Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója Károly Róbert aranyforintjának elő- és hátlapja Károly Róbert

Tartományúri hatalom  1301 január 14. III. András halálával  kihal férfiágon az Árpádház „Letörött Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon kisarjadt utolsó aranyágacskája” írta az egykori krónikás.  Az ország jogilag egységes, de  a hatalom a tartományurak kezébe kerül  A kiskirályok  szerezték meg a főméltóságokat (élethosszra)  sajátjukként kezelték a méltóságuk révén birtokolt királyi várakat  királyi jogokat gyakoroltak  joguk van az új király megválasztására III. András

Trónkövetelők  Három potenciális trónkövetelő  A nőági rokonság jogán: Anjouk, Přemyslek, Wittelsbachok  A pápa, itáliai bankárok és a magyar főpapság támogatásával  Anjou Károly Róbert 1301 Esztergomba terem  az érsek alkalmi koronával megkoronázza  támadható  Přemysl Vencel  Csák Máté vezetésével megkoronázzák Székesfehérváron, a Szent koronával, de a kalocsai érsek  támadható  , de nem kormányoz, a hatalom a bárók kezében van  Vencel hazatér, a koronát Wittelsbach Ottónak adja  Fehérváron megkoronázzák ( ), neki  támogatottsága a kalocsai érsek  támadható  Erdélybe megy, Kán Lászlóhoz (házasság) esküvő helyett börtön  visszatér Bajorországba

 Károly Róbert megnyer néhány bárót (Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin)  1307 rákosi gyűlés királlyá választja  a főpapság, nemesség támogatja  megerősíti a nemesség jogait nem lehet familiárisi szolgálatra kötelezni őket  1308 Gentilis bíboros  Csák Máté és Kőszegi Henrik megnyerése  1308 domokosok pesti kolostora - gyűlés  ismét királlyá választja  Budai Nagyboldogasszony-templom  újabb koronázás, de ez sem hivatalos Károly Róbertegyedül Károly Róbert egyedül

Károly Róbert koronázása a szepeshelyi templom freskóján

Tartományúri hatalom felszámolása  1309-os koronázás  még nem ura az országnak  de ügyes politikával  hol harcolt, hol tárgyalt, hol kivárt  A korona Kán Lászlónál van  tárgyalások  1310 törvényes koronázás, központja Temesvár  Fegyveres sikerek  rozgonyi csata - Amádé fiak  debreceni csata - Borsa Kopasz  zalafői csata – Kőszegi testvérek  Kivárás  Csák Ugrin †  Csák Máté †, Kán László †  A király támaszai: főpapság, nemesség, polgárság

1312. Rozgonyi csataTrencsény, Csák Máté fellegvára

Királyi hatalom alapjai  A tartományúri hatalom felszámolása  a királyi birtokok nagy részét visszaszerezte  királyi birtokok  új bárói réteg irányította  a honor rendszer létrehozása (a tisztségből [honor] bármikor le lehetett váltani őket)  Új bárói réteg - hatalmának hű támaszai  Oldalági családok, nemesek, idegen kevés (Nekcsei, Szécsényi, Garai, Lackfi, Újlaki, Drugeth)  Egyház hatalmának korlátozása  egyházi jöv. megadóztatása  méltóság be nem töltése  hatalmának biztosítéka  a királyi haderő  Létrehozza a banderiális hadsereget (banderia-zászló)  bárói, vármegyei bandériumok  kunok, székelyek, szepesi lándzsások  zsoldosokból } Támadó hadjáratok pénzbe kerülnek

Károly Róbert gazdasági reformjai  XIII-XIV. sz. - változás a gazdaságban  fejlődő gazdaság  pénzforgalom növekedik  értékálló pénz szükséges  Teendő - fel kell lendíteni a nemesércbányászatot!!!  Hol van a nemesérc?  A föld mélyén  kié a föld?  A földbirtokosé, de ösztönözni kell  a Bányabér 1/3-át átengedi a birtokosnak  A bányászat fellendülése  értékálló pénz verése  Kamara haszna   pótlására bevezeti a „kapuadót”

