ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK
2007. szeptember TARTALOMJEGYZÉK I. A Gt.-t és a Cégtörvényt érintő módosítások II. Elvárt adó-2007. III. Start, Start Plusz, Start Extra konstrukciók IV. Számlakibocsátás, számlaadási kötelezettség V. Engedmények különböző formái VI. Illetékek áttekintése VII. Szakképzési hozzájárulás – 2007. VIII. Önkéntes kölcsönös egészség-és önsegélyező pénztári szolgáltatások Összeállították a SALDO Zrt. tanácsadó munkatársai

I. A Gazdasági társaságokról szóló törvényt és a Cégtörvényt érintő módosítások
2007. évi LXI. törvény MK. 75. sz. megjelent június 15.- én Módosítások hatálybalépése: általában Szept. 1.-jén Tevékenységi engedélyek közzététele június tól TEÁOR számok változása január 1. Kötelező elektronikus cégbejegyzés július 1. Kötelező társasági szerződés módosítás július 1.

I. A Gazdasági társaságokról szóló törvényt
I. A Gazdasági társaságokról szóló törvényt és a Cégtörvényt érintő módosítások Tevékenységi engedélyek közzététele Ctv. mód.30.§ (2007. június 16.) Vezető tisztségviselők: újra munkaviszonyban Ctv. mód.35.§ (2)-(3) (2007. szeptember 1) Cégbejegyzés két munkanapon belül Ctv. mód.20.§ (2007. szeptember 1.) Kft alapítás bankigazolás helyett ügyvédi Ctv. mód. 10.§(3) Cégváltozások időpontja Ctv. mód. 10.§ (3) (2007.szeptember 1.) Cégjegyzék tartalma bővül - jegyzett tőke devizában, eltérő üzleti év Ctv. mód. 8.§ (2007. szeptember 1.) Új székhely, telephely, központi ügyintézés helye fogalmak, székhely áthelyezés az Unió más tagállamába Ctv. mód. 3. § (2007. szeptember 1.)

I. A Gazdasági társaságokról szóló törvényt és
I. A Gazdasági társaságokról szóló törvényt és a Cégtörvényt érintő módosítások Ügyvédi iroda mint székhely Ctv.mód. 4.§ (2007. szeptember 1.) Aláírási címpéldány változások Ctv. mód. 5. § Cégközlemények közzététele a cég saját honlapján Ctv. mód.6.§ (2007. szeptember 1.) Kft. Minimális törzstőke Ft Ctv.mód. 35. § (5) TEÁOR számok (2008. Január 1-től) Ctv. mód. 28.§(3) (2008. január 1) Kötelező elektronikus cégbejegyzés Ctv.mód.12.§ (2008. július 1-től )

II. Elvárt adó 2007. évi XXXIX. törvény. Kihirdetve: V. 31. (MK 63 Hatálya: (9. § (3) bek.) Vonatkozik: Társas vállalkozásokra Egyéni vállalkozóra Végrehajtási szabály: évi XXXIX. tv. 6 – 8. § Eljárási szabály: Art. módosítása Art. 91/A § - nyilatkozat tétel +kiegészítő nyomtatvány Art § (3) bek. e) – Becslés lehetősége Art. 91/A § (2) bek. - Vállalkozási célt az adózónak kell bizonyítania Általános közös szabály – nem befolyásolja a veszteség elhatárolást sem a társas, sem az egyéni vállalkozónál

II. Elvárt adó – 2007. Társas vállalkozókra vonatkozó szabályok (1)
2007. évi XXXIX. tv. 1. § módosítja a Tao. tv. 6. § (5) – (10) Kivételek: előtársaság, evás vállalkozás, (köz)alapítvány, Kht, nonprofit gt, társadalmi szervezet, lakásszövetkezet, önkéntes bizt. pénztár, felsőoktatási intézmény Nem kell fizetni: elemi kár esetén def.: Tao. 6. § (10) bek. Eltérő üzleti éves: akkor fizet után ha ad be bevallást évről Új def: nyereségminimum – mint elvárt adóalap 6. § (7) (8) Számítása: korrigált összes bevétel 2%-a csökkentő: Elábé, eladott közvetített szolgáltatás stb. növelő: kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó elsz.

II. Elvárt adó - 2007. Társas vállalkozókra vonatkozó szabályok (2)
Tao megállapítás három esete lehet: 1. Tao adóalap > mint korrigált árbevétel 2 % - a 2. Tao adóalap és adózás előtti eredmény is < mint a korrigált árbevétel 2%-a 2. a) nyereségminimum = Tao. adóalap 2. b) Tao adóalap „ a vállalt” kisebb adóalap Feltétele :Art. 91/A § nyilatkozattétel – kiegészítő nyomtatvány Art. 108.§ (3) bek. e) APEH vizsgálat+ becslés Évközi hatály miatti számítás: – - naptári napi arányosítással ra közbenső mérleggel

II. Elvárt adó - 2007. Egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok (1)
2007. XXXIX. tv.2.§ -a mód. SZJA tv. 49/B § (8,20,23,24) bek. Kivétel: EVA-s, átalányadózó egyéni vállalkozó, tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó + követő adóévre Nem kell megfizetni: elemi kár esetén, SZJA tv. 49/B § (24) bek. Új fogalom: jövedelemminimum, mint elvárt jövedelem SZJA tv. 49/B §(23) Számítása: korrigált bevétel 2 %-a Csökkentők: ELÁBÉ, eladott közvetített szolgáltatás külföldi telephely vállalkozói adóalapja

