A médiarendszer fejlődése közszolgálati monopólium frekvenciaszűkösség politikai és kulturális megfontolások duális médiarendszer a kereskedelmi műsorszolgáltatás megjelenése földfelszíni műsorszórás sokcsatornás médiarendszer kereskedelmi csatornák bővülése tematikus szolgáltatások kábel, műhold sokplatformos médiarendszer tartalomszolgáltatások választékának bővülése digitális műsorterjesztő rendszerek

Médiajog Egyéni és közösségi érdekek védelme Tartalomszabályozás Személyiségvédelem; Gyűlöletbeszéd; Gyermekvédelem A médiarendszer kialakítása Hozzáférés- szabályozás Piacra lépés; Hozzáférés a piaci erőforrásokhoz; Médiakoncentráció

A médiapiac szabályozásának szerkezete „e-kereskedelem” joga távközlési (elektronikus hírközlési) jog lekérhető AMSZ; értéknövelő szolgáltatások médiajog műsorterjesztés; multiplex; CAS, API, EPG hozzáférés-szolgáltatás Kartellrecht

A piacszabályozás elemei Piacra lépés (engedélyezés)Hozzáférés a terjesztési kapacitásokhoz must carry hozzáférési feltételek rögzítése korábbi 18-as piac Médiakoncentráció-korlátozás digitálisanalóg digitális analóg digitális analóg

A piacszabályozás tényezői szolgáltatások száma kapacitás- szűkösség felhasználói aktivitás szabályozási terhek analóg földfelszíni műsorszolgáltatás digitális földfelszíni műsorszolgáltatás műsorszolgáltatás kábelen, műholdon, IP-hálózaton lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás információs társadalommal összefüggő szolgáltatás

Az engedélyezés funkciói a felelős fellelhetősége ellenőrizhetőség tulajdonosi szerkezet átláthatósága A piac átláthatósága összeférhetetlenségi szabályok ellenőrzése szakmai, pénzügyi, műszaki alkalmasság ellenőrzése előzetes ellenőrzés szűkös terjesztési kapacitások elosztása megfelelő kiválasztási eljárás biztosítása kapacitás-elosztás szabályozás az engedélybe foglalt feltételekkel az egyes vállalkozások mozgásterének és a médiarendszer egészének alakítása piacszabályozás

analóg földfelszíni műsor- szolgáltatás digitális földfelszíni műsor- szolgáltatás műsorszolgáltat ás kábelen, műholdon, IP- hálózaton lekérhető audiovizuális média- szolgáltatás információs társadalommal összefüggő szolgáltatás átláthatóság √√√ (?) ?– előzetes ellenőrzés √√√ (?) ?– kapacitás- elosztás √ ?––– piacszabályozás √ ?––– Funkciók Szolgáltatások Nincs adminisztratív feltétel Ny i l v á n t a r t á s b a v é t e lKiválasztási eljárás Differenciált engedélyezési rendszerek

Analóg földfelszíni műsorszolgáltatások engedélyezése a versenyképesség tényezője műsortartalmi és pénzügyi terhek egyensúlya a tiszta árverés alkotmányosan aggályos Árverezés és/vagy „szépségverseny”? műsorkínálat bővítése közszolgálati tartalmak helyi tartalmak saját / európai / független gyártás … a pluralizmus erősítő kiválasztási szempontok

Digitális televíziózás műsorjelek digitalizálása műsorjelek tömörítése hatékonyabb kapacitás-felhasználás jobb minőség, nagyobb választék

Digitális földfelszíni kapacitások elosztása A multiplex- üzemeletető mozgástere tisztán technikai a kapacitások hatósági elosztása az egyes tartalomszolgáltatók részére a szabályozás középpontjában továbbra is a műsorszolgáltató áll az egyes tartalomszolgáltatók kiválasztása a földfelszíni kapacitások hatósági elosztása a multiplex-üzemeltető részére a multiplex-üzemeltető részletes szabályozása a földfelszíni platform jelentőségének csökkenése

Közvetítő funkció, „hibrid-szolgáltatás” hálózat kiépítése tartalmak beszerzése, csomagolása és továbbértékesítése fogyasztókkal való kapcsolattartás Alkotmányos jelentőség „szerkesztői” döntések a tartalomkínálatról saját „véleménynyilvánítás” és üzleti érdekek vs. pluralizmus a médiarendszer magánjogi kialakítása A platform-üzemeltető helyzete

A kapacitásokhoz való hozzáférés szabályozása főszabály: a platform-üzemeltető szabadsága must carry rögzített kiválasztási szempontok „fair, reasonable, non-discriminatory” hozzáférés hozzáférés a platform-üzemeltető„jelentős piaci ereje” alapján kivétel: a sokszínűség garanciái

