Mezőgazdasági termékek élelmiszerbiztonsága Az élelmiszer-biztonság hazai jogforrási és ellenőrző szervei

Élelmiszertörvény Célja: meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek, előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit Biztosítja: –a fogyasztók egészségét, érdekeit, –piaci verseny tisztaságának védelmét, –segítse e termékek országok közötti szabad áramlását. Általános rendelkezések: élelmiszerek (élelmiszer, élelmiszer- és dohány-adalékanyagok, dohánytermékek) –előállítás és forgalmazás + személyekre, gazdaságokra, –háztartások, saját fogyasztás  nem –külön jogszabály: bor, sör, szesz, fűszerpaprika, kávé, ásványvíz

Élelmiszertörvény Értelmező rendelkezések: –meghatározások: élelmiszer: minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas; élelmiszer adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag, amelyet élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, hanem az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; élelmiszer-előállítás: a közfogyasztásra történő élelmiszer tisztítási, osztályozási, előkészítési, feldolgozási, csomagolási, tárolási műveletek összessége, vagy ezek részműveletei; élelmiszer-előállító; -hely, -forgalmazó; feldolgozott-, nyers élelmiszer; új élelmiszer (géntechnológia, mikroorganizmus, penészgomba); élelmiszer-fogyasztó, - minőség, -higiénia

Élelmiszertörvény I. Fejezet Az élelmiszerek előállításának általános feltételei –élelmiszer-előállító hely: dolgozók, termékek, környezet védelme, helyiség, gépek, eszközök, berendezések feltételei biztosítottak, működési engedély – szakhatóság. –nyersanyag (anyagok+víz): egészségre nem káros. –adalékanyag, segédanyag, csomagoló-a, fertőtlenítőszer: népjóléti miniszter által engedélyezett. –előállítással foglalkozó személy: egészségi állapot, szakképesítés. –különleges táplálkozási igényeket kielégítő-, új élelmiszer: engedéllyel állítható elő és hozható forgalomba, FodorJózsef Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI) + földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Élelmiszertörvény I. Fejezet Az élelmiszerek előállításának általános feltételei –ionizáló E-val kezelt élelmiszerek: földművelésügyi-, vidékfejlesztési-, egészségügyi-, gazdasági miniszter ionizáló E: –elektromágneses E (nagy E), csíraszám csökkentés, mikroorganizmusok elpusztítása, –a termék táplálkozási értéke változatlan, –csomagolás megbontása nélkül, –kezelés után fogyasztható. –gyártmánylap készítés: élelmiszer előállításának módját, összetételét, minőségi jellemzőit és jelölését tartalmazó leírás. –díjak

Élelmiszertörvény II. Fejezet Minőségi feltételek –élelmiszer-előállító számára az előírások betartása kötelező, –termék jellemzőit a gyártmánylapon, –minőség ellenőrzése (saját lboratóriumban), –hamisított é. előállítása, forgalomba hozatala tilos. Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) –nyers és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó előírások és irányelvek gyűjteménye, –Földművelésügyi Minisztérium.

Élelmiszertörvény III. Fejezet A forgalomba hozatal feltételei –előírások betartása, –jogszabályban rögzített mértékben tartalmazhat szennyeződést, –minőségi jellemzők – előírásoknak megfelelő, –csomagolás, –gyorsan romló élelmiszer lejárati időpontja után nem forgalmazható, –forgalmazás során –> minőség megőrzése, –engedélyezett csomagoló-, mosó- és fertőtlenítőszerek használata, –feldolgozott élelmiszer – kereskedelmi tevékenység, vendéglátás, közétkeztetés keretében, –külföldről behozott élelmiszer, –export élelmiszer – célország előírásai

Élelmiszertörvény IV. Fejezet A csomagolás –szennyeződéstől, tápérték- és minőségcsökkentő hatástól véd, –veszélytelen az egészségre, –tömege, térfogata nem lehet nagyobb a szükségesnél, –újratölthető v. hulladékként a lehető legkisebb legyen, –kiszerelési egység – Magyar Élelmiszerkönyv, –ne legyen az élelmiszer megváltoztatható, –fajtái: egyedi fogyasztói csomagolás (10kg/l) gyűjtő és kínáló csomagolás nagyfogyasztói csomagolás A fogyasztók tájékoztatása –jól olvasható, magyar nyelv (belföldön, csomagoláson) –jelölés: szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák –név; előállító v. forgalmazó neve; tömegét (nettó)/térfogat/darabszám;nyers- és adalékanyagok; lejárati időpont/minőségmegőrzési időtartam; tárolási feltétel; (energiatartalom); (engedélyszám)

Élelmiszertörvény V. Fejezet A hatósági ellenőrzés –célja: annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás során velük érintkező személyek, tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a jogszabályoknak. –belföldön előállított és forgalomba kerülő élelmiszerekre, –ellenőrzi: nyers-, adalék-, segéd- és csomagolóanyagokat; félkész- és kész élelmiszert; tárgyakat; mosó- és fertőtlenítő anyagokat, eszközöket, eljárásokat; kártevők elleni szereket, módszereket; csomagolást, jelölést; előállító, forgalmazó minőség-ellenőrző rendszerét. –igazolvánnyal rendelkező személy; –jegyzőkönyvet készít; –mintát vehet; –ingyenes monitoring vizsgálat

Élelmiszertörvény VI. Fejezet Hatósági intézkedések: jogszabályban foglaltak megszegésének észlelésekor: –tilthatja a felhasználását, működését további feltételhez kötheti; –visszavonhatja a működési engedélyt; –bírságolhat. Élelmiszertörvény VII. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések –hatályba lépés: jan. 1.