II. Elvárt adó - 2007. Egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok (2)
Egyéni vállalkozó SZJA megállapítás három esete: 1. A vállalkozói bevétel – költség > mint jövedelem- minimum (normál adózás) 2. A vállalkozói bevétel – költség < mint jövedelem minimum (elvárt adó) választási lehetőség: 2.a) A jövedelem minimum = vállalkozói adóalap 2.b) Vállalkozói adóalap a tényleges összeg Feltétele: Art. 91/A § nyilatkozattétel+kiegészítő nyomtatvány Art § (3) e) APEH vizsgálat, becslés Évközi hatály miatti számítás: Naptári napi arányosítással A tényleges jövedelem alapján július 1.- jétől

III. Start, Start plusz, Start extra konstrukciók ismertetése
Start-kártya, Start-Plusz kártya, Start Extra kártya igénylése (07T34START nyomtatvány) 2003. évi XCII. törvény 31/2005. (IX.29.)PM rendelet 14/2007. (VI.29.) PM rendelet Adatszolgáltatás a járulékkedvezménnyel járó foglalkoztatásról as bevalláson

1. Start program évi CXXIII. törvény Ki jogosult Start kártyát kiváltani Start kártya adatai Járulékkedvezmények 2. Start Plusz program ( től) Ki jogosult Start Plusz kártyát kiváltani 3. Start Extra program ( től) Ki jogosult Start Extra kártyát kiváltani

Igényelheti Járulék 1. év 2. év Kedv. korlát START 25 év alatti, vagy ff. végzettségű 30 év alatti első fogl. vagy ösztöndíjas jogviszony előtt 15 % - 29% nincs - Munkaadói n - Eho nincs 25 % - Munkaadói nincs Minimálbér másfélszeres összeg, Ff. Minimálbér kétszeres összeg START Plusz Gyes,gyed,gy.nev.tám. ápolási díj után 365 napon belül ha nem áll jogv. és tartósan állás kereső de 50 év alatti Minimálbér kétszeres összege START extra -Tartósan állás kereső 50 év felett -életkorra tekintet nélkül lf. alapfokú képzettséggel 0% Járulékfizetés nincs az első 12 hónapban

IV. Számlaadási kötelezettség Adóazonosítási azonosításra alkalmassága (1)
Mely esetekben kell számlát kiállítani? Mely esetekben nem kell számlát kiállítani? Számlák formái: Számla, egyszerűsített számla Adóigazgatási azonosításra alkalmassága Forgalmazótól vásárolt, nyomdai számla esetében - Megfelelő tartalmú, beszerzésről szóló számla - Szigorú számadás alá vonás, megfelelő nyilvántartással - Másolattal, tőpéldánnyal való hiánytalan elszámolás Számítógépes számla esetében - Szigorú számadás alá vonás (kihagyás, ismétlés nélkül) - Másolattal hiánytalan elszámolás - Számlázó program dokumentációja

IV. A számla adóigazgatási alkalmassága (2)
Forgalmazótól vásárolt és nyomdai számla esetén kijelölt sorszámtartomány (25/2006. PM rend.) Nyomtatvány előállítója (nyomda): - Alkalmazása: től - Sorszám kiosztása: előállító írásos kérelmére (közzéteszik) Nyomtatvány forgalmazója (kereskedő): ig forgalmazhatta a régi számlákat (a számlán az előállítás éve feltüntetve) Nyomtatvány felhasználója (számlakiállító): től kijelölt csak kijelölt sorszámtartományú számlát vásárolhat Nyomtatvány előállítója, forgalmazója, felhasználója a 2007 előtt gyártott számlákat ig használhatja, ig selejteznie kell Nem kell sorszámtartomány jegyek, belépők esetén

IV. Számla tartalmi kellékei (1)
Áfa törvény előírása alapján: Sorszám Kibocsátás kelte: kiállítás napja Kibocsátó neve, címe (székhely), adószáma Vevő: - neve, címe, - közösségi adószáma (közösségi mentes érték: 29/A.§) - adószáma v. közösségi adószáma (fordított adózásra kötelezett esetén: 15.§ (2)-(5), 15/A.§, 14.§(2), 10.sz.mell.) Teljesítés időpontja (ha eltér a kibocsátástól) Egy konkrét nap, amely: - vagy a Ptk. rendelkezéseivel egyező, vagy - Áfa törvény 16.§-a szerinti sajátos (folyamatos telj, bérbeadás, időszakonkénti elszámolás, részletvétel, stb.) 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

Termék, szolgáltatás: - megnevezése (Áfa tv. 43.§ (5), Sztv. 167.§ e) pontja) - besorolási száma, ha az Áfa tv. besorolási számra hivatkozva említi (Art. 176.§ (3) szerinti ÉJ, SZJ, vámtarifaszám), illetve más jogszabály miatt jelentősége lehet Mennyiségi egység, mennyiség, egységár adó nélkül (ha nem értelmezhető, nem kell) Termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke - Nem mindig azonos az adóalappal (pl. támogatás, alacsony ár) Felszámított adó mértéke Áthárított adó összege - Egyes esetekben nem tüntethető fel adóösszeg (különbözet sz. adózás, adójegyes dohánytermék, utazási csomag értékesítése) - Külföldi fizetőeszközben kiállított számla (direktíva és Áfa tv.) 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

