KÖLTSÉGEK A TERMELÉSI / SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATBAN Laár Ágnes (BME) előadásvázlatának részletei alapján

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS (ÜZEMI SZÁMVITEL) KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS CÉLJA: A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEN BELÜL VÉGBEMENŐ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT SZÁMSZERŰ KIFEJEZÉSE AZ ELSŐ KÖLTSÉG FELMERÜLÉSÉTŐL AZ ÉRTÉKESÍTÉSIG TÁRGYA: MINDIG VALAMILYEN TERMÉK VAGY SZOLGÁLTATÁS ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS CÉLJA A TERMÉK, A SZOLGÁLTATÁS ÖNKÖLTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA TÁRGYA AZ A TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS VAGY TELJESÍTMÉNY, AMELYNEK ÖNKÖLTSÉGÉT MEG KÍVÁNJÁK HATÁROZNI EGYSÉGE ÁLTALÁBAN AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS TÁRGYÁNAK TERMÉSZETES MÉRTÉKEGYSÉGE VAGY TELJESÍTMÉNYEGYSÉGE

Költségek csoportosítási lehetőségei Költségek fajtája, jellege szerint (költségnemek) Anyagjellegű költségek Személyi jellegű költségek Érték-csökkenési leírás Elszámolható- sági mód szerint Közvetlen költségek Közvetett költségek Időszakhoz való kapcsolat szerint Időszakhoz kapcsolódó költségek Időszakot terhelő költségek A kalkulációhoz való kapcsolat szerint Kalkulálható (értékelésbe tartozó) költségek Nem kalkulálható (értékelésbe nem tartozó) költségek A volumenhez való kapcsolat szerint Állandó(FIX) költségek Változó költségek

A költséggazdálkodás Jelentősége:  A költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy az