Patócs Anikó március 17. Egészségismeret és –készség követelményrendszere

„ Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége. Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.” (Arisztotelész)

Előzmény évi L XXIX. Tv. a közoktatásról 48§ (3).bek., melyet módosított a évi LXI. Tv. „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is.”

Jelenlegi jogszabályi környezet 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Mit értünk egészségnevelésen? Az egészségnevelés a betegségek megelőzésére irányuló ismeretek átadását, bizonyos készségek kialakítását célzó pedagógiai munka. (Dr. habil Barabás Katalin)

Mit értünk egészségfejlesztésen? Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta meghatározása szerint az egészségfejlesztés „ olyan folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzon vagy alkalmazkodjon ahhoz.”

Mit értünk teljes körű egészségfejlesztésen?

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128 § (2) „ A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.”

Az egészségfejlesztés újszerű megközelítés, mert… EGÉSZSÉG kap hangsúlyt a betegséggel szemben Folyamatként kezeljük Aktivitásra épül Az egyéni szint mellett a KÖZÖSSÉGI szint megjelenése Készség- és képességfejlesztést hangsúlyoz

Az iskolai egészségfejlesztés kihívásai Tudja Tudja hogyan MUTATJA TESZI Az oktatott kurrikulumnak és a REJTETT KURRIKULUMNAK együtt kell hatnia Rejtett kurrikulum tartalma: Az iskola ethosza A tantárgyak iskolai megítélése A magatartásbeli standardok A pedagógusok attitűdje A kialakított értékrend

Egészségtudatos iskola Az egészségtudatos iskola olyan tanulószervezet, amelynek minden pedagógiai célú és egyéb tevékenységében fő rendezőelve az egészségérték: arra törekszik hogy környezeti és közösségi erőforrásaira támaszkodva, megteremtse az egészségtudatos életvezetéshez, az egészséget támogató élettérhez és szervezeti keretekhez szükséges feltételeket, valamint a tudatosan tervezett tanulási-tanítási folyamataiban valamennyi szereplőjét segítse a kívánatos egészségvédő képességek, attitűdök, szokások, készségek elérésében.

Mit vettünk figyelembe a követelményrendszer meghatározásakor? Mi szükséges a teljes körű egészségfejlesztés működtetéséhez? Az iskola az egészségfejlesztés SZÍNTERE. A Nemzeti alaptanterv milyen fejlesztési követelményeket határoz meg?

Központi szint Ahhoz, hogy az egészségfejlesztés az iskolákban ne kiegészítő tevékenység legyen, szükség van: Egy szakmai háttérintézményre Minőségi kezdeményezésekre az iskolák felé Megfelelő jogszabályokra Meghatározott tananyag tartalomra Népegészségügyi programra Iskolai egészségügyi programra

Az iskola, mint színtér

Tartalmi szint Nemzeti alaptanterv oKiemelt: Biológia-egészségtan Technika-életvitel Mindennapos testnevelés Erkölcstan Az egészségfejlesztés holisztikus szemléletű: oTehát MINDEN TANTÁRGYBAN megjelenik

Hogyan? Konstruktív pedagógia oA diagnózis elve oA differenciálás elve oA módszertani sokrétűség elve oAz aktivitás elve oA relevancia elve oA kreativitás elve oA szociális tanulás elve (Knausz Imre nyomán)

Fejlesztési feladatok: A meghatározott fejlesztési feladatok: prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés prevenciós és szabadidős sporttevékenységek. életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek.

Fejlesztési követelményeket Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Egészséges táplálkozás Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.

Mindennapos testmozgás Mélyíti és bővíti a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és a mozgásos tevékenységeket, az ehhez tartozó kompetenciákat. A sportműveltség, sportágismeret elsajátítása. Rekreációs ismeretek és készségek. A munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya.

Testi-lelki egészség, függőségek Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől.

Bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat.

Családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét.

Baleset-megelőzés Az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása és az alapfokú újraélesztés elsajátítása. Egészség és homeosztázis, az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közötti összefüggés megértése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése.

Személyi higiéné A tanulmányok végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné.

Milyen készség- és képességfejlesztésre van szükség? Személyiségfejlesztés Érzelmi intelligencia fejlesztés Szociális kompetenciák fejlesztése Alkalmazkodási képesség fejlesztése

Miért pont a szociális készség? (vannak már jól kidolgozott programjaink!) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák programcsomag fejlesztési koncepciója alapján: „Szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas képességet, készséget, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának.” A szociális kompetencia két alapvető elemből áll. 1. az ember belső harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; 2. olyan attitűd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti.

A fejlesztés célrendszere Az „ÉN” dimenziója belső kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség; kongruens (hiteles) magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non- verbális üzenetküldés összhangja); reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság; reális igényszint kialakítása, a kudarctűrés és a siker kezelésének képessége; kitartás, kellő akarati működés, a döntéshozás és felelősségvállalás képessége.

Társas dimenzió decentrálás, a másik szempontjának figyelembevétele; konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció; együttműködési készség, konfliktuskezelési készség, szervezőkészség, empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége; tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségének elfogadása; a különböző társas szerepek megélése és alakítása; szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés.

Kognitív dimenzió problémamegoldó gondolkodás, a véleményalkotás képessége, vitakészség; kreatív jegyek erősítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság; nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés

Nyitva maradt kérdéseink? Hogyan is definiálhatjuk az egészségismeret- és készséget? Elegendő-e az, amit a NAT és a kerettantervek előírnak? A tankönyveken kívül milyen segédanyagokra van szükség? Az egészséggel kapcsolatban minden információval rendelkeznie kell-e a pedagógusnak?

„Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges.” Voltaire Köszönöm a figyelmet!