Számla végösszege (adókulcsonként nem kell részletezni) Pénzügyi képviselő neve, címe, adószáma, ha ő az adó fizetésére kötelezett Új közlekedési eszköz közösségi értékesítésénél utalni e tényre, valamint az első forgalomba helyezés időpontjára és a használat mértékére (kilométer, hajózott óra, repült óra) A mentesség tényének, okának feltüntetése: - adómentes export (29.§), - adómentes közösségen belüli termékértékesítés (29/A.§,29/B.§) - tárgyi mentes értékesítés (30.§ (1)), - alanyi mentes értékesítés (XI. fejezet, §.), - különbözet szerinti adózás (XV. Fejezet, 62-64/A.§), - árrés szerinti adózás (XVI. Fejezet, §) 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

„Áfa törvény területi hatályán kívüli” kifejezés (44.§ (3) + 14.§, 15.§, 15/A.§) „Adót a megrendelő fizeti” (44.§ (3) + 40.§ (2),(7),(8)) Hulladékértékesítés esetén (44.§ (3) + 40.§ (12)): - „Adót a megrendelő fizeti” kifejezés, - adómérték nem tüntethető fel Átalakulás alatt állóknak (44.§ (4)) a kérelem benyújtásától a bejegyzés napjáig „átalakulás alatt” kifejezés „Ellenérték nélküli ügylet” (43.§ (4)) „Csereügylet” (43.§ (4)) „Előlegszámla” (43.§ (4)) „Helyesbítő számla” (45.§ (2) a)) Fizetés módja és határideje 2007-től nem kötelező elem Egyszerűsített számla számlától való eltérése Számviteli tv. 167.§-a által előírt egyéb követelmények 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

IV. Számlakibocsátás átvállalása
Jogszabályi háttér Áfa törvény 43.§ (6), 24/1995. PM rend. 1.§ (8) Lényege A bizonylatkibocsátás átvállalható vevő, pénzügyi képviselő, bármely harmadik fél által Az átvállaló a kibocsátó nevében, javára jár el Feltétele Előzetes írásbeli megállapodás Adóigazgatási alkalmasság Gépi számla: külön sorszámtartomány 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

IV. Számlahelyesbítés (1)
Számlakorrekció módjai: Számlahelyesbítés, Kijavítás: - Stornó számla - Eredeti bizonylaton történő javítás Számlahelyesbítés Esetei: - adó utólagos áthárítása, adó összegének módosítása - adó alapjának módosulása (pl. árengedmény) Lényege: csak az eredeti számlával együtt érvényes Tartalma: - Helyesbítésre utaló jelzés - Eredeti számla azonosításához szükséges adatok - Eredeti, módosított tétel, különbözet (csak ami módosult) Teljesítés időpontja: eredetivel megegyező Áfa mértéke: eredeti számla kibocsátásakor érvényes mérték 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

IV. Számlahelyesbítés (2)
Adóelszámolás időszaka: - kibocsátó: eredeti vagy tárgyidőszaki, - befogadó: tárgyidőszaki Bevallásban való szerepeltetése Megfelelő adómértékű soron, akár „-” előjellel is Többszöri számlahelyesbítés - Tartalmában kicsit eltér az első helyesbítőtől - Áfa elszámolás időszaka a kibocsátónál adónövekedés esetén amikortól az adókülönbözet előállt Csoportos számlahelyesbítés - Lényege: Egy számlában több telj. idejű számla is helyesbíthető - Feltétele: csak azonos vevő felé kiállított számlák esetén - Tartalma: minden eredeti számla száma és telj. időpontja 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

IV. Stornószámla Esetei - teljesítés egészében meghiúsul,
- számítógéppel kiállított számla lezárását követően kell hibát javítani, - gépi számlát műszaki hiba miatt újra elő kell állítani Stornószámla kiállításának eljárási módja Tartalma Teljesítés időpontja Számlakorrekció, ha helyesbítés és stornírozás is szükséges Javítás stornó és számlahelyesbítés nélkül 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

IV. Előleg Fogalma Adófizetésre kötelezett személye
Adófizetési kötelezettség keletkezése Adó alapja, mértéke Előlegszámla tartalma Előlegek fajtái: - Előlegek, melyek áfa kötelezettséget keletkeztetnek, - Előlegek, melyek nem keletkeztetnek áfa kötelezettséget Jóváírások, melyek nem minősülnek előlegnek Előleg rendezése a teljesítés meghiúsulása esetén - Módja: nullára történő számlahelyesbítéssel 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

A termék vagy egy része visszakerül az eladóhoz Fajtái:
IV. Visszáru Lényege: A termék vagy egy része visszakerül az eladóhoz Fajtái: A szerződés részben vagy egészben meghiúsul Számviteli törvény (73.§ (2) e) bek.) alapján a kibocsátónál nettó árbevétel csökkentő Áfa törvény alapján: - A teljesítés egészen meghiúsul (stornírozás) - A teljesítés részben meghiúsul (számlahelyesbítés) Visszavásárlási jogra épülő értékesítés: - Eladó értékesít a vevőnek (teljesítés befejeződött), - Eladó visszavásárolja a terméket (új teljesítés) 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

V. Engedmények V.1.A teljesítéskor ismert, előre adott engedmény
V.2. Utólag, a teljesítést követően adott engedmény

V.1. Teljesítéskor ismert, előre adott engedmény
Konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan a számla kiállításakor adott engedmény Számlázása: A számla kiállításakor célszerű az engedmény nélküli és az engedmény összegét is feltűntetni. Áfa törvény szerint nem tartozik az adó alapjába az árengedmény címén elengedett összeg (22.§ (4) bekezdés) → kivétel ha nem független felek közötti ügyletről van szó Számvitelben az elszámolt nettó árbevétel és a kapcsolódó .áfa már csökkentett összegben kerül könyvelésre. (2000. évi C. törvény 73.§(1) bek.) Társasági adóalap módosító hatása nincs, mert az enged-ménnyel csökkentett értéket kell árbevételként elszámolni.

