Regionalitás az előadóművészetben Három esettanulmány Retkes Attila igazgató, PhD hallgató Kulturális Elemző Intézet – Budapest Széchenyi Egyetem RGDI – Győr Győr, október 14.

Bevezetés – Az előadás tartalma A kultúra fogalma és három legfontosabb területe A kultúra finanszírozásának társadalmi haszna Makroszint: az állam szerepe az előadóművészetek finanszírozásában A művezető állam, a menedzser állam, a mecénás állam és a rásegítő állam A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és a Nemzeti Kulturális Alap Mikroszint: települési önkormányzatok,vállalatok, civilszervezetek és magánszemélyek szerepe Mezzo-szint: regionalitás az előadóművészetben 1. esettanulmány: a Művészetek Palotája és az International Visegrad Fund 2. esettanulmány: a Szegedi Szabadtéri Játékok és a regionális turizmus 3. esettanulmány: a Pannon Filharmonikusok regionális szerepvállalása

A kultúra fogalma és három legfontosabb területe Kultúra: a civilizációhoz hasonló, sokféle kontextusban használható fogalom A szakirodalomban használt definíciók száma meghaladja a százat Szűkebb értelemben a művelődést, a művészeteket foglalja magában Kulturális politika: az egyes kulturális ágazatok közegében ható, arra irányuló ágazati szakpolitika A kultúra három fő területe: művészetek, közgyűjtemények, közművelődés Művészetek: színház-, zene- és táncművészet, irodalom, képző- és iparművészet, határterületek Közgyűjtemények: könyvtár, levéltár, múzeum Közművelődés: minden, ami az egykori művelődési házak funkcióját felváltotta Film és média: sajátos helyzetű ágazatok, csak részben tartoznak a kultúrához

A kultúra finanszírozásának társadalmi haszna „A kultúrát stagnáló vagy romló előállítási, viszont progresszív fogyasztási hatásfok jellemzi, amiből következően a kultúra fenntartható hidat képezhet a jövőbe azáltal, hogy javítja a fogyasztás hatásfokát, azaz az egységnyi fogyasztással elérhető boldogságot, jól-létet” (Jánossy Dániel, Állami Számvevőszék Kutató Intézete, 2010) Kulturáltabb társadalom = hatékonyabb gazdasági növekedési potenciál Kulturáltabb társadalom = növekszik a fenntartható fejlődés esélye A művészetek a pozitív megítélésű szenvedély-javak körébe tartoznak Mindezek alapján indokolt, hogy a közszféra szerepet vállaljon a kultúra, s ezen belül az előadóművészetek finanszírozásában. Ennek módja és mértéke azonban országonként eltérő

Makroszint: az állam szerepe az előadóművészetek finanszírozásában Az előadóművészet stagnáló termelékenységű ágazat, mert az élőmunka súlya különösen nagy, a technológia szerepe pedig alárendelt Emiatt bekövetkezik a „költség-kór” jelenség: a munkaintenzív előadó- művészetben az egységnyi inputra eső output nem képes növekedni, a költségek viszont együtt nőnek a progresszív szektorokéval A színházi és táncelőadások, hangversenyek jegyárai nem emelhetők egy bizonyos szint fölé, mert kiszorítanák a kultúra iránt őszintén érdeklődő vásárlókat, és a kultúra egy szűk csoport luxuscikkévé válna Ez a folyamat a kultúra további felhígulásához, kommercializálódásához vezetne Veszély: az előadóművészetek közfinanszírozás nélkül elveszíthetik civilizációs funkciójukat

A művezető, menedzser, mecénás és rásegítő állami támogatási modell Művezető állam: tipikusan ilyen volt a szovjet típusú kulturális politika. Az alkotástól a befogadásig az állam minden folyamatot szoros ellenőrzés alatt tart Menedzser állam: az állam elismeri a kultúra függetlenségét, de közben tulajdonosként kiterjedt kulturális intézményhálózatot tart fenn Mecénás állam: brit modell, amely fokozatosan a kontinensen is terjed. Az állam nem tart fenn kulturális intézményeket, de mecénásként, elkülönített pénzalapok létrehozójaként részt vesz a finanszírozásban Rásegítő állam: az Egyesült Államokra jellemző, Európában nehezen alkalmazható modell. Az állam túlnyomórészt adókedvezmények útján, közvetve támogatja a kulturális életet.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap szerepe 1. kormányzati feladat: állami fenntartású intézményeknek nyújtott támogatás, valamint rendszeres működési támogatás helyi önkormányzati és egyéb, nem állami fenntartású kulturális intézmények számára 2. kormányzati feladat: helyi önkormányzat részére lakosságarányosan nyújtott, kulturális célú normatív támogatások 3. kormányzati feladat: a központi költségvetés lemondása bizonyos adókról a közhasznúnak elismert kulturális tevékenységek javára (aránya elenyésző) Nemzeti Kulturális Alap: 1993-ban létrehozott, elkülönített állami pénzalap, amely szakkollégiumi rendszerben, pályázati úton nyújt támogatást. Pénzügyi automatizmus nyomán évente újratermelődő vagyontömeget oszt szét Közalapítványok: megszüntetésük folyamatban van, így a jövőben nem vesznek részt a kultúrafinanszírozásban

