A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
Advertisements

Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Gondolatok Sárospatak iskolavárosi helyzetéről Sárospatak, okt. 20.
1. Érettségi vizsga • Itt az iskolában kiosztott jelentkezési lapon • február 15-ig • Érettségi tárgyak: • magyar, matematika, történelem, idegen.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Felsőoktatás a közjó szolgálatában Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA NOVEMBER 4-7.
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? FOLYTATÁS, VAGY ÚJRAKEZDÉS? VARGA MIHÁLY Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
ELTE Bologna Szeminárium február 7.. „A”- szekció kérdései I. 1. Hogy értendő a mesterképzés 35%-os hallgatói létszáma? Minek a 35%-a ez, illetve.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Pontszámítás BSc,osztatlan képzések és felsőfokú szakképzések esetén, 2011 Nagy Pontszámítási Nap Felvételi összpontszám ( pont): -Tanulmányi.
Változások a felvételi eljárásban Előadó: Németh Péter hivatalvezető.
FELVÉTELI Előadó: Németh Péter igazgató. NEM VÁLTOZIK… …a pontos rendszer (emelt szintűért 50 többletpont, ha min 45%-os az eredmény), a.
1 Előadó: Tóth Anikó (Szabad bölcsészet szak, II. évfolyam) Kommunikáció az egyetemen Kommunikáció az egyetemen A Kommunikáció az egyetemen c. kurzus Kommunikáció.
Magyar diákok külföldön. Miért? Kaland? Állás? Referencia?
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
A költségvetési intézmények feltételrendszereinek változása recessziós gazdasági környezetben, egy felsőoktatási intézmény szemszögéből Mag Zoltán Debreceni.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Befolyásolhatták-e a jelentkezői döntéseket a felvételi rendszer és a képzési szerkezet változásai?  Képzési szerkezet  Felvételi követelmények  Állami.
Széchenyi István Egyetem, Győr
Felsőoktatási felvételi ponthatárok 2007 Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Oktatási és Kulturális Minisztérium július 26.
Alberti Rita Apró Zoltán Balogh Zsolt Baranyi Zsuzsanna Balázs Dorottya Szabó Gergely.
Munkaerőpiac - újraosztás Források: MNB, Index, Konvergencia Programok.
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége PATHWAYS II. Záró konferencia Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi.
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
˝ FELSŐOKTATÁS 2007 Hiller István Oktatási és kulturális miniszter November 8.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Kutatási kiválóság egytemi-akadémiai együttműködésben: egyetemi perspektíva Szabó Gábor elnök, MRK Egyetemi Tagozat rektor, Szegedi Tudományegyetem
A felsőoktatási fejlesztési részhozzájárulásról (képzési hozzájárulás) október 19. dr. Halász Zsolt.
Reform vagy megszorítás?. Hozzáférés Minőség Hatékonyság.
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
A TDK és a doktori képzés kapcsolatrendszerének fejlesztése Dr. Csernoch László az Országos Doktori Tanács elnöke.
Civil Európa – civilek Európában
Gaál Zoltán MFRFK Budapest, szeptember 29..
1 Mit kíván a minőségorientált magyar felsőoktatás? Balázs Ervin A MAB elnöke Professzorok Batthyány Köre, október 18.
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
Belépés a felsőoktatásba: nemzetközi tendenciák Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia június 16. Kasza Georgina.
A felsőoktatási expanzió befolyása a regionális munkaerőpiacra Sándor Mária 2013.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Veszprém Dr. Ferkelt Balázs főosztályvezető, MNB, Oktatási Igazgatóság március 17.
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
MI LESZ VELED, EGYETEM? Varga Júlia Az Oktatói Hálózat vitasorozata
Felsőoktatási felvételi ponthatárok 2007 Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Oktatási és Kulturális Minisztérium július 26.
Önkormányzati Egészségügyi Napok
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Polónyi István A hazai felsőoktatás kondíciói a 2000-es évek második évtizedének közepén Felsőoktatás a koncepciók keresztútján Magyar Felsőoktatás 2015.
DUÁLIS KÉPZÉS felépítése
Generációváltás az óvodában?
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
Önkormányzati Egészségügyi Napok január 18. Orosz Éva
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Polónyi István A hazai felsőoktatás elmúlt 10 évének néhány jellemzője
Előadás másolata:

A minőségi felsőoktatás feltételei február

Amikor a hagyományos termelési tényezők … kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek megtermelésében – ha nem is kizárólagos, de – alapvető tényező a felsőoktatás. Polónyi István felsőoktatás-kutató, Debreceni Egyetem

ÁTTEKINTÉS 1.FINANSZÍROZÁS 2.BÉRHELYZET 3.HALLGATÓI LÉTSZÁM — KELL-E ENNYI DIPLOMÁS? 4.A HALLGATÓK HELYZETE, TÁRSADALMI MOBILITÁS 5.EGYETEMI AUTONÓMIA

FINANSZÍROZÁS 1.

A magyar felsőoktatás összes kiadása, tervezett állami támogatása és egyéb bevétele között l

Az összes fels ő oktatási kiadás a GDP-hez arányítva egyes országcsoportokban és Magyarországon (piros) Jelenleg a felsőoktatás összes kiadása nem éri el a GDP egy százalékát, az állami támogatás 0,6% körül van.