V.2. Utólag, a teljesítést követően adott engedmény (1)
A teljesítés számlázásakor a feltételek teljesülése még nem ismert, a számlában a teljes ellenértéket kell szerepeltetni. Az adóalap akkor módosítható, ha meghatározható, hogy az engedményt mely konkrét teljesítés árából adták. Az áfa törvény 22. § (5) bekezdés május 1-től hatályos szabályozása szerint nem kötelező a számlahelyes-bítés, a vállalkozó saját döntés alapján alkalmazható. Ha utólag az engedmény feltétele teljesül, az adóalap és az adó csökkentés csak számlahelyesbítéssel érvényesíthető.

1. Termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó, utólag adott engedmény szerződés szerinti feltételek teljesülése esetén - helyesbítő számlában rögzített utólag adott engedmény Számviteli elszámolása: nettó árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni (Számv. törvény 73.§(2) bek. a, b.pont) Áfa tv: 45. § alapján az eredeti teljesítési időpont feltűntetésével számlahelyesbítés készül, ami csökkenti az adóalapot és az adót. (Áfa tv. 22.§ (5) bekezdés) Társasági adóalap módosítás nincs.

2. Szavatossági kötelezettségek Ide tartozik az ellenérték csökkentésében érvényesített szavatosság Számlázása: helyesbítő számla kiállításával az áfa törvény 45. §-a szerint. Az adó alapja és összege csökken az engedmény értékével. (Áfa tv.22.§ (5) bekezdés a) pont ) Számviteli elszámolása: a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik. (Számviteli törvény 73.§ (2) bekezdés c.pont) Társasági adóalap módosító hatása nincs.

3. Szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatás-nyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény Áfa : adóalapot és adó összeget nem módosít számla-helyesbítés hiányában. Számvitel: Az engedmény összege a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg számolható el egyéb ráfordításként (Számviteli tv.: 81.§ (2) bek. g. pont) Társasági adóalap módosító hatása nincs.

4. Termékben adott utólagos engedmény 4.1.Szerződésen alapuló: az Áfa törvény 22.§ (9) bek. alapján csökkenthető az adó alapja ha - a térítésmentesen átadott termék forgalmi értéke nem haladja meg annak a terméknek az ellenértékét, amelyhez közvetlenül kapcsolódik - a térítés nélküli eszközátadás feltételei az ellenértékes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás feltételei között s szerepelnek. Számvitel: egyéb ráfordítás a Szt.81.§ (2) bek. g) pont alapján. Társasági adó: nincs adóalap módosító tétel a Tao. 8.§. (1) bek. n) illetve ne) pontja alapján.

4. Termékben adott utólagos engedmény 4.2. Szerződés nélkül, utólag termékben adott engedmény Áfa törvény 22.§ (9) bekezdése nem teljesül - nem támasztja alá pl. szerződés - akkor a térítés nélküli termékátadás szabályait kell alkalmazni. Áfa: az átadott termék forgalmi értéke után áfa fizetési kötelezettség keletkezik (Áfa tv. 7.§ (1) bek. a.pont). Számvitel elszám.: rendkívüli ráfordítás a nyilvántartás szerinti értéken (Számv.tv. 86.§ (7) bek. a.pont). Társasági adóalap módosítás a könyv szerinti értéken (Tao.tv.8.§ (1) n. pont ).

5. Szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott árengedmény (sconto) 5.1. Számlahelyesbítéssel az eredeti teljesítési időponttal módosul az adóalap, és az adó Számvitel: árbevétel és az áfa csökken Számv.tv.73.§ (2) bek. a.pont) 5.2. Ha nem készül számlahelyesbítés - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos összeg pénzügyi műveletek ráfordítása (Számv.tv.85.§(3) bek. o) pont) - a késedelmi kamattal arányos részt meghaladó összeg rendkívüli ráfordítás (Számv.tv.86.§ (7) bek. a) pont) Társasági adó: adóalap módosító tétel a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg (Tao. Tv.8.§. (1) h.pont.)

6.Pontgyűjtő akció Ha vásárlási utalványnak minősül – vásárláskor nem csökkenthető az adó, illetve az adóalap Ha nem minősül vásárlási utalványnak (un. árengedményre jogosító igazolás) azonnali, előre meghatározott engedmény érvényesül a pont beváltásakor Áfa: nem tartozik az adó alapjába (Áfa tv. 22.§ (4) a ) pont) Ha 100%-os mértékű az engedmény ( Áfa tv 22.§ (9) a) b). pont szerinti engedményről van szó és nem térítés nélküli termékátadásról) Számvitel: értékesítés árbevétele csökken Társasági adót nem érint.

