Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Változások a nyugdíjrendszerben Konyári Ferenc főosztályvezető-helyettes Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Debrecen
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Az előadás vázlata 1.Az öregségi nyugdíj jogosultság változása 2.Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételei 3.A nyugdíj emelésének változása havi nyugdíj megszűnése 5.A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások A jelenlegi feltételek: Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. De…
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások december 31-ét követő időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel lesz a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az igénylő tehát azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban sem Magyarországon, sem EU államban nem állhat.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások től Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. A nyugdíjkorhatár az január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap, aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Az előrehozott öregségi nyugdíj január 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nőnek, illetve a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel - csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetében legalább 37 év szolgálati idővel - és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások. A módosított szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az a személyi kör akkor jogosult, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások. Ebben az esetben a nyugellátás összegét a szükséges 40 évhez képest a hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan, kell csökkenteni. Az 1952-ben és ban született nők esetében a csökkentés mértékét nem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, hanem – kedvezményként – a 62. életév betöltéséig, azaz legfeljebb 1095 napra kell számítani.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az december 31-ét követően született férfi, valamint az az december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az érintettek esetében az előrehozott öregségi nyugdíj összegét – függetlenül az előírt 37 évet esetleg meghaladó szolgálati idő hosszától – már csökkentéssel kell meghatározni.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások. A már ismertetetteken túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a legalább 37 év szolgálati idővel rendelkező, biztosítással járó jogviszonyban nem álló nő is, aki 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte, 1955-ben született és a 61. életévét betöltötte, 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte, 1957-ben született és a 62. életévét betöltötte, 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte; továbbá az a biztosítással járó jogviszonyban nem álló és legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki 1952-ben vagy 1953-ban született és a 60. életévét betöltötte, 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte. Az érintett korosztályok esetében az előző pontban ismertetett csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások nyugdíjemelés december 31-ét követően módosulnak a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések Az új szabályozás szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének (GDP) tárgyévre tervezett mértéke nem éri el a 3 százalékot.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások. A fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset- növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot. A fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset- növekedés 60 és 40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot. A fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset- növekedés 50–50 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a GDP növekedésének tárgyévre tervezett mértéke 5 százalék, vagy azt meghaladó mértékű. A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások 13. havi nyugdíj Tizenharmadik havi nyugdíjra 2009-től az a személy volt jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyévi esedékesség hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó, vagy azzal egy tekintet alá eső nyugdíjban részesült.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Ellátási kör rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, hozzátartozói nyugellátásban – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – részesülő, egyéb nem említett nyugellátásban (ide nem értve a rehabilitációs járadékot), azaz öregségi, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, továbbá bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékban és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékában részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Változás től A évi XL. törvény hatályon kívül helyezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a tizenharmadik havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit, ami a tizenharmadik havi nyugdíj június 30-áig kifizetett első részletét nem érinti, a második részlet azonban november hónapban már nem kerül kifizetésre.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások nyugdíjprémium A törvénymódosítás január 1-jét követően ún. nyugdíjprémium megállapítását teszi lehetővé, amennyiben a GDP változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – költségvetési törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés Akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett pl. a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az ún. bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű jövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Éves keretösszeg Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi járulékalapot képező keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget [a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - ( forint) összegének tizenkétszeresét, azaz forintot], keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. Ezen korlátozások megszűnnek a 62. életév betöltésekor. Akik december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó korlátozás csak január 1-jétől vonatkozik rájuk, ha akkor még 62 év alattiak. Fontos:
Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett - keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék A előtt megállapított járadék esetén a rokkantsági nyugdíjra én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A ét követő időponttól folyósított járadék esetében keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg az ellátás, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 80 %-át.
Konyári Ferenc: Nyugdíj változások Köszönöm figyelmüket!