Mikroszint: települési önkormányzatok, vállalatok, civilszervezetek és magánszemélyek Megyei és települési önkormányzatok: jelenleg még kulturális intézmény- fenntartók, de az új Önkormányzati Törvény 2012-től ezt a feladatot elvonja A települési önkormányzatok pályázati alapok működtetésével, infrastruktúra- használattal és más módokon is támogathatják az előadóművészeteket Termelő vagy szolgáltató vállalatok elsősorban szponzorként, illetve mecénásként vesznek részt az előadóművészetek finanszírozásában. Az ehhez kapcsolódó adókedvezményeket részlegesen megteremti a 2008-ban elfogadott, 2011-ben módosított előadóművészeti törvény Civilszervezetek és nonprofit gazdasági társaságok gyakran vesznek át kulturális közfeladatokat az államtól vagy az önkormányzattól. Magánszemélyek az SZJA 1 százalékának felajánlásával, művészeti szolgáltatások vásárlásával, közvetlen vagy közvetett támogatással vehetnek részt az előadóművészetek finanszírozásában

Mezzo-szint: regionalitás az előadóművészetben Az Európai Unióhoz való csatlakozás (2004) után a magyarországi kulturális intézményekben is felértékelődött a regionalitás szerepe Az EU a kulturális élet, a művészeti kezdeményezések finanszírozását tagállami hatáskörben hagyta, de mégis vannak közösségi kezdeményezések: pl. a Kultúra és Kultúra program, illetve az Európa Kulturális Fővárosa projekt Közösen finanszírozott nemzetközi koprodukciók épülhetnek a regionális együttműködésre (ld. az 1. esettanulmányt, Művészetek Palotája) Egy kulturális rendezvény döntő szerepet játszhat a regionális turizmus fejlesztésében (ld. a 2. esettanulmányt, Szegedi Szabadtéri Játékok) Egy megyei jogú városban működő művészeti együttes gondosan felépített szakmai tervvel regionális jelentőségre tehet szert (ld. a 3. esettanulmányt, Pannon Filharmonikus Zenekar)

A Művészetek Palotája és az International Visegrad Fund Művészetek Palotája: Magyarország első „valódi” hangversenyterme, illetve multifunkcionális kulturális tér. Épült: , megnyitó: március 16. Évente átlagosan esemény, komoly nemzetközi tekintély Építészeti adottságai, technikai felszereltsége, valamint művész- és repertoár- politikája alkalmassá teszi arra, hogy ne csak lokális (magyarországi), hanem regionális igényeket is ki tudjon elégíteni A nemzetközi koprodukciókra való törekvés már a Művészetek Palotája es stratégiájában is megjelent, majd a es stratégiában már prioritás 2011-ben koprodukciós osztályt hoznak létre, kifejezetten az ilyen projektek koordinálására Lehetséges együttműködő partnerek: Debrecen, Pécs, Pozsony, Bécs, Prága, Zágráb, Ljubljana, Varsó, Kijev, Bukarest, Belgrád kulturális intézményei

A Művészetek Palotája és az International Visegrad Fund Az International Visegrad Fund a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák kormány megegyezése alapján jött létre 2000-ben. Adminisztratív székhelye: Pozsony. Célja a szorosabb együttműködés fejlesztésének, a kölcsönös kötelékek megerősítésének és az országok európai integrációjának támogatása. Az alapítvány költségvetése legalább 2 millió euró évente. Az International Visegrad Fund rendszeresen, az Európai Unió intézményeihez viszonyítva jelentősebb arányban támogat kulturális aktivitásokat : New Orleans Visegrád Swingfesztivál a Művészetek Palotájában. Az ötlet lényege: a hagyományos New Orleans-i jazz-stílusokat magyar, szlovák, cseh és lengyel zenészek szólaltatják meg 2011: a Jazz Showcase elnevezésű tehetségbörze kibővül. A magyar fiatalok mellett szlovák, cseh és lengyel tehetségek is bemutatkoznak a Művészetek Palotájában. A projekt támogatója az International Visegrad Fund