7. Szerződéssel alá nem támasztott, nem számlázott, értékesítéshez kapcsolódóan adott engedmény (kvázi engedmény) Áfa: áfa fizetési kötelezettség az Áfa tv. 7.§ (1) bek. a) pont alapján keletkezik, ha az engedmény nyújtása termékben történik.— 4.2.pont Számvitel: elengedett követelés/térítés nélküli eszközátadás rendkívüli ráfordítás (Számviteli tv. 86.§ (7) bek. a) pont) Társasági adó: adóalap módosítási kötelezettség (Tao.tv.8.§ (1) bek. h) pont)

VI. Illetékek áttekintése Jogszabályi háttér
Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet

VI. Az illetékfizetési kötelezettség/1.
Az illeték fizetésére kötelezettek Az illeték tárgya A törvény területi és személyi hatálya Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja Illetékmentesség Tárgyi illetékmentesség Személyes illetékmentesség: feltétel nélküli, vagy feltétes Illeték alapjául szolgáló érték meghatározása: forgalmi érték, vagy a tiszta érték

VI. Az illetékfizetési kötelezettség/2.
Az illetékekre nem az önadózás szabályai vonatkoznak Adóhatóság állapítja meg a kötelezettséget (illetékkiszabás) Az adózó bejelentési kötelezettsége Az illeték pénzzel kell megfizetni: a vagyonszerzési megfizetésének módjai: - Kiszabás alapján illetéket a törvényben meghatározott eljárási illetéket - Egyéb módon: jellemzően illetékbélyeggel

Hatásköri és illetékességi szabályok
273/2006.Korm.rendelet Megyei illetékesség – APEH megyei, fővárosi szervezete az eljáró hatóság (APEH regionális igazgatóságának nevében jár el) Öröklés Hagyatékot átadó közjegyző székhelye szerinti Ha a közjegyző székhelye Budapest, akkor az utolsó lakóhely Ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás Ingatlan: ingatlan fekvés helye szerinti hatóság Ingó és vagyoni értékű jog: első helyen feltüntetett szerződő lakóhelye, székhelye Eljárási illetékek Amelynek illetékességi területén eljáró hatóság székhelye, vagy a kötelezett lakóhelye/székhelye van

VI. Visszterhes vagyonátruházás/1.
Tárgya: - Ingatlan (+közterületen álló felépítmény) - Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog - Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, haszonélvezeti joga - Ingó tulajdonjogának megszerzése hatósági árverésen - Önálló orvosi tevékenység működtetési joga

VI. Visszterhes vagyonátruházás/2.
Mértéke: Általános illetékmérték: 10% Lakástulajdon és hozzá kapcsolódó jog: 2% és 6% Ingatlanforgalmazók, lízingcégek, hitelintézetek: 2% Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga – eltérő mértékek Mentességek: Például: lakáshoz kapcsolódó, gazdálkodó átalakulása Bejelentési kötelezettség: Itv. 91. § (1) – (2) bekezdései

VI. Öröklési illeték/1. Öröklési illeték tárgya: örökség, hagyomány, meghagyás, kötelesrész, halál esetére szóló ajándékozás (Kivéve: öröklési szerződés) Alapja: tiszta érték Illeték általános mértéke : Lakástulajdon esetén: I. csoport: 11%, 15%, 21% 2,5%, 6%, 11% II. csoport: 15%, 21%, 30% 6%, 8%, 15% III. csoport: 21%, 30%, 40% 8%, 12%, 21%

VI. Öröklési illeték/2. Legjellemzőbb mentességek: Kedvezmények:
- Takarékbetét - Gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (kivéve: részvény) - Ingóság Ft forgalmi értéket meg nem haladó rész - Lakástulajdon haszonélvezete – túlélő házastárs - Telektulajdon – 4 éven belül lakóház építése Kedvezmények: - Termőföld tulajdonjoga – családi gazdálkodó - Egyéni kisvállalkozói vagyon öröklése

VI. Ajándékozási illeték/1.
Ajándékozási illeték tárgya: Ingatlan Ingó - Értelmező rendelkezések Itv § (1) bek. c) Vagyoni értékű jog (ingyenes alapítása, gyakorlás ingyenes átengedése, ingyenes lemondás) Alapja: tiszta érték Illetékkötelezettség feltétele: - Okirat kiállítása az ajándékozásról - Okirat nélküli ajándékozásnál: egy megajándékozottnak jutó ingó értéke >150 e Ft Bejelentési kötelezettség: Itv. 91. § (3) – (4) bekezdései

Számviteli törvény szerinti anya-leányvállalat, illetve ha a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, úgy az I. csoport, egyéb esetekben III. csoport alkalmazandó. Illeték általános mértéke : Lakástulajdon esetén: I. csoport: 11%, 18%, 21% 5%, 8%, 12% II. csoport: 15%, 21%, 30% 8%, 10%, 16% III. csoport: 21%, 30%, 40% %, 21%, 30% Nem kell ajándékozási illetéket fizetni: Követelés elengedése és tartozás átvállalása A nem polgári ügyletek (pl. uniós támogatás)

Jellemzőbb mentességek: Olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat szja, tbj, vagy eho fizetési kötelezettség terheli. MRP keretében megszerzett értékpapír, dolgozói üzletrész Takarékbetét ingyenes megszerzése Közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék Jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás Munkáltató által a munkavállalónak adott szja mentes ingyenes juttatás.

VII. Szakképzési hozzájárulás 2007.
2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) 13/2004(IV.27)OM.rend.,16/2007(IV.13.)SZMM.r 13/2006.(XII.27.)SZMM.rend. (saját munkaváll.) 1993. évi LXXVI. törvény (Sztv) 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 2001.évi CI. törvény (Fktv.) 48/2001(XII.29.) OM. rend 22/2004(II.16.) Korm.rend. (akkred.elj.) 2007. évi CII. törvény (Szht.,Sztv.,Fktv. mód.)

