Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia: felkészülni az elkerülhetetlenre, vagy megelőzni az elkerülhetőt? Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese Energiapolitikai Hétfő Esték Január 13.

„Egy öt esztendővel ezelőtti dia” Fenntarthatóság = megmaradás >Összkormányzati szinten koordinált alkalmazkodási stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség >Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: >demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése >az élelmiszer önrendelkezés biztosítása >az energiafüggésünk csökkentése >vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása >Katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése >kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra >a lakosság és a gazdasági szereplők környezeti tudatosságának növelése

I. Valós probléma-e az éghajlatváltozás?

Első állítás: Első állítás: Az éghajlat ingadozása természetes folyamat. - Az éghajlat a földtani erők mellett, a talaj, a táj, végső soron a földi életnek is elsődleges alakítója.

Második állítás: Második állítás: Az élővilág – akár kihalásokkal, új fajok előretörésével – földtörténeti léptékben „megtanult” spontán alkalmazkodni a klímaingadozásokhoz. – Sőt, a szénmegkötésen és a vegetációs felszínborítottságon keresztül annak alakítójává is vált.

A földtörténeti korok egyes „szereplői” kihalás útján „alkalmazkodtak” – ezen események következtében képződtek meg fosszilis készleteink

A Föld-felszín szignifikánsan melegszik

A legnagyobb kérdés az, hogy lesz-e idő az alkalmazkodásra?

II. Mit tapasztaltunk és mit várhatunk a Kárpát- medencében?

Az éves és a nyári átlaghőmérséklet (°C) változása 1983 és 2012 között

Az éves csapadékösszeg változása

Az intenzív csapadékok hozzájárulásának változása a teljes csapadékösszegben,

Az éves és évszakos csapadékösszeg-változás (%) Regionális klímamodellek alapján az közötti időszak átlagaihoz viszonyítva. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Éves és évszakos hőmérséklet-változás (%) Regionális klímamodellek eredményei alapján 1961–1990 modellátlagaihoz képest. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Harmadik állítás: Harmadik állítás: A hőmérséklet további emelkedésére kell számítanunk, melynek mértéke 2021–2050-re minden évszakban szinte az ország egész területén eléri az 1 C-ot, az évszázad végére pedig a nyári hónapokban a 4 C-ot is meghaladhatja. A csapadék éves összegében nem számíthatunk nagy változásokra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik. A nagymennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül.

III. Lehet-e összefüggés az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság kérdése között?

A budapesti Víz Világkonferencián is elhangzott: Földünk megtelt- a tányérok üresek

Erőforrás-populációk jöttek létre Az erőforrásokhoz való hozzáférés térbeli és gazdasági differenciáltsága, és azok túlhasználása miatt megbomlott az egyensúly.

Negyedik állítás: A megbomlott egyensúly hátterében a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása áll. – Szignifikánsnak mutatkozó antropogén hatás! A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. A változások nem a földi életet, hanem „csak” annak ma ismert civilizációs rendszerét veszélyeztetik.

IV. Mi állhat a természeti – társadalmi – gazdasági fenntarthatatlanság mögött?

Az emberi társadalom elválasztotta magát a Természettől Civilizációs elkülönülés - általános és gyors elidegenedés, maga a „paradicsomból” történő számkivetés. Az ember nem a tudás, hanem a tudálékosság fájáról szakított magának gyümölcsöt: az igazi tiszta tudás elhomályosult, töredékessé vált.

Versenyképesek lettünk… Hét főbűn fösvénység kevélység bujaság torkosság irigység harag jóra való restség Haszonelvűség világa anyagiasság individualizmus versengés mohóság irigység beképzeltség szenvedélybetegség

Ötödik állítás: >A gazdasági erőforrások egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódnak. >A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő jogszabályok a tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. >Az egyéni megélhetést jóval meghaladó magánvagyonok koncentrációja – a népességnövekedéssel megtetézve – a földi lakosság többségét mélyszegénységbe taszította. >Mindezek hátterében az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

V. Mi a politika, a gazdaság és a szakértők felelőssége?

Hatodik állítás: Hatodik állítás: Fel kell ismernünk az egymásba foglalt rendszerek természetét: a gazdaság a társadalom alrendszere, amely pedig a természet adta kereteken belül működhet. Nem környezetvédelmi intézkedésekre, hanem teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség. Fenntartható civilizáció kialakulása kulturális kérdés. Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás, vagy a fenntarthatóságot célzó politikai tárgyalás sem vezethet célra.

