Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának a nagysága mindig fele akkora mint a másik test sebességváltozásának a nagysága bárhogyan is ütközzenek össze.

Impulzus vagy lendület Egy test lendülete a tömegének és sebességének szorzata. A természetben lezajló folyamatok nem változtatják meg a bennük résztvevő testek lendületeinek az összegét. Ez a lendületmegmaradás törvénye.

Tömegközéppont Szimmetrikus, homogén anyagból készült test tömegközéppontja a szimmetria középpont. Súlyzó alakú test tömegközéppontja a két golyót összekötő egyenesen van, annyiszor közelebb a nagyobb tömegű golyóhoz ahányszor a golyó tömege nagyobb mint a másiké. Ha a test alakját is figyelembe vesszük, a lendületét a tömegének és a tömegközéppont sebességének a szorzata adja.

Newton I: Egy test sebességváltozásának oka mindig egy másik test, amivel kölcsönhatásba kerül. Kiterjedt test esetén a tömegközéppont sebességére igaz. Newton első törvénye a valódi mozgások vizsgálatánál általában teljesül, ha jól választjuk meg a vonatkoztatási rendszert, amihez képest a test mozgását, sebességét, sebességváltozását mérjük. Inerciarendszernek hívják azt a vonatkoztatási rendszert, amelyben teljesül Newton első törvénye. Az éppen gyorsuló vonat például nem ilyen.

Erő Newton II. Az erő a kölcsönhatás körülményeinek egyértelmű függvénye. Léteznek erőtörvények, és az azokkal kiszámolt erők összeg adja meg a test gyorsulását. A kölcsönhatás erősségét az általa okozott lendületváltozással jellemezzük. Ez a fizikai mennyiség az erő. Newton III. Erő, ellenerő, az impulzusmegmaradás következménye A kiterjedt testre ható külső erők a tömegközéppont gyorsulását szabják meg.

Erőtörvények: Rugalmas Gravitációs Közegellenállás Elektromos Mágneses Molekuláris Stb. Az erőtörvényekről jól-rosszul, részletesen, kevésbé részletesen bárhol lehet olvasni. Az erőtörvények közelítő formulák, amelyeket mérésekkel állapítanak meg.

Newton 2. törvénye egy differenciálegyenletet jelöl ki. Az ezt megoldó függvény a test hely-idő függvénye. A differenciálegyenlet numerikusan vagy algebrai úton oldható meg. x A mozgás neve, leírása, jelentősége, közelítések Milyen kölcsönhatások vannak, erőtörvények Mozgásegyenlet megoldása Eredmények: jellemzők, pálya, sebesség, gyorsulás Egy tetszőleges mozgás vizsgálatának sémája

Zuhanás a Földön Hajítások Bolygók mozgása Periódikus mozgások Rezgések, harmónikus rezgés, rezonancia Inga Körmozgás Csúszások Kiterjedt testek Egyensúly Forgás Gördülés Milyen mozgások lehetnek érdekesek?

Rezgőmozgás A legegyszerűbb rezgés a harmónikus erő (F=-Dx) hatására lezajló harmónikus rezgés, ami a dia esetében az x – tengely mentén történik. Az x-koordinátára vonatkozó differenciálegyenlet látszik a dián, illetve átrendezve.

A differenicál egyenlet megoldásának alakja

A súrlódás és közegellenállás miatt az amplitúdó általában csökken, csillapodó rezgés jön létre. Periódikus külső erő hatására a rezgő rendszer rezgésbe jön. A rezgések amplitúdója akkor maximális, ha a gerjesztés frekvenciája megegyezik a rezgő rendszer sajátfrekvenciájával. Ekkor beszélünk rezonanciáról. (Phet szim) Csatolt ingák: youtube, mágneses csatolt ingák