Fenntartható mezőgazdasági fejlődés Jolánkai Péter

Az ENSZ Brundtland jelentése Brundtland Commission of the United Nations (1983) A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket

A fenntartható fejlődés pillérei társadalom környezet gazdaság életképes méltányos elviselhető fenntartható

A fenntartható fejlődés pillérei II környezet gazdaság társadalom

Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének tudományos megalapozása A világban felhalmozódó társadalmi, szociális, környezeti és más problémák egyre inkább globális jellegűvé válva az emberiség jövőjét kérdőjelezik meg. A globális problémák közül egyik súlyos és megoldásra váró: a növekvő népesség élelmezése, az élelmiszerbőség és a hiány, a jólét és a nyomorúság között feszülő ellentétek feloldása. Az emberek – gazdagok és szegények egyaránt – tapasztalhatják a gázokkal és porral szennyezett levegő károsító hatását, az ivóvízkészletek és élővizek szennyeződését, talajdegradációs folyamatokat, a veszélyes hulladékok növekvő kockázatát, az egészségtelen élelmiszerek és táplálkozás nem kívánatos hatásait, stb. Így merült fel annak megválaszolási igénye, hogy ilyen körülmények között hogyan valósítható meg a fejlődés? Erre kristályosodott ki válaszként a fenntartható gazdasági fejlődés, mint olyan rendszer, amely lehetővé teszi az emberiség gazdasági igényeinek kielégítését, a környezet minőségének megőrzése mellett. Az érintett problémák egyszeri rátekintésre is jelzik, hogy mindezek szorosan összefonódnak az agrárgazdasággal, különösen érzékenyen érintve azt.

Előzmények és a fogalmi rendszer ENSZ Emberi Környezet Konferenciája Stockholm (1972) erőforrások bölcs kihasználása harmonikus összhang alapvető életszükségletek kielégítése emberi jog jövő generációk érdekei világ talajai (szennyeződés) vízkészletek (szennyeződés) halállomány növényvédő szer, műtrágya génbankok erdők komplex védelme vidékfejlesztés fejlett és fejlődő országok „nulla” növekedés elvetése

Dokumentumok Római klub: „The limits to growht (1972) Stockholm: UN Konferencia: a „fenntarthatóság meghatározása” UNEP: „The State of The Environment (1974) FAO: „Agriculture: toward 2000 (1979) Worldwatsch Institute (1975) Washington közlik évente 1984 óta a „State of the World” jelentését Brundtland (1987) Közös jövőnk Rio de Janeiro: 1992 – Agenda 21 Johannesburg: 2002 – A fenntarthatóság nemzetközi feladatai Brown Lester R. (1981): Building a Sustainable Society” c. műve óta számítjuk a „fenntarthatóság elve” fogalmat! Elvei szerint a fenntartható társadalomban összhangot kell teremteni: a társadalom igényei a népesség növekedése természeti erőforrások környezeti szennyeződés (fogyasztás korlátozás, anyag- és energiatakarékosság) ig a „Fenntartható Fejlődés Oktatása Évtizede” (ENSZ)

Változások a világban és a fenntartható fejlődés A két környezeti ENSZ konferencia között (Stockholm 1972 és Rio 1992) igen nagy változások mentek végbe a világon. Ezek közül az alábbiakban ismertetünk néhányat. Az adatok azt bizonyítják, hogy alapvetően új környezetpolitikai és gazdaságpolitikai stratégiára van szükség. A Rioi Konferencia érdeme, hogy ennek az őj stratégiai alapvetésnek eleget kíván tenni. Rendkívül nagy különbségek alakultak ki a megtermelt anyagi javak eloszlásában is. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) 1989-es számításai szerint a jövedelmek eloszlása a világ lakosai között ily módon alakult. A leggazdagabb20 % rendelkezett a jövedelmek83 %-ával A második20 % rendelkezett a jövedelmek11 %-ával A harmadik20 % rendelkezett a jövedelmek 3 %-ával A negyedik20 % rendelkezett a jövedelmek 2 %-ával A legszegényebb20 % rendelkezett a jövedelmek 1 %-ával Ezek a tények motiválták a világ vezető politikusait és a különböző befolyásos társadalmi csoportok hangadóit, hogy alapvetően új fejlesztési stratégiát hirdessenek meg. A Közös Jövőnk jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát, melyet most angolul és magyarul is megismételünk: „Sustainable development is a development that meets the needs of the present without compromising the ability of future generations to meet their own needs” A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