A Szegedi Szabadtéri Játékok és a regionális turizmus Szegedi Szabadtéri Játékok: Magyarország legrégebbi fesztiválja, 1931-ben rendezték meg először a Dóm téren Gazdasági teljesítményében az országos átlagot mind a helyárat, mind a jegybevételi arányt tekintve háromszorosan meghaladja Szabadtéri színházként kulturális missziót teljesít, de a nézői elvárásoknak megfelelően nyitott a szórakoztató zenés színjátszás (operett, musical) felé A Szabadtéri Játékok Szeged első számú turisztikai attrakciója (ld. Turizmus Bulletin, 2010) A látogatók több mint kétharmada nem Szegedről érkezik, ugyanakkor a regionalitásnak (Szerbia, Románia és a többi szomszédos ország) sokáig nem volt meghatározó szerepe. Ennek jelentőségét 2009-ben kezdték felismerni 2006 és 2009 között a játékokat szervező nonprofit kft. kérdőíves kutatásokat végzett, amelyek tapasztalatait turisztikai szakemberekkel együtt értékelték

A Szegedi Szabadtéri Játékok és a regionális turizmus A kutatás kiterjedt a látogatók területi-települési besorolására, szocio-kulturális jellemzőire, információs hátterére, motivációira, a látogatás formájára (társas közegére), illetve a játékok különböző dimenzióival kapcsolatos elégedettségre Ennek alapján határozták meg azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeket 2011-től célzottan használnak Döntő kérdés az utazásszervezés, a Szegeden töltött vendégéjszakák száma, illetve az egy látogatóra eső átlagos költés, azaz addicionális kiadás összege A Szegedi Szabadtéri Játékok hármas funkciója: kulturális intézmény, turisztikai látványosság és vállalkozásfejlesztési projekt Új kooperációk kiépítése zajlik utaztatással foglalkozó szervezetekkel, a városvezetéssel, helyi szálláshely-szolgáltatókkal és vendéglátókkal Cél: a Szegedi Szabadtéri Játékok gazdasági értelemben is regionális jelentőségének megteremtése

A Pannon Filharmonikusok regionális szerepvállalása Pécsett éppen 200 éve, 1811-ben alapítottak szimfonikus zenekart - ez volt az első ilyen kísérlet a mai Magyarország területén 1984-ig a zenekar amatőr-félamatőr státuszban működött 1984-ben tanácsi (a rendszerváltás után: önkormányzati) fenntartású intézményként vált hivatásos együttessé 2003: az intézmény gyökeres megújulásának kezdete; intézményi, művészeti és szervezeti innováció Az innováció elemei: egyéni teljesítményértékelés, kreatív egyedi projektek létrehozása, egy hangversenyzenekar és egy kamara-szimfonikus zenekar elkülönítése Új menedzsment, világos szerepkörök: igazgató, zeneigazgató, zenekari titkár, programmenedzser, kommunikációs menedzser 2004-től a hangversenyzenekar Pannon Filharmonikusok néven működik – ezzel is jelezve, hogy szerepvállalása többé nem korlátozódik Pécs területére

A Pannon Filharmonikusok regionális szerepvállalása 2004: önálló bérleti sorozat meghirdetése Kaposváron és Szekszárdon 2005: önálló bérleti sorozat meghirdetése Eszéken (Horvátország) Fellépések a Bécsi Filharmonikusok koncertsorozatában (Konzerthaus Wien), a Zágrábi 23. Kortárszenei Biennálén és az 1956-os megemlékezések bécsi zárókoncertjén (Stephansdom) 2006: önálló budapesti bérleti sorozat meghirdetése (Művészetek Palotája) 2009: szoros együttműködés kialakítása a Filharmónia Dél-Dunántúli Hangversenyrendező Nonprofit Kft.-vel, amelynek tevékenysége ugyancsak regionális Hanglemez-felvételek készítése nemzetközi terjesztésben 2010: Az Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik legfontosabb szereplője a Pannon Filharmonikusok 2011: az újonnan nyílt Kodály Központ rezidens zenekara a Pannon Filharmonikusok

Regionalitás az előadóművészetben – Győr, Köszönöm megtisztelő figyelmüket. További információk és kutatások a témában: Retkes Attila Kulturális Értékteremtő Kft. (Kulturális Elemző Intézet) H-1037 Budapest, Fergeteg utca