Új helyzet a felsőoktatásban: a bolognai folyamat László Gyula PTE KTK november 15.

Bologna!? Bologna-nyilatkozat, 1999: 2010-re legyen egy egységes Európai Felsőoktatási Térség  összehangolt, összehasonlítható és  mobil (hallgató, oktató, kredit) felsőoktatás  a tudásalapú gazdaság és a munkaerő szabad áramlása szolgálatában

A (régi) duális képzési szerkezet

Az (új) lineáris képzési szerkezet 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA 2-4 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS

Képzési ciklusok és képzési idők  Felsőfokú szakképzés  Felsőfokú szakképzés: 4 félév  Alapképzés  Alapképzés - „Bachelor” (BA, BSc): 6-8 félév  Mesterképzés  Mesterképzés - „Master” (MA, MSc): 2-4 félév sztatlan képzés  Osztatlan képzésben Master: félév  Szakirányú továbbképzés  Szakirányú továbbképzésben másoddiplomás szakképzettség: 2-4 félév  Doktori képzés  Doktori képzés - PhD, DLA: 6 félév

A képzési rendszer hierarchiája  Képzési területek  pl. gazdaságtudományok –Képzési ágak  pl. üzleti Alap/mester szakok pl. gazdálkodási és menedzsment –Szakirányok (akkreditált vagy nem)  pl. vállalkozásszervező

Példa: a KTK BA-alapszakjai  Közgazdaságtan képzési ág –Alkalmazott közgazdaságtan alapszak  Üzleti képzési ág –Gazdálkodási és menedzsment alapszak –Kereskedelem és marketing alapszak –Pénzügy és számvitel alapszak –(Emberi erőforrások alapszak - FEEK) –(Turizmus, vendéglátás alapszak - IGYFK)  Informatikai képzési ág –Gazdaságinformatikus alapszak  Sporttudományi képzési ág –(Sportszervező alapszak – TTK)

Az alapszak alap-dilemmája  Alapszak ≠ főiskola, egyetem  6 (7) félév ≠ 8-10 félév  Kettős elvárás (szorítás): 1.Megfelelni a munkaerőpiaci elvárásoknak (gyakorlatban hasznosítható tudás, képesség, készség) 2.Megfelelni a következő ciklus belépési követelményeinek (a master-szint elvárásainak megfelelő ismeretek, kreditek)

Paradigmaváltás a felsőoktatás irányításában  Tartalom-, folyamat-szabályozás  Tartalom-, folyamat-szabályozás: a képzés ideje, „mérföldkövek”, tárgycsoportok, megszerzendő kreditek, nyelvvizsgák  Képesítési és kimeneti követelmények  Képesítési és kimeneti követelmények: a kimenet feltételeként meghatározott kompetenciák Képzési és kimeneti követelmények (KKK)  „Vegyes” megoldás - Képzési és kimeneti követelmények (KKK): tárgycsoportok és kredit-arányok is, kompetenciák is

Bologna munkaerőpiaci követelményei és hatásai  Új kategóriákat kell megtanulnunk: FSZ-szak, alapszak, mesterszak, teljes- és részidős képzés  Fontos jelzés, minősítés a KKK  Több, mint 400 helyett mintegy 100 szak  A bolognai alapszakon végzettek mások, mint a „megszokott” főiskolai diplomások  Az alap- és mesterszak viszonya is más, mint a főiskola és az egyetem (tömeg vs. minőség)  A felsőoktatásnak közelebb kell lépnie a munkaerőpiachoz

Bologna munkaerőpiaci követelményei és hatásai Feltétlen szükséges a munkaerőpiaci szereplők aktív részvétele: –A kompetenciák, kimeneti követelmények (elvi) megfogalmazása –Részvétel a (gyakorlat-orientált) képzésben: előadók, esettanulmányok, pályázatok, szakdolgozati témák –Gyakorlati képzés (7. félév), hallgatói szerződés –A kompetenciák, kimeneti követelmények (gyakorlati) kontrollja: a felsőoktatás minősítése

Bologna munkaerőpiaci követelményei és hatásai Feltétlen szükséges a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás aktív együttműködése: –A szakmaszerkezet igazítása/közelítése a munkaerőpiac igényeihez (közös helyzetértékelés, prognózis) –A munkaerőpiaci szereplők aktív részvétele az oktatás gyakorlati részeiben – a felsőoktatás részvétele a gazdaság problémáinak megoldásában (ld. tudásalapú gazdaság, mentor-, tanácsadó programok) –Gyakorlati képzés (7. félév), hallgatói szerződés –Rövid ciklusú képzések, életen át tartó tanulás

Bologna munkaerőpiaci követelményei és hatásai IdőszakKezdők (szeptember)Kilépők (július) 2005Fői I, Egy IFői IV, Egy V 2006Fői II, Egy II, BA I.Fői IV, Egy V 2007Fői III, Egy III, BA II.Fői IV, Egy V 2008Fői IV, Egy IV, BA III.Fői IV, Egy V 2009MA IFői IV, Egy V, BA III 2010(február) BA III MA IIEgy V, BA III