagállam : „reflexiós időszak” 2007: a német elnökség célkitűzése az eredményeinek megmentése konklúzió Kormányközi Konferencia 2007 második fele: portugál elnökség, KKK, kidolgozzák a normaszöveg tervezetét október 5: közzéteszik a tervezetet október 18: a tagállamok kompromisszuma megszületik december 13.: a tagállamok aláírják a Lisszaboni Szerződést A magyar Országgyűlés december 17. ülésnapján megerősítette évi CLXVIII. törvény De pl június 12.: Írországban elutasító népszavazás, nem sikerül elérni a ratifikációhoz szükséges többséget december: cseh alkotmánybíróság döntése június 19.: Az Európai Tanács garanciák az Íreknek az adóügy, az élethez való jog, az oktatás és a család, valamint Írország hagyományos katonai semlegességi politikája tekintetben (e garanciákat az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv formájában kell beemelni a szerződések szövegébe) az Európai Bizottságnak továbbra is az egy tagállam–egy biztos elven kell felépülnie elfogadtak egy ünnepélyes nyilatkozatot a munkavállalói jogok és a közszolgálatok fontosságáról augusztus: német alkotmánybíróság döntése október 2.: A második referendum Írországban
EUSz módosított 32. cikke: ”Az Unió jogi személy” EUMSz 282. cikke: ” Az Unió valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat. E célból az Uniót a Bizottság képviseli. Mindazonáltal igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”.
Az alapszerződések módosítási lehetőségei Rendes felülvizsgálat Egyszerűsített módosítási eljárás Kilépési záradék (EUSz 35. cikk (1) bekezdés)
Az Unió fő intézményei: Európai Parlament Európai Tanács Tanács Európai Bizottság Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Számvevőszék Az Unió tanácsadó intézményei: Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
Európai Bizottság
Az EB megválasztása 1)Megegyezés az elnök személyéről 2) Tagok listájának összeállítása 3) EP jóváhagyása és kinevezés Az EB visszahívása o a Bizottság kollektíven (testületileg) felel az Európai Parlamentnek Visszahívható
Az EB felépítése Általános szolgáltatások Politikák Külkapcsolatok Belső szolgáltatások Az EB hatáskörei Kezdeményezés Ellenőrzés Költségvetés előkészítése és végrehajtása Közösségi alapok Külképviselet Jogalkotás
Az Európai Tanács
Az Európai Tanács összetétele: - Tagjai: - Munkájában részt vesz: - Munkáját segíti: működése: - Rendes ülés - Rendkívüli ülés - Döntéshozatal hatáskörei: - nem lát el jogalkotási feladatokat - EUSz 15.cikk - összetétele
I.) Általános Ügyek Tanácsa -elnöke II.) Külkapcsolatok Tanácsa -elnöke
Az Európai Parlament Az EP szervezete átnyúlik a határokon: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és a eseti plenáris ülések helyszíne a főtitkárság székhelye az EP „az Unió polgárainak képviselőiből áll.” 751 képviselő a képviselők helye a parlamentben a polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg Magyarország képviselői 5 éves mandátumok Nemzeti képviselők a helyi választási rendszerek alapján Uniós szabályok: Hazai végrehajtás:
Bizottságai: állandó bizottság albizottságok Ülésezése: Havonta Időnként rövid plenáris ülések szakbizottsági ülések Brüsszelben a politikai csoportok megbeszélései
Európai Unió Bírósága
Az EuB joghatósága kötelező a nemzetközi bíróságokhoz képest Az uniós jog érvényesítése az EU-ban Tagolása: Bíróság Törvényszék Különös hatáskörű törvényszékek eljárástípusai
- 28 bíró - 8 főtanácsnok A Bíróság ítélkezése: o Teljes ülés o Nagytanács o Három vagy öttagú tanács Eljárási típusai: - Fellebbezések - Felülvizsgálat - Tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset (EUMSz cikk) - Előzetes döntéshozatali eljárás (EUMSz 267. cikk)
Az eljárás nyelve és nyelvhasználat Előzetes döntéshozatali eljárás Közvetlen keresettel induló eljárásban Ha tagállam alperes Tárgyalás tolmácsolása A Bíróság előtti eljárás szakaszai
Az uniós jog Területi hatálya: főszabály: a tagállamok európai területei Időbeli hatálya: Alapító szerződések határozatlan időre Személyi hatálya: tagállamok
Az uniós jogi aktusok típusai: kötelezőek és nem kötelezőek A tagállami (magyar) és uniós jog viszonya kizárólagos-megosztott hatáskörök szubszidiaritás elve arányosság elve lojalitás elve
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Önök szabadok!