1. A hozzájárulásra kötelezettek köre A belföldi székhelyű - gazdasági társaság - szövetkezet (lak.szöv.,isk.szöv. nem) - állami vállalat, tröszt, vízgazd.társulat - ügyvédi iroda Egyéni vállalkozó az alkalmazottja után Az evás vállalkozó, ha munkavállalója van A belföldön vállalkozási tev.-et végző külföldi váll.

2. A hozzájárulás mértéke, alapja A szakképzési hozzájárulás mértéke: a bérköltség 1,5%-a Alapja: az Szt. szerinti bérköltség Az EVA hatálya alá tartozóknál alapja havonta a minimálbér 2-szerese (havi 131 ezer Ft) Az egyéb munkajövedelem és a szociális költségek nem képezik a hozzájárulás alapját

3. A hozzájárulás teljesítésének módjai A kötelezett az APEH felé számol el - A bruttó kötelezettségét vallja be és fizeti meg - A csökkentő jogcímek figyelembevételével a nettó kötelezettségét vallja be és fizeti Csökkentő jogcímek lehetnek › Saját munkavállalók továbbképzési költsége (a képzés lehet: külső, belső, vegyes képzés) › Fejlesztési támogatás nyújtása Az APEH-nak től kötelezően a br. kötelezettség 30%-át kell fizetni A kötelezett gyakorlati képzést valósít meg és az NSZFI-vel számol el.

4. A csökkentés mértéke a képzési költségek esetében Mikro és kisvállalkozásoknál a bruttó kötelezettség 60%-a ( től) Mikro és kisvállalkozásnak nem minősülők esetében a bruttó kötelezettség 33%-a A kötelezetteket a évi XXXIV. törvény szerint kell minősíteni Az elszámolható költségek mértéke képzésben résztvevőnként és képzési óránként nem lehet több a minimálbér 12%-nál (7 860 Ft/fő/óra) Ez 20 órás képzésnél: Ft

5. Szerződéses feltételek (külső képzés) A külső képző intézmény és a munkáltató között a Fktv. szerinti szolgáltatási szerződés A külső képző intézmény és a munkavállaló között a Fktv. szerinti felnőttképzési szerződés A hozzájárulásra kötelezett és a munkavállaló között az Mt. szerinti - tanulmányi szerződés, vagy - munkáltatói kötelezés

6. Az elszámolás feltételei A képző intézmény akkreditált Rendelkezik képzési programmal Megfelelő képzettségű oktatója van A képzés az OKJ-ban szereplő szakképesítést ad, vagy Megfelel a szakképzésről szóló évi LXXVI. tv. 1. § (1) bekezdés c)-e) és g pontnak A képzés minimális időtartama 20 óra A képzésre EU-n belül kerül sor Adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti a kötelezett

7. Az elszámolás dokumentumai (külső képzés) a képző intézmény által lebonyolított képzés díja; a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja; a külön jogszabályban meghatározott vizsga-és vizsgáztatási díj; a képzés során felhasznált, hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei; a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés nem a hozzájárulásra kötelezett munkavállaló munkavégzési helyén történik Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény tartalmazza a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításait is. Ezek a jogszabályváltozások is részben szeptember 1-jén, részben január 1-jén lépnek hatályba. 2006. szeptember 1-től hatályos módosítások Egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása 2006. szeptember 1-től a foglalkoztató és a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék megosztásra került az egyes kockázatok szerint, így a járulékok részben a természetbeni, részben pedig a pénzbeli ellátások fedezetéül szolgálnak. Ennek megfelelően változnak a bevallási nyomtatványok is. A foglalkoztató által fizetendő 29% társadalombiztosítási járulékból változatlanul 11% mértékű az egészségbiztosítási járulék, mely megbontásra került 7% természetbeni egészségbiztosítási járulékra és 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulékra. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6%, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2%. A biztosított, ha egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik és egyik foglalkoztatása legalább heti 36 órás munkavégzéssel jár, akkor csak ebben a heti 36 órát elérő jogviszonyban kell a 2% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie, a további jogviszonyában/jogviszonyaiban nem. A 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot azonban valamennyi biztosítási jogviszonyban meg kell fizetnie a foglalkoztatott magánszemélynek. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyeknek nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot augusztus 31-ig nem kellett fizetniük. A módosított jogszabály szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak is hozzájárulnak az egészségügy ellátásainak fedezetéhez. A járulékalapot képező jövedelmük után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot (nyugdíja folyósításának szünetelése esetén 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is) fizet. Ugyanakkor a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak nyugdíjjárulék fizetésére továbbra sem kötelezettek. 2. Baleseti járulék helyett egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozók baleseti járulékfizetési kötelezettségének helyébe szeptember 1-től 10% mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség lép. A járulék alapja változatlanul, társas vállalkozó esetében a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, míg egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat is érinti a változás szeptember 1-jétől az Eva. törvényben meghatározott adóalap 10%-a után 10% mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek. Ugyanakkor január 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra a január 1-jén hatályos szabályok szerint az adóalap 10 százaléka után 5 százalék mértékű baleseti járulékot kell fizetniük. Az egészségügyi szolgáltatási járulék alapjának megállapításához külön ki kell számolni az eva alapját a szeptember hónapra vonatkozóan. A járulék mértékének változása ugyanis szeptember 1-jén lépett hatályba függetlenül az eva mértékének október 1-jei változásától. Átmeneti rendelkezés Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény 251. § (7) bekezdése alapján a Tbj., Eho., Flt és Eb. törvényeket módosító rendelkezéseket a szeptember 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Ez a szabály alkalmazandó abban az esetben, ha a hatályba lépést követően kifizetett jövedelem augusztus 31-ig terjedő biztosítási jogviszonyra tekintettel történik

8. Adatszolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatás A kötelezettek a 13/2006.(XII.27.) SZMM.rendelet szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket a tárgyévet követő február 15-ig a székhelyük szerinti regionális munkaügyi központnak. Bejelentőlap a képzésre vonatkozóan Adatlap a képzésre vonatkozóan 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

9. Fejlesztési támogatás nyújtása A kötelezett fejlesztési támogatást adhat: szakképző iskola (ide tartozik a szakközépiskola és a szakiskola is) számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzésre, a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére (jelenleg még kialakítás alatt van), valamint felsőoktatási intézmény számára a Felsőoktatási tv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás nyújtásával. 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

10. A fejlesztési támogatás nyújtásának feltételei Érvényes fejlesztési támogatási szerződés A szakképző iskolát fenntartó egyetértő nyilatkozata Tanulónként, hallgatónként évente legfeljebb 336 ezer Ft A támogatás módja (átutalás v.készpénz) A fejlesztési támogatást legkésőbb a tárgyév utolsó napjáig át kell adni A támogatás pénzben vagy tárgyi eszközben történhet Mértéke: a bruttó köt. 70% v. 35%-a 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

11. Gyakorlati képzést nem folytatók bevallási kötelezettsége A gyakorlati képzést nem végző köteles szh.előleget fizetni és bevallani az üzleti félévét követő hónap 20-ig (0701) Az éves kötelezettséget az üzleti évet követő 2. hónap 15. napjáig kell megfizetni és bevallani az APEH felé Bevallás: éves bevallóknál:0703, havi és negyedéves bevallóknál:0705, EVÁS adóalanyoknál:0743, eltérő üzleti éveseknél 44/Ü 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

12. Gyakorlati képzők kötelezettség-csökkentő tételei (I) [visszaigény.jog.tételek] a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak adott pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett díjazás, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 50 %-áig, az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 50 %-át, a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok, 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

12. Gyakorlati képzők kötelezettség-csökkentő tételei (II) [visszaigény.jog.tételek] a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvez-ményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, útiköltség ,a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig, a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbizto-sítás, valamint az orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége, adminisztratív költség, (max:15 eFt/tanuló/év, éves szinten:786 eFt) az előbbiek helyetti átalány elszámolás ( Ft/fő/év) a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, díjazása,járuléka, útiköltség-térítése, 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

12. Gyakorlati képzők kötelezettség-csökkentő tételei (III) A fennmaradt kötelezettség terhére elszámolható: Csoportos gyak.kpzést.szolg.t.eszk. beszerzése, bérlete működtetéshez szükséges szoftverek, Alapkézést is szolgáló tanműhely bérleti, munkavédelmi, közüzemi díjai, Anyagköltség (13 100/fő/év), Saját dolgozók továbbképzése (33 vagy 60%), Iskoláknak adott fejl.támogatás (70 vagy 35%) Feltétel: a köt.csökk.tételek és az OM Alapkezelőnek fizetendő 20% után fennmaradó rész adható át

13. Gyakorlati képzők bejelentési, bevallási kötelezettsége NSZFI felé történő bejelentkezés a szerződések megkötése utáni 30 napon belül Később történő bejelentkezésnél a költségek csak attól az időponttól számolhatók el A területileg illetékes gazdasági kamarai bejelentkezés Az éves bevallás az NSZFI által közzétett ÉVES BEVALLÁSI nyomtatványon történik a tárgyévet követő 2.hó 15.napig Önellenőrzés ugyanezen a nyomtatványon történik Az évközben gyakorlati képzést megszüntetők az NSZFI-vel számolnak el Az évközben gyakorlati képzést kezdők időarányosan az APEH-hal, majd azt követően az NSZFI-vel számolnak el

VIII. Önkéntes kölcsönös egészség-és
VIII. Önkéntes kölcsönös egészség-és önsegélyező pénztári szolgáltatások Jogszabályi háttér (1.) 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) ↓ Adókötelezettséget érintő módosítások évi CXV. törvény ( től) évi CXXI. törvény ( től) évi LXI. törvény ( től) évi LXXI. törvény ( től, de alkalmazható től igénybevett szolgáltatásra)

VIII. Önkéntes kölcsönös egészség-és
önsegélyező pénztári szolgáltatások Jogszabályi háttér (2.) 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet ↓ Adókötelezettséget érintő módosítások /2006. (XII. 23.) Korm. rendelet ( től) /2007. (VI. 29.) Korm. rendelet ( től, de alkalmazható től igénybevett szolgáltatásra) 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) módosította 2006. évi LXI. törvény ( től)

