Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Foodapest 2010 Élelmiszeripari Konferencia.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ráczné Dr. Rózsa Katalin projektvezető A DASZK fő feladatai TÁMOP /2-2F
Advertisements

A magyar vállalkozások versenyképessége Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár Budapest, november 30.
DSC TÁMOP Munkahelymegőrző támogatás munkaidő csökkentéssel és képzéssel kombinálva 2009.
AZ ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSEK NEMZETGAZDASÁGI ELŐNYEI Knauf Insulation Kft Kanyuk László.
Nagy Ferenc Vállalkozási tanácsadó november 30.
A termelői szerveződések tapasztalatai és kilátásai Debrecen, március 17.
Intézményi Férőhelykiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó Kalocsai Szociális Szakellátási Központ kiváltása.
BEPTRA „Legjobb Gyakorlatok” kis- és középvállalkozások számára Szakmaspecifikus képzéssorozat Projektsz á m: HURO/0901/138/2.1.2 HURO0901/138/2.1.2 A.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Tájékoztató a magyar sütőipar helyzetéről
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
Komárom – Esztergom Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Hiányszakmák.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
Mindent a „Vállalkozások komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírásról.
Turisztikai desztináció- menedzsment és klaszter Tóthné Bánszki Zsuzsa Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
Gate to Europe Zárókonferencia Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár november 27. Szabadka.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Egy évtized a TOP 100 elemzések tükrében
Az EGT és Norvég Alapok ( ) eddigi eredményei
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Tájékoztató a munkahelyteremtő pályázati programról
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
A hazai üzleti környezet és az innováció
Hitelkonstrukciók a pályázati rendszerben
A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
TOP SO „Foglalkoztatási paktum Barcs és térségében” A Foglalkoztatási stratégia célrendszere tervezett programok BARCS VÁROS.
Országos Felnőttképzési Tanévnyitó Debrecen
Levegőszennyezés matematikai modellezése
SZÁMVITEL.
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
SZÁMVITEL.
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében
Munkanélküliség.
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Vállalati fenntarthatóság
TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Lorem ipsum.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Baranya Megyei Önkormányzat
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
A szőlőtermelők integrációja
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági fejlődése
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Válság után, válság előtt
Előadás másolata:

Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Foodapest 2010 Élelmiszeripari Konferencia Budapest, február 22.

Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

Élelmiszeripar legfontosabb adatai Megnevezés Élelmiszeripar (ezer Ft vagy fő) Nemzetgazdaságon belüli részesedés (%) Kibocsátás ,4511,518,916,18 Bruttó hozzá- adott érték ,945,967,544,91 Árbevétel ,057,715,733,71 Foglalkoz- tatottak ,896,665,774,25 Forrás: APEH Gyorsjelentés

Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma között Forrás: APEH gyorsjelentés

Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2008 között Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása Forrás: APEH adatbázis

Konklúziók  Az élelmiszeripar kettős présbe került  Drámaian csökkennek a vállalkozások kondícióit jelző mutatók  Menekül a külföldi tőke  Nincs jelentős hazai befektetési szándék  Szervezeti instabilitás jellemzi az iparágat  A jelenlegi élelmiszeripari struktúrában kimerültek a tartalékok  Globális vagy regionális élelmiszergazdaság?  Segíthetnek-e az élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások?

Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

Mikro-, kis- és középvállalkozások osztályozásának változása Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés Megnevezés IKM-KFI ajánlás – – … Mikrovállalkozás (kisvállalkozásokon belül) Összes foglalkoztatottak létszáma 0-10 fő0-9 fő Éves nettó árbevétel (max.) millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) --- Kisvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma fő10-49 fő Éves nettó árbevétel (max.) 500 millió Ft700 millió Ft7 millió euró10 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 200 millió Ft500 millió Ft5 millió euró10 millió euró Középvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma fő fő Éves nettó árbevétel (max.) millió Ft4 000 millió Ft40 millió euró50 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) millió Ft2 700 millió Ft27 millió euró43 millió euró

A kkv szektor* részesedése az élelmiszeripar egészéből Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül

Az élelmiszeripar és a kkv szektor* vizsgált hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Eszközök forgási sebessége (fordulat) Jegyzett tőke forgási sebessége (fordulat) Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft/100Ft) Eszközarányos eredmény (Ft/100Ft) Élelmiszeripar1,366,651,582,14 Kisvállalkozásokn.a.7,802,79n.a. Középvállalkozásokn.a.7,192,09n.a Élelmiszeripar1,358,102,022,73 Kisvállalkozások1,218,082,022,66 Középvállalkozások1,308,952,062, Élelmiszeripar1,277,913,063,90 Kisvállalkozások1,197,271,551,85 Középvállalkozások1,289,892,212, Élelmiszeripar1,328,991,992,64 Kisvállalkozások1,227,891,371,66 Középvállalkozások1,3611,590,981, Élelmiszeripar1,4710,191,362,00 Kisvállalkozások1,329,703,024,00 Középvállalkozások1,4813,121,602,36