Károly Róbert gazdaságpolitikája  Károly Róbert jövedelem forrásai  A domaniális (természetbeni) jövedelmek elenyésző  csak az ország 1/6-a van a király kezén  növelni kell a regálé jövedelmeket  Bányamonopólium  Urbura: a bányából felhozott nemesfém (az arany 1/10-ét, az ezüst 1/8-át) be kell szolgáltatni (14. sz. Mo. arany- 1., ezüsttermelése Csehország után a 2. Európában) (Károly Róbert a termelési kedv  az urbura 1/3-át a birtokosoknak adja)  Pénzverési jog:  az összes nemesfém a kamarába érkezik,  ugyanannyi kg vert pénzt küld vissza, de %-a ötvözőanyag 

Károly Róbert gazdaságpolitikája  Az értékálló pénz kibocsátása  a gazdasági fellendülés alapja   1323 ezüst dénár;  1325 aranyforint;  1328 ezüstgaras  helyette: kapuadó (portalis) kapunként (1336) (amin befér egy megrakott szénásszekér) 18 dénár = 3 garas / év  Külker. vám - harmincadvám: az áthaladó áru értéknek 1/30-a  A pápai tized: nem engedi ki az országból  Pénzverő kamarák bérbeadása gazdag polgároknak  bérleti díj = biztos bevétel  Bányászat fellendül  „alsó-magyarországi bányavárosok”  Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya (Garam mentén) } elesik a pénzrontás és a kamarahaszna jövedelmeitől

Királyi jövedelmek az Anjouk idején

Körmöcbánya körülkerített templom Selmecbánya - Óvár

Záh Felicián merénylete a királyi család ellen

Károly Róbert külpolitikája  A hatalom megszilárdítása  aktív külpolitika   Déli befolyási övezet visszaszerzése  Dinasztikus kapcsolat ápolása  Hódítás - Az Árpád-kor végén elveszett területek visszaszerzése  Nándorfehérvár, Galambóc elfoglalása a szerbektől  Horváto., Havasalföld  sikerül – 1330 Basarab, Posada  Dinasztikus kapcsolat  Nápoly  fia Endre és Johanna ∞  Endre is örökli a trónt  Lengyel kapcsolat  Kázmér Lajost, Károly Róbert idősebb fiát örökösévé teszi  Visegrádi hármas királytalálkozó  Cseh, lengyel és a magyar - Új kereskedelmi útvonalak kijelölése Buda - Esztergom - Brünn - Prága - Nürnberg - a Rajna mentén; Buda - Kassa - Krakkó - Visztula völgye

A déli védelem fő erőssége Nándorfehérvár

A déli védelem egyik kulcsa, Galambóc

Héderváry Dezső önfeláldozása Basarab győzelme I. Károly király serege felett

 „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei egymás közt beható és egyértelmű megbeszélést folytatván, elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára, maradandóértékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” (Károly Róbert új dénárok [ezüstpénzek] verését rendeli el január 6.)  „Elrendeltük pedig, hogy folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomban és beváltásra.” (Károly Róbert évi rendeletéből)

„Országunk főpapjainak és báróinak […] tanácsával […] elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok […] vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany- illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, […] akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeinek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany- és ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg, teljességgel, örök időkre.” (Károly Róbert évi rendeletéből.)

 „...elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni, lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy, vagy ennél több ember, vagy tartózkodjék ugyan ezen csak egyetlen ember is, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt-sem képes megfizetni [...], a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, [...] 18 dénárt [...] tartoznak szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert évi rendeletéből.)  „Ha elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel királyi hitünkre.” (Károly Róbert oltalomlevele az idegen kereskedőknek 1316)

Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, a- midőn a kiváló […] János úrral (Luxemburgi János), Csehországnak […] dicső királyával […], bizonyos enge- délyek kiadásáról behatóbban tárgyaltunk, majd mindkét királyság hasznát szem előtt tartván, […] elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehor- szágiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniuk és utaz- niuk. [...] Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek tekintjük. Éppen ezért mi kereskedőinknek, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborí- tatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és sze- mélyük biztonságban, a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.” (Károly Róbert okleveléből – 1335)

Károly Róbert aranyforintja

Gazd.-i és dipl.-i kapcs. Károly Róbert uralkodása idején