VIII. Önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárak típusai Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár Önkéntes kölcsönös egészségpénztár Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár 1. A természetbeni juttatás adókulcsának emelése A természetbeni juttatások utáni adótétel 44%-ról 54%-ra emelkedik. A magasabb adókulcsot a szeptember 1-jét követően nyújtott természetbeni juttatásokra kell alkalmazni. A juttatás időpontjára az Szja törvény 10.§-ában leírtak az irányadók. A megnövelt adómérték vonatkozik az adóköteles reprezentációra és üzleti ajándékra is. Az reprezentációra és üzleti ajándékozásra vonatkozó szabály évben csak azoknál az adózóknál lép be, akiknek az üzleti év évfordulója szeptember1-je és 2006.december 31-e közé esik. A munkáltatótól az Szja törvény 71.§-ában meghatározott adóköteles béren kívüli juttatásokra a magasabb adókulcsot a 2007-től megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. 2. A hivatali ún. cégtelefon magáncélú használatának adóztatása A kifizető által megrendelt telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként adózik az Szja tv. 69.§(1) bekezdés m) pontja, valamint a 69.§(12) bekezdése szerint szeptember 1-jétől. Az adókötelezettség tételes elkülönítés esetén a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített részére vonatkozik. Amennyiben a kifizető tételes elkülönítés alapján megtérítteti (számla ellenében) a magánszeméllyel a magáncélú beszélgetés költségét, akkor adó és járulék fizetési kötelezettség egyik félnél sem keletkezik. A tételes elkülönítés helyett választható, hogy a telefonszolgáltatás (áfa-val növelt) értékének 20 százaléka képezi az adóköteles természetbeni juttatás alapját. 3. A törvényen alapuló végkielégítés adóelőlegének megállapítása 2006. szeptember 1-jétől módosulnak a végkielégítés adóelőlegének megállapításával kapcsolatos szabályok. A levonandó adóelőleg mértéke 18% A 18 százalékos mértékű adóelőleg csak akkor alkalmazható, ha a vonatkozó szabályokból következően a végkielégítést évek között meg kell osztani, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem nyilatkozott (az Szja törvény 26.§.(4)) az évek közötti megosztás mellőzéséről. A levonandó adóelőleget az általános szabályok szerint kell meghatározni Amennyiben a végkielégítés időtartama nem húzódik át a következő adóévre, akkor a nem rendszeresen kapott jövedelemre vonatkozó adóelőleg levonási szabályt kell alkalmazni. Amennyiben a végkielégítés hónapjai áthúzódnak a következő adóévre, de a munkavállaló kéri, hogy a kifizetéskor egy összegben állapítsák meg a levonandó adóelőleg összegét, akkor is az általános szabály az irányadó. Az elszámolt adóelőleget a munkáltató az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontban (a tárgyhót követő hó 12-éig) fizeti meg.

VIII. Egészségpénztári szolgáltatások
éig igénybevett szolgáltatás → adómentes től két típusú szolgáltatás létezik 1. Kiegészítő egészségpénztári szolgáltatás (Öpt. 2. § (6) bek. c) pont) ↓ adómentes szolgáltatás 2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatás (Öpt. 2. § (6) bek. d) pont) - adóköteles egyéb jövedelem - adóelőleget a pénztár levonja vagy a magánszemélynek kell negyedévente megfizetnie - a magánszemély önadózóvá válik - más közteher fizetési kötelezettség nincs

VIII. Önsegélyező pénztári szolgáltatások
éig igénybevett szolgáltatás → adómentes től két típusú szolgáltatás létezik 1. Kiegészítő önsegélyező szolgáltatás (Öpt. 2. § (7) bek. c) pont) ↓ adómentes szolgáltatás 2. Életmódjavító önsegélyező szolgáltatás (Öpt. 2. § (7) bek. d) pont) - adóköteles egyéb jövedelem - adóelőleget a pénztár levonja vagy a magánszemélynek kell negyedévente megfizetnie - a magánszemély önadózóvá válik - más közteher fizetési kötelezettség nincs

ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK
2007.szeptember Köszönjük a figyelmet! SALDO Zrt. 2007. január 1-től hatályos módosítások A társadalombiztosítási járulék mértéke és megosztása A foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik, módosul azonban annak megosztása. Az összesen 29% mértékű járulékból 21% a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke és 8% az egészségbiztosítási járulék mértéke. Az egészségbiztosítási járulék kockázatok szerinti megbontása alapján a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5%,míg a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%. 2. Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke A nyugdíjjárulék mértéke nem változik évben sem, tovább növekszik azonban a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke 7%, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3% mértékű. 3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től 16%. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező és eltartott közeli hozzátartozónak sem minősülő (Tbj. 39. § (2) bekezdésében említett) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke január 1-től, szintén 16%. 4. Biztosítottá válik a mezőgazdasági őstermelő Biztosítottá válik január 1-től a mezőgazdasági őstermelő. Kivételt képez a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személy az egyéb jogcímen (pl. munkaviszonya alapján ) biztosított, a saját jogú nyugdíjas, illetőleg az özvegyi nyugdíjban nem részesülő személy, ha a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt betöltötte. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után fizeti meg, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot és 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Az őstermelő a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) a jogszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal azonos módon a mezőgazdasági őstermelő is mentesül a járulékfizetés alól azokban az esetekben, amelyeket a hivatkozott rendelkezés tételesen felsorol, pl. táppénz folyósítás stb. 5. Minimum-járulékalap A munkavállalók, a főállású társas vállalkozók és a főállású egyéni vállalkozók esetében meghatározott minimum-járulékalap január 1-től havi Ft-ra nő. 6. Biztosítottak bejelentése 2007. január 1-től a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget a megyei egészségbiztosítási pénztár helyett az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. 7. Magány-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése Január 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása az adóbevallás részeként az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra kell teljesíteni. A Magyar Államkincstár a tagdíjat haladéktalanul átutalja a magánnyugdíj-pénztárnak. Továbbra is a pénztárak feladata marad a bevallási és fizetési adatok alapján a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ADÓTÖRVÉNYEK 2007.ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS EGYÉB AKTUÁLIS KÉRDÉSEK"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés