2. Tipográfia Tipográfia: kép és szöveg együttes elrendezésével foglalkozik. A tipográfiát hagyományosan a grafikai tervezéssel, főként a nyomdai termékek tervezésével kapcsolatosan szokás említeni. Jelentése: típusokkal írni (a 16. sz. óta ismert kifejezés) A weboldalakon alkalmazandó sok szabály nagy része a nyomdászat régi szabályai közül került át.

A régi nyomdász egyben tipográfus is volt A nyomdász felelt az oldalak kialakításáért, amihez ismernie kellett az évszázadok alatt kialakult szabályokat, melyekkel: -szép, esztétikus -jól olvasható, -áttekinthető kiadványok születhettek meg. Ez az elsődleges fő cél a kiadványok szerkesztésekor.

Jeles személyek Akik a nyomdászat mesterségét és a tipográfia művészetét űzték Magyarországon: Misztótfalusi Kis Miklós Kner Izidor Kner Imre Tevan Andor Két további személy, a legutóbbi kor két kiemelkedő tipográfusa Magyarországon: Haiman György ( ) Virágvölgyi Péter ( )

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel A számítógépek elterjedésével a tipográfia a hagyományos szakmai területen kívül került, s már a legegyszerűbb szövegszerkesztő program használata esetén is számos tipográfiai döntést kell hozni. Ez a kézikönyv a számítógépes tipográfia tankönyve, melyben természetes módon a tradicionális, évszázados ismeretek és a legújabb fogalmak egyforma hangsúllyal vannak jelen. Olyan ismereteket közöl, amiket a szövegszerkesztő vagy tördelőprogramok leírásán túl tudni kell ahhoz, hogy kulturált tipográfiai formába tudjuk önteni szövegeinket. A kötetet irodalomjegyzék, fogalommagyarázatok, angol - magyar szószedet és tárgymutató egészíti ki.

„A fedett és üresen maradó részek együttes hatása érvényesül a művekben!” A nem fedett részek legalább annyira fontosak, mint a fedettek; így keletkezik az egész! betű + betűköz = szó szó + szóköz = sor sor + sorköz= hasáb (szövegtömb,szövegfolt) hasáb + hasábköz + margó = oldal A fehér terület tipográfiai jelentősége!

A tipográfia elemei -betűk *, számjegyek, írásjelek -a fentiekből létrehozott szövegfoltok -képek, grafikák, díszek vonalak a 12 % ! : dzs − 

A betű lehet: -Informatív; -Díszes; -Közömbös; -Vonzó; -Hivatalos; -Személyes A szg.-en használatos jelkészletek (fontok) jelentős része nem is betűket tartalmaz, emiatt nevezzük őket inkább jeleknek. Informatikus megközelítésben pedig karaktereknek. A kép lehet: -Fénykép -Rajz (árnyalatos, vonalas) -Embléma -Ábra -Grafika -Folyamatábra -Művészi grafika (fekete-fehér, vonalas, folt hatású) A szöveg és kép által létrehozott folthatás nem ugyanaz, a szövegfolt küllemében általában nem hordoz információt (kivétel: kaligramma, ASCII-art). A kép azonnali hatású: azonnal közöl információt és vált ki érzelmet.

A karakterek tárolása A karakterek egy kódtábla elemei, kódtábla szükséges a szövegek számítógépen történő tárolásához. ASCII kódtábla ( American Standard Code for Information Interchange): - 8 bites, 256 féle különböző jele tárolható, - a legkisebb tárolható szám: 0, a legnagyobb tárolható szám nem tartalmaz magyar ékezetes betűket - sajnos nem STANDARD, mint ahogyan a nevében van -

ASCII kódtábla elemei

Á, á É, é Í, í Ó, ó Ö, ö Ő, ő Ú, ú Ü, ü Ű, ű ASCII kódtábla elemei

UNICODE kódtábla (ejtsd: junikód): - 16 bites, elemből áll, - a legkisebb tárolható szám: 0, a legnagyobb tárolható szám minden nemzetállammal rendelkező népcsoport karaktereit tartalmazza - UTF-8: a karakterkódolás algoritmusa - az UTF-8 változó hosszúságú kódolással (1–6 byte) képezi le a Unicode karaktertáblát - 1 byte-on tárolt kódjai az ASCII-nak felelnek meg -

Néhány példa arra, mikor a szövegek képi elemekké válnak (James Joice)

Gramofon – írógéppel készült karakterekből

művészet technika Ma már léteznek olyan programok, melyek karakterekből fel tudnak építeni egy megadott képet.