A fenntartható agrárfejlődés ENSZ (FAO) Különböző definíciók közös elmei: Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) így értelmezi a fogalmat: „Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes megvalósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és jövőbeli generációi élelmiszer és egyéb igényeinek harmonikus kielégítését. Az agrárgazdaság – a mezőgazdaság, valamint az erdő- és halgazdaság – ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése megőrzi a talaj, az élővizek, a növény- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból pedig elfogadható fejlődést eredményez.” A különböző definíciók számos közös elemet tartalmaznak. Ezek a következők: A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata. Az erőforrások védelme és a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás megőrzése. A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása és javítása. Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása a legtöbb ember számára. A generációk közti egyenlőség. A társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése. A fenntartható vidékfejlesztés az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve élelmiszertermelés fenntartható fejlődésénél tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magába foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie.

Hazai sajátosságok Hazai szakértői viták Magyarországi helyzet (a népesség 20 %-a a fogyasztás biológiai minimum szintjén él!) Elmaradt térségek Energiatakarékosság? 1118 PJ energiát használ fel Ebből: Ipar40 % Települések 27 % Mezőgazdaság3 % (10-11 %) Erdőgazdálkodás – mezőgazdaság Diverzifikáció Alkalmazkodóképesség Melléktermékek hasznosítása Szellemi tartalékok

A Magyarországi definíció A több helyen megtartott szakértői viták során a következő elvek kristályosodtak ki a magyar agrárgazdaság fenntartható fejlődésére legyen környezetkímélő, erőforrás takarékos, egészségmegőrző tegye érdekeltté a gazdálkodók jelen és jövő generációit a folyamatos termelésben. Vagyis: A fenntartható agrárgazdaság lényege olyan termelés, amelyet a természeti erőforrások regenerálhatósága, az emberi egészségmegőrzés követelményei és a környezet terhelés korlátoz, amely egyúttal megteremti az agrárgazdaság résztvevőinek érdekeltségét a társadalom és a gazdaság igényeinek kielégítésében.

A termőhelyi produktivitás a növényi produktivitás kulcsa „Green revolution” évvel ezelőtt milliárd milliárd XX. század: a művelhető terület 1,5 milliárd ha 50 %-a megművelt (a föld biológiailag produktív területének 18 %) Jelenleg: a világ művelt területének 65 %-án 21 növényfajt termesztünk, az energia és fehérje 60 %-a a búza, rizs, kukoricából származik. Pl. rizs 3,8 t/ha világátlag 2,2 t/ha Afrika 1 milliárd farmer állítja elő az élelmiszert 6 milliárdnak Az ember jelen formájában éves ezer évvel ezelőtt kezdődött a természetes ökoszisztéma leváltása Létszámnövekedés évente 1,5 %.

2020-ra 40 %-al több élelmiszert kell termelni! (2,5 milliárd t gabona) A növekedés a produktivitásból származik, csak 7,4 % terület növekedés várható (51 millió ha) Thomas Robert Malthus (1798) 2000-ben 6 milliárd ember, 1,5 milliárd művelt terület = 2500 m 2 /fő 1975-ben = 3200 m 2 /fő A biológiailag produktív föld 8,3 milliárd ha túlhasználat erdőirtás sivatagosodás szikesedés kontamináció erózió, defláció