Hetedik állítás: Civilizációnk jövője az erkölcsi cselekvésen áll vagy bukik. Azon, hogy felismerjük-e átháríthatatlan felelősségünket cselekedeteinkért. Azt kellene elhinnünk és elhitetnünk, hogy létrehozni jobb, mint elfogyasztani, hogy segíteni jobb, mint legyőzni.

József Attila: Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis nov. - dec.

VI. Felkészülni az elkerülhetetlenre, vagy megelőzni az elkerülhetőt?

Nyolcadik állítás: Az éghajlatváltozás nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket – különösen a gyors változásokhoz – jószerével elvesztettük. A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól, hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem. A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere

Kilencedik állítás: Kilencedik állítás: Miután a probléma globális természetű, ezért nem elegendő mitigáció központú megelőzés. Miközben hazánk 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az ÜHG-kibocsátást, addig globálisan 56 százalékkal növekedett. Miközben hazánk 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az ÜHG-kibocsátást, addig globálisan 56 százalékkal növekedett. Mindeközben ipari és mezőgazdasági munkahelyek százezreit veszítettük el, s elviselhetetlen mértékű energetikai függőségi helyzetbe kerültünk.

ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása > Magyarország kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40 százalékkal csökkent. > Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, melynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. > Másodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása volt, mely súlyos függőséget keletkeztetett. > 2011-ben a kibocsátások legnagyobb része (71,2%) az energiaszektor számlájára írható, ezt követi a mezőgazdaság 13,1%-os, az ipari folyamatok további 10,0%-os, majd végül a hulladékszektor 5,2%-os részesedéssel.

Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2030-ra Az egyes ágazatokban és évekre maximálisan elérhető dekarbonizáció technológiai összetétele > A villamosenergia-termelés ÜHG- kibocsátásának szempontjából a megújuló energiaforrások 2030-re 5%- kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg az atomenergia fokozott alkalmazása 2030-ra több, mint 10%-os illetve ben 9%-os csökkentési potenciált jelent. > A legjelentősebb dekarbonizációs potenciállal az energiahatékonyság javítása jár, mivel ez minden szektor esetében megvalósítható. A teljes dekarbonizáció közel fele energiahatékonyság javítással érhető el. > Az épületek fogyasztásában meghatározóak a demográfiai folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen csökken a magyar háztartások száma.

Ágazati cselekvési irányok és feladatok meghatározása Villamosenergia- termelés Épületek IparHulladékgazdálkodás KözlekedésMezőgazdaságErdők szénmegkötéseSzén-dioxid leválasztás, tárolás, hasznosítás

A legfontosabb cselekvési irányok: ipar és hulladékgazdálkodás Rövidtávú cselekvési irányok > A dekarbonizációs cél elérése az iparban nem alapulhat a termelés visszafogásán, hanem olyan energiahatékonysági beruházásokra és technológiafejlesztésekre kell ösztönözni a termelőket (pl. BAT), amelyek üzleti szempontból is hatékonynak mutatkoznak. > Az iparfejlesztési politikának figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, a lehetséges dekarbonizációs irányokat és olyan, akár új húzóágazatokat kell kijelölnie, amelyek a szigorodó környezet- és klímavédelemi keretrendszerek között is versenyképesen tudják kielégíteni a valós társadalmi igényeket. > A HDÚ a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv hulladék-megelőzési, ártalmatlanítási és újrahasznosítási törekvéseit támogatja. > Lényeges a lerakókban és a szennyvíz-tisztítókon képződő depóniagáz befogása és energetikai hasznosítása. Hosszú távú cselekvési irányok > A dekarbonizációs követelmények és a ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása az iparfejlesztési, illetve hulladékgazdálkodási politikákba. Középtávú cselekvési irányok > Olyan K+F és innováció ösztönző- és pályázati rendszer szükséges, amely figyelembe veszi az ipari folyamatok erőforrás-hatékonyság javításának szükségességét. > Az ipari ökológia szemléletének meghonosítása az iparban: az egymástól elkülönülő iparágak és szektorok anyagáramainak összekapcsolása, és így a lehető legnagyobb mennyiségű anyagáram zárt körforgásban tartása.