A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb alapanyag-beszerzési forrásai Beszerzési forrás Beszerzés értékének aránya (%) Összes vállalkozásKisvállalkozások Középvállalkozások Gazdálkodó (kisüzem)21,321,720,4 Mezőgazdasági nagyüzem26,420,140,3 Integrátor5,97,23,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport4,54,25,2 Nagykereskedő12,416,33,6 Saját termelés2,71,84,8 Külföld6,36,55,9 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó17,417,816,5 Egyéb3,54,51,5 ÖSSZESEN100,0 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A beszerzett alapanyagok vonzáskörzetből származó része Beszerzési forrás Vonzáskörzetből (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Gazdálkodó (kisüzem) esetében64,669,456,9 Mezőgazdasági nagyüzem esetében75,475,974,8 Integrátortól esetében31,921,050,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport esetében76,770,085,0 Nagykereskedő esetében28,330,620,0 Saját termelés esetében98,0100,090,0 Külföldi beszerzés esetében8,512,20,0 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó esetében39,042,531,3 Egyéb32,938,30,0 BESZERZÉSI FORRÁSOK ÁTLAGA53,551,557,9 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb értékesítési irányai Értékesítési irány Érékesítés aránya (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő11,612,69,7 Saját export tevékenység11,58,917,0 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)14,614,914,0 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*8,25,913,1 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)9,29,87,7 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)2,01,04,3 Független kiskereskedő18,020,113,8 Vendéglátóipar8,611,03,4 Közvetlen fogyasztói értékesítés8,910,45,4 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás7,45,411,6 ÖSSZESEN100,0 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A késztermék értékesítés vonzáskörzetbe eső része Értékesítési irány Vonzáskörzetbe (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő34,042,512,2 Saját export tevékenység5,63,38,3 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)58,368,138,8 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*37,845,927,8 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)24,519,531,3 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)24,466,73,3 Független kiskereskedő73,881,249,4 Vendéglátóipar82,087,057,1 Közvetlen fogyasztói értékesítés86,187,380,2 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás45,052,732,9 ÖSSZES ÉRTÉKESÍTÉS ÁTLAGÁBAN46,553,530,5 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A vállalkozások működését negatívan befolyásoló külső tényezők Forrás: saját kutatás eredményei alapján

Beruházások indokai a megkérdezett vállalkozásoknál Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A vállalkozás jövőjét vázoló menedzseri vélemények Szinten kívánja tartani a termelést Növelni szeretné a termelést a kapacitások jobb kihasználásával Növelni szeretné a termelést fejlesztéssel, beruházással Forrás: saját kutatás eredményei alapján

A kis- és középvállalkozások fejlesztési irányai Forrás: saját kutatás eredményei alapján

Konklúziók 1.  A kkv-knak van jövőjük, eszközei lehetnek a kilábalásnak. A globális élelmiszergazdaság mellett(!) jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi és regionális élelmiszergazdaság fejlesztésére.  A gazdaságirányításnak meghatározó a felelőssége a gazdasági intézményi és jogi környezet alakításában. A kkv-k fejlődést gátló tényezőket gyengíteni és a stimuláló hatásokat fokozni kell.  Komoly hiányosságok tapasztalhatók az élelmiszeripari kkv-k menedzsmentjének felkészültségét, szemléletét illetően

Konklúziók 2.  A jelenlegi kereskedelmi csatornák szerkezetének markáns átalakulása nélkül a regionális élelmiszergazdaságban nem várható fejlődés.  A helyi ellátást segítené a regionális beszerző kapcsolatok kialakítása a „magyar” láncok esetében.  A jelenlegi élelmiszer kisbolt hálózat regionális szervezettségének megteremtése, jobb logisztikai háttér kialakítása.  Cél: egy valódi magyar „lánc”?  A kkv-knak képessé kell válniuk különböző szintű együttműködések kialakítására. Egységes piaci fellépésre van szükségük.

Konklúziók 3.  Nem feltétlen természetes szövetséges a mezőgazdasági kistermelő és az élelmiszeripari kkv. A kistermelők, ha nem szerveződnek, nem képezhetik egy regionális élelmiszergazdaság bázisát.  Fontos a szakképzés rendszerének újragondolása.  Célként kell kitűzni a versenyképességet? Nem elég életképesnek lenni?  Világos, koherens, politika által támogatott gazdasági és társadalmi jövőképre van szükség.

Köszönöm figyelmüket!