A fenntarthatóság prioritása! 500 évvel ezelőtt a mezőgazdaság globalizációja 1787 Bounty (bread fruit tree) South Pacific→Caribbean 6 t/ha keményítő Rizs, búza, kukorica biztosítja az energia és fehérje ellátás 60 %- át a világon. A kutatási támogatás is ide irányul! Kevés a fajok száma, az ökológiát elhanyagolják. „Green revolution” 1960-as évek Borlaough – búza (HYV) Jelenleg:15 t/ha genetikai potenciál – rizs 50 % Genetikai potenciál kihasználtság a termőhelyi potenciál hiányában Az agroökoszisztéma kezelése a fenntartható fejlődés záloga. „Green revolution”

A világ növekvő népessége

A fenntartható gazdálkodás alapelvei az EU-ban 1.Term é szeti erőforr á sok megőrz é se! 2.É lelmiszertermel é s az EU é s a vil á g ig é nyeinek kiel é g í t é s é re! 3.É letk é pes vid é ki k ö z ö ss é gek fenntart á sa. 4.Emberek é s á llatok eg é szs é g é nek jav í t á sa. 5.K ö rnyezetv é delem, a „ szennyező fizet ”. 6.Megfelelő t á mogat á s cser é be. 7.Ter ü lethaszn á lat sokf é les é ge. 8.Kev é sb é k á ros í t ó ter ü letgazd á lkod á s. 9.Helyi megold á sok a ter ü letgazd á lkod á sban. 10.Hat é kony int é zm é nyek a ter ü letgazd á lkod á s multifunkci ó j á nak megval ó s í t á s á ra. Mindez új befektetéseket igényel, többletkiadásokkal és alacsonyabb hozamokkal jár. Kérdés: a társadalom ezt a mezőgazdasági termékek árain, vagy más juttatásokon, támogatásokon, kompenzációkon keresztül mennyiben honorálja?

A fenntartható agrárfejlődés A természettel összefonódó fenntartható agrárfejlesztés Pl. a mezőgazdaság oxigén szolgáltatása Erdő15-16 t/ha/év Gyümölcsös10 Kukorica7 Rét, legelő4

A földhasználati piramis (Erz, 1978 nyomán) A piramis csúcsán - régiónként eltérő nagyságú - olyan területek találhatók, amelyek egyértelműen a természetvédelem területei kell hogy legyenek (természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok magterületei, stb.), az egyéb célú földhasználat teljes kizárásával. Alatta egyéb védett területek – pl.: magterületeket körülvevő pufferzónák – helyezkednek el korlátozott – pl. természetvédelmi szempontú mezőgazdasági – földhasználattal. Ez alatt bizonyos földhasználati korlátozásokat igénylő területek (pl. vízvédelmi területek, pufferzónák stb.) találhatók, ahol a korlátozások figyelembe vételével a tradicionálistól a külterjesen, organikuson keresztül akár a félbelterjesig terjedő gazdálkodás is folytatható. A piramis széles bázisát képezi végül egy - a talajadottságoktól függően - félbelterjes vagy akár belterjes, ám környezetkímélő és környezetéhez, a termőhelyhez alkalmazkodó mezőgazdálkodás zónája. Kiterjedése felfelé attól függ, hogy milyen régióban (nagy mezőgazdasági kapacitású, belterjes agrártájon vagy nagy természetvédelmi és kis mezőgazdasági kapacitású tájon) vagyunk. Az intenzitás fokát a terület környezetvédelmi kapacitása és védendő értékeinek környezeti érzékenysége határozza meg.

A fenntartható fejlesztés területhasználata és a természetvédelem összefüggése

A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere

A termelési tevékenységi szerkezet változtatásának lehetőségei

A fenntartható agrárfejlesztés lehetőségeit bővíti a nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási program és a SAPARD Agrár-környezetgazdálkodási program Integrált gazdálkodási program Ökológiai gazdálkodási program Gyephasznosítási program Vizes élőhelyek program Érzékeny természetvédelmi Területek program Képzési, szaktanácsadási program Bemutató gazdaságok program

30 év múlva civilizációnk eltűnésével kell szembenézni …….hacsak nem változtatunk!