Must carry Célok és szabályozási alapok Célok egyes, a közérdek szempontjából jelentős tartalmak elérhetősége a platform-üzemeltető kiválasztási szabadságénak biztosítása a közérdeket szolgáló tartalmak támogatása? piacra lépés támogatása? Szabályozási alapok alkotmányjogi: pluralizmus, a közszolgálati műsorszolgáltatás alkotmányjogi pozíciói közösségi jogi: egyetemes szolgáltatási irányelv 31. cikk

Must carry A szabályozás kötelezettjei „vállalkozások, amelyek a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok szétosztására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltatnak” „a hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada e hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként” EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI IRÁNYELV

Must carry A szabályozás jogosultjai meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-szolgáltatások a must carry státusz kritériumai „egyértelműen meghatározott közérdekű célok” (Egyetemes szolgáltatási irányelv) „objektív szempontok, amelyek alkalmasak a pluralizmus biztosítására” (C-250/06.) olyan szempontok, amelyekből előzetesen megismerhetők a státusz elnyeréséhez szükséges feltételek (C-250/06.)

Must carry A kötelezettségek legyenek… arányosak;átláthatóak;megkülönböztetés-mentesek;rendszeresen felülvizsgáltak.

A kapacitás-elosztás befolyásolásának más eszközei A must carry szabályozás kiegészítése vagy alternatívája FRND szabályozás csak a CAS, EPG, API esetében a must carry szabályozás feltételei nem teljesülnek hiányzó közösségi jogi jogalap a tartalomszolgáltató egyedi helyzetét figyelmen kívül hagyja a pluralizmus biztosítására nem alkalmas megkülönböztetés-mentesség ≠ esélyegyenlőség

Távközlési jogi megközelítés A platform-üzemeltetés kettős jellege médiajogi jelentőség: a sokszínű tartalomkínálat tényezője hírközlési jogi jelentőség: jeltovábbítás elektronikus hírközlő hálózaton Az alkotmányos és gazdaság- szabályozási célok konfliktusa a pluralizmus biztosítása a közönség egésze részére a hírközlési szolgáltató szabályozása kizárólag jelentős piaci erő fennállása esetén

18-as piac Az Európai Bizottság Ajánlása az elektronikus hírközlési szektorban vélhetően ex-ante szabályozás alá eső érintett áru és szolgáltatási piacokról jelentős és tartós piacra lépési akadályok állnak fenn a piac az adott időszakban várhatóan nem mozdul el a hatékony verseny felé a piaci kudarcok kizárólag a versenyjog eszközeivel nem kezelhetők 18. piac (2003-as ajánlás) „a tartalom végfelhasználók felé való eljuttatásának céljából nyújtott műsorterjesztési szolgáltatást” a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közötti kapcsolat szabályozása

A médiakoncentráció korlátozásának jelentősége a szabad hozzáférés nem akadályozza meg a közönség figyelmének koncentrálódását A hozzáférés-szabályozás kiegészítése a koncentrációt erősítő gazdasági sajátosságok A médiapiac sajátosságainak figyelembe vétele közönség, reklámbevételek, tartalmak, terjesztési kapacitások Hozzáférés a piaci erőforrásokhoz a szabályozás célja nem a piaci pozíciók korlátozása, hanem a „véleménybefolyásoló erő” korlátozása A pluralizmus biztosításának eszköze

Az ágazati koncentráció-korlátozás modelljei Engedélyek számának korlátozása rugalmatlan, sokszereplős piacon bonyolult kiegészül a tulajdonosi szerkezet korlátozásával Magyarország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Portugália Korlátozás a véleménybefolyásoló képesség alapján korlátozás a médiapiaci forgalom alapján (Olaszország) vagy a közönségarány alapján (Németország, Románia) a tematika és a szomszédos piaci pozíciók figyelembe vétele intézkedések a belső pluralizmus erősítése érdekében Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tisztán versenyjogi, legfeljebb kiegészíti a versenyjogi eszközöket Svájc Közérdek-teszt ágazati szabályozás helyett vagy mellett versenyjogi, versenyhatósági eljárásba integrálva, az összefonódások ellenőrzése során a fúziónak a pluralizmusra és a műsorszolgáltatás minőségére gyakorolt hatása

Az alkalmazott megoldások kritikája „Nehéz meggyőző bizonyítékot találni a médiakoncentrációnak a pluralizmusra gyakorolt negatív hatásaira.” (Jakubowitz) Közvetett eszköz:a pluralizmus sérelmének egy lehetséges távoli okára irányul. Nem bizonyítható a piaci szereplők száma és a tartalom sokszínűsége közötti összefüggés. A médiapiaci erőfölény meghatározásának vitatható módszerei. A televízió szerepének túlhangsúlyozása. A különböző médiumok véleménybefolyásoló képessége nem összevethető.