Az alulfinanszírozás egyes következményei: romló oktató / hallgató arány gyakorlati oktatás, szemináriumi és labor oktatás beszűkülése túlterhelt oktatók elavult számítástechnika, elégtelen eszköz- ellátottság ingyen oktató fiatalok és nyugdíjasok, külső előadók nemzetközi tudományos életben való részvétel korlátozottsága...

BÉRHELYZET 2.

Az egyetemi tanárok bérének alakulása között nominális reálértéken

Magyarország (piros) az utolsó... a professzori fizetések tekintetében a fejlett országok közül.

A tanársegédek és az adjunktusok bére kirívóan alacsony ProfesszorDocensAdjunktusTanársegéd Magyarország10,740,500,37 Csehország10,760,520,40 Spanyolország10,860,740,44 USA10,760,640,51 Ausztrália10,820,690,58 Új-Zéland10,930,720,58 Egyesült Királyság 10,890,700,58 Görögország10,860,750,68 A különböző oktatói kategóriák legkisebb bérének a professzoréhoz viszonyított aránya (bruttó)

Az alacsony bérek hatása az oktatás szinvonalára A túlterhelt, különmunkákra kényszerülő oktatónak kevesebb ideje, energiája van a diákokra és az oktatásra. Mivel az elvándorlás főleg a fiatal oktatókat érinti, csökken az egyetemi oktatás rugalmassága, romlik megújulási képessége. Romlanak a kutatásra, egyetemi oktatásra alkalmas hallgatók jövőbeli karrier-lehetőségei is.

HALLGATÓI LÉTSZÁM — KELL-E ENNYI DIPLOMÁS? 3.

A felvett diákok számának alakulása a különböző képzési formákban A csökkenés főleg az alapképzést érinti.

Az alapképzésbe (BA, BSc) belépő nappali tagozatra felvett hallgatók számának alakulása 2001 és 2015 között A hallgatói létszám csökkenése elsősorban az állami finanszírozású hallgatók számának csökkenéséből adódik.

A felvételizők létszáma nem demográfiai okokból csökkent

A hallgatói létszám csökkenéséhez vezető kormányzati intézkedések Növekvő felvételi ponthatárok Emelt szintű érettségi, nyelvvizsga megkövetelése Gimnáziumok számának csökkentése Iskolakötelezettségi korhatár leszállítása A keretszámok / kapacitás központi korlátozása Külön felvételi pontszám meghatározása kezdetben 16, jelenleg 41 szak számára (ezek gyakorlatilag teljes mértékben fizetőssé váltak) Szakok megszüntetése, új szakok indításának a miniszter indoklás nélküli döntésétől függővé tétele Egyes szakokat kizárólag privilegizált intézményekben lehet indítani.

A két legfontosabb munkaerőpiaci jelző, a bérek és a munkanélküliség alakulása:

Munkanélküliség végzettség szerint

A éves diplomások bérelőnye a középfokú végzettségűekhez képest (%) Magyarország: piros!

A HALLGATÓK HELYZETE, TÁRSADALMI MOBILITÁS 4.

NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGŐ TÉNY A HALLGATÓK HELYZETÉRŐL Az összes hallgató több, mint 40 %-a, a nappali tagozatos hallgatók 1/3-a fizet költségtérítést A nappali tagozatos hallgatók több,mint felének van teljes munkaidős állása A lemorzsolódás európai összehasonlításban kirívóan magas, 40% fölött van (az EU átlag kb. 30%) A lemorzsolódás valóságos okainak feltérképezése nem történt meg, illetve az eredmények nem kerültek nyilvánosságra

Fokozottan romlanak a felsőoktatásba kerülés esélyei a hátrányos helyzetű kistérségekben

Következmények A hátrányos helyzetű kistérségek diplomás utánpótlása nem biztosított, ami hozzájárul a szegénység és a lemaradás konzerválásához. A csökkenő társadalmi szolidaritás dezintegrációhoz és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezet. Az egész ország gazdasági fejlődését lassítja.

EGYETEMI AUTONÓMIA 5.

Magna Charta Universitatum „… A földrajzi helyzetből és a történelmi hagyományokból fakadóan különbözőképpen megszervezett társadalmakon belül az egyetem autonóm intézmény (…), kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie.”

Az autonómiát korlátozó kormányzati eszközök Kancellári rendszer bevezetése, kancellárok kormányzati kiválasztása Konzisztóriumok felállítása, tagok miniszteri kinevezése Szakindítás előzetes miniszteri engedélyhez kötött Központi, irreális oktatói követelményrendszer bevezetése

KÖVETELÉSEK I. Nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást elősegítő felsőoktatást! Véget kell vetni a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának. Magyarországnak hosszú távon is be kell tartania a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását. Vissza kell vonni egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét.

II. Autonómiát, minőséget! Helyre kell állítani az egyetemi oktatás és a kutatás autonóm működésének garanciáit, meg kell szüntetni a kancellár és a konzisztórium intézményét. Az oktatók minősítéséhez a jelenlegi, esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni. A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni.

III. Európai szintű finanszírozást! Az oktatás költségvetési támogatását fel kell emelni legalább a GDP 6%-áig, ezen belül a felsőoktatásét 1%-ig. IV. Tisztességes béreket! Az oktatók, kutatók és az őket segítő dolgozók fizetése minden kategóriában érje el legalább a visegrádi országok átlagát. V. Társadalmi párbeszédet! A felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben legyen szava az érintettek szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek. SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

Köszönöm a figyelmet! Az előadásban szereplő adatokért köszönet illeti Polónyi István és Varga Júlia oktatáskutatókat.