A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek ÜHG - kibocsátása Az „atom – szén – zöld” forgatókönyv 2050-re 70 %-os kibocsátás csökkentést jelent a villamosenergia termelésben.

Tizedik állítás: Tizedik állítás: Az ismertetett okok miatt a Hazai Dekarbonizációs Útiterv hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

Az illúziók eloszlatása > Megújuló (vagy annak hitt) energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által:  erdőirtás,  intenzív biomassza termesztés okozta talajpusztulás,  termálvíz hőfokának és mennyiségének csökkenése,  de a széljárás is megváltoztatható erdőirtással. > A megújulók soha nem fogják kiváltani azt a (még mindig növekv ő ) energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. > Az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! > Az energiagazdálkodás f ő kérdése, hogy mire használjuk az energiát: ha a többletenergiával  az életet fenntartó rendszereket pusztítjuk,  akkor ez az ember számára is káros,  azaz jobb lenne, ha a kárt okozó többletenergia nem is lenne.

Tizenegyedik állítás: Tizenegyedik állítás: A NAS küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén. Megoldás: megelőzni az elkerülhetőt és felkészülni az elkerülhetetlenre!

Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

> A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. > E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük. > Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása, fenntartása. > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó – az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos – kutatások támogatása. > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése. Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja

A NATéR működési modelljének és használatának leírása alap- adat 1 adatfeldolgozás hitelesítés homogenizáció GIS elemzés NATéR adatbázis GIS elemzés & indikátorok NATéR metadatok NATéR nyilvános adatbázis alap- adat 3 alap- adat 2 alap- adat n NATéR-portál NATéR intranetNATéR internet

A hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos cselekvési irányok VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

A legfontosabb cselekvési irányok: vízgazdálkodás Rövidtávú cselekvési irányok > Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes körű megvalósítása. > A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása. > A vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése. > A területhasználatok felülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez. > Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása. > A víztakarékos vízhasználatok, öntözési techno- lógiák elterjesztése lehetőségeinek feltárása. > A települési vízgazdálkodás éghajlati érzékenységének feltárása. > Az adaptációs eljárások feltárása, az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváinak, megvalósíthatóságának, költségeinek vizsgálata. > Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése. > Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása. Hosszú távú cselekvési irányok > A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába. Középtávú cselekvési irányok > Vízvisszatartó vízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban. > Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése. > A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata. > A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése. > Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomon követésére.

VII. Elvégzendő munka 2014-ben

Tervezett munkálatok A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása Dekarbonizációs pályák finomhangolása Dekarbonizációs pályák finomhangolása A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása

VII. Mi az én felelősségem?

Tizenkettedik állítás: A fenntarthatóságnak csak egyetlen útja létezik: a bizalom és a szeretet útja. Az életem csupán annyit ér, amennyit elcseréltem magamból, de abból is csak annyit, amennyiben szeretet is lakozott.

Heltai Jenő 1871 – 1957 író, költő színpadi szerző

Heltai Jenő Szabadság Tudd meg : szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. Nem alkuszik meg, hű becsületéhez, Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre S embernek nézi azt is aki pőre. Tudd meg : szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos, Tüzet fölöslegesen nem harangoz, Van mindene, ha nincs is semmije, Mert nem szorul rá soha senkire. Nem áll szemébe húzott vaskalappal, Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal, És győzi szívvel, győzi vállal. Helyét megállja mindég, mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle.... Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd ! Tudd meg : szabad csak az, Aki oly áhítattal mondja ki, Mint Istenének szent nevét a jó pap. Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít És lelki béklyó többé nem szorít. Hiába őrzi porkoláb s lakat, Az sose rab, ki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol szavát megértve Meghalni tudnak, és élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt, Magad javára letarold, Mert szabadabb akarsz lenni másnál. A szabadság nem perzsavásár. Nem a te árud. Milliók kincse az, Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva Ráönti illatát a szomjazó világra, Hogy abból jótestvéri jusson Minden szegénynek ugyanannyi jusson. Míg több jut egynek, másnak kevesebb, Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak... Gyáva rab vagy.