Mi az a kompetencia? (1.) =competence Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Mi az a kompetencia? (2.) A megtanult ismeretek új helyzetben való alkalmazása. Ezen túl: született adottságok élettapasztalatok egyéb tényezők ösztönös mechanizmusok összetett működése.

Mi az a kompetencia? (3.) A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége. Az ismeretek, képességek és attitűdök hármassága a kompetenciadefiníció fontos eleme, mivel ez a három tényező szorosan összefügg.

1. ISMERET, TUDÁS =knowledge az egyén által megszerzett (megszerezhető) ismeretek összessége, az élet legkülönbözőbb területeiről

2. KÉPESSÉG A képesség a személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás és feladatmegoldás arányai, mértéke és automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. A képesség nem az emberrel vele született, készen kapott, hanem az élet, a tevékenység során alakul ki, fejlődik.

3. ATTITŰD Beállítódás, magatartás, vélemény, érdeklődés, vagy szándék többé-kevésbé állandó készlete értékelő viszonyulás személy, eszme irányában. Tárgyakhoz, személyekhez, csoportokhoz, helyzetekhez vagy eseményekhez való pozitív vagy negatív viszonyulás (tehát vélemény, értékelés). Értelmi - érzelmi cselekvéses hozzáállás – viszony.

Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova)

KULCSKOMPETENCIÁK A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

NAT (2007) KULCSKOMPETENCIÁK A 202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosítása) 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos kompetencia 5. digitális kompetencia 6. a hatékony, önálló tanulás 7. szociális és állampolgári kompetencia 8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezképesség

Milyen pedagógus kompetenciákra van szükségünk?

PEDAGÓGIAI KOMPETENCIA „A pedagógiai kompetenciák a tudás, nézetek és gyakorlati készségek ötvözetei, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa feladatát. Gyakorta szükségesnek tartják a kompetencia fogalmába beleérteni a diszpozíciót is, a szónak abban az értelmében, hogy a kompetencia birtokosának nem elegendő rendelkeznie a nézetekkel, tudással, képességekkel, de elkötelezettnek is kell lennie azok megfelelő alkalmazása iránt.” (Falus Iván)

A pedagógus kompetenciák és végzettségek közös európai elvei Az Európai Bizottság Közleménye amely a pedagógusképzést illetően az alábbiakat tartalmazza: 1. A pedagógusképzés társadalmi összefüggései 2. A pedagógusképzés közös európai alapelvei 3. A pedagógusképzés kulcskompetenciái 4. Ajánlások a pedagógusképzés nemzeti stratégiái számára

A pedagógusvégzettség felsőfokú végzettség legyen (graduate profession): minden pedagógusnak lehetőséget kell adni, hogy kompetenciáinak fejlesztése érdekében a legmagasabb szintig folytassa tanulmányait, és előrehaladjon a szakmájában. A pedagógusképzés multidiszciplináris legyen. Ez biztosítja, hogy a pedagógus rendelkezzen: a) szaktárgya ismeretével b) pedagógiai ismeretekkel c) a tanulók irányításához és támogatásához szükséges készségekkel és kompetenciákkal d) az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióinak értésével.

A pedagógus szakma feleljen meg az egész életen át tartó tanulás követelményeinek: A pedagógus szakmai fejlesztésének egész életpályáját fel kell ölelnie, és megfelelően kiépített rendszerekben kell történnie. A pedagógusoknak hozzá kell járulniuk ahhoz a folyamathoz, amelyben a tanulók autonóm egész életen át tanulókká válnak. (LLL) A pedagógusokat ösztönözni kell az innovációban, a kutatásban való részvételre és arra, hogy folyamatosan felülvizsgálják saját praxisuk hatékonyságát. Tanuló szervezetekben kell működniük, amelyek a saját és mások jó gyakorlatára építenek, és a közösségi csoportok és érdekeltek széles körével működnek együtt. (pl. innovatív tanárok egyesülete)

3. A pedagógusképzés kulcskompetenciái (1.) A tudás, a technológia és az információ menedzselése – fel kell készülniük az ismeretek megszerzésére, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológiák alkalmazására. Szakmai készségeiknek meg kell felelniük a tanulási környezet megteremtésére és menedzselésére, az innovációra és a kreativitásra. Együttműködés, együttmunkálkodás másokkal – Olyan szakmában dolgoznak, amely a társadalmi kohézió értékein, minden tanuló képességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük kell az emberi fejlődést, képesnek kell lenniük együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és támogatniuk kell őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak.

A pedagógusképzés kulcskompetenciái (2.) A társadalommal és a társdalomban való együttműködés, nemzeti, európai és globális szinten EU állampolgárságra történő felkészítés Az EU mobilitás és kooperáció elősegítése Interkulturális készségek, megértés fejlesztése A tanulók kultúrájának sokfélesége – közös értékek Hatékony együttműködés a helyi közösséggel (szülők, intézmények, érdekcsoportok)

Ajánlások a pedagógusképzés nemzeti stratégiái számára (4.)  Nem szerepel benne a digitális kompetencia fejlesztése!

DIGITÁLIS KOMPETENCIA A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

A kompetenciát alkotó ismeretek készségek és attitűdök Az ITT természetének és a mindennapi életben betöltött szerepének, lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja: a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és kezelés ismeretét az internet és az elektronikus kommunikáció ( , videokonferencia…) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elsegítő kreativitás és újítás terén a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása,valamint szisztematikus módon történ felhasználása; a megfelel segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történ keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelés használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

DIGITÁLIS KOMPETENCIA ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS VISZONYA Az IKT oktatásban történ alkalmazásának életkorpedagógiai aspektusai, tájékozottság az erre irányuló kutatások és eredményeik vonatkozásában. Hajlandóság az informatika eszköz- és szoftverkörnyezetének különféle tárgyakban műveltségi területeken történ alkalmazására. Az informatikai eszközök és szoftverek pedagógiai szempontú értékelésének képessége. A műveltségtartalmak tanulását segít digitális oktatási segédanyagok készítésének képessége. Az ehhez szükséges szaktudás birtoklása. Az információszerzés és válogatás, információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés módjainak, tanulási - tanítási eljárásainak ismerete.

Az informatika, számítástechnika korszerű eszközrendszerének megismerési, tanulási eljárásainak ismerete. Felkészültség az iskolai számítógépes hálózati infrastruktúra oktatási célokat szolgáló üzemeltetéséhez. Az informatikai alapszoftverek tanulási, közvetítési eljárásainak szakszerű ismerete. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének, valamint a tevékenységközpontú tanítási eljárások informatikai vetületeinek, lehetőségeinek ismerete. Az informatikai ismeretek közvetett átadásához szükséges saját tudás és képességrepertoár pontos ismerete pl. módszeres és önálló szoftverfeldolgozás képessége, oktatástechnikai eszközök ismeretének birtoklása, igényesség az elektronikus dokumentumok elállításánál.

Jártasság többféle módszertani paradigma szerinti ismeretközvetítésben, tanulásmenedzselésben és képességfejlesztésben, ezek informatikai vetületeinek ismeretében. (pl. projektmunka, kooperatív tanulási technikák) Az IKT egészségügyi, lelki aspektusainak életkori, valamint egyéni jellegzetességeinek számbavétele, ismerete. Sulinet Digitális Kompetencia (Továbbképzések) - Jógyakorlatok

TÉMÁNK Digitális bennszülött vs. Digitális bevándorló

Felmerül a kérdés: Én mint digitális bevándorló, hogyan tudom fejleszteni a digitális bennszülöttek digitális kompetenciáját?

Digitális kompetencia a gyakorlatban Technológiai feladatok: az IKT technológiai elemeinek kezelése, tudatos használata Szimulációs feladatok: adatok, információk kezelése és értelmezése (probléma-alapú tanítás) Kutatási feladatok: információk gyűjtése, rendszerezése és kritikus válogatása (projekt alapú tanítás/tanulás) Tartalomfejlesztés: tartalom létrehozása egymással együttműködésben.

IKT eszközök használata Önmagában nem elég, hiszen számos tudáselem van, amelyet csak az IKT eszköz használattal nem lehet elsajátítani (pl. etikai, morális kérdések, szerzői jog, kritikusság) A digitális kompetenciának számos olyan területe van, amely IKT eszközök nélkül is fejleszthet. (pl. algoritmizálás, jártasság az internet jogban, stb.)

Források: Nemzeti Alaptanterv (2007) Új kompetenciaelvárások a tudás alapú társadalomban működő tanárokkal és oktatókkal szemben (európai tanárképzési szakértők által összeállított lista) in: Nagy Mária: Tanári kompetenciák- nemzetközi összehasonlítás educ/teached/upload/INTASCStandardsIndicators.pdf educ/teached/upload/INTASCStandardsIndicators.pdf Európai Bizottság Közleménye (Common European Principles for Teacher Competences and Qualifications”. Draft European Commission Directorate-General for Education and Culture - Főző Attila: Digitális kompetencia fejlesztés a pedagógiai gyakorlatban kompetencia-2009http:// kompetencia-2009 Abonyi-Tóth Andor: A digitális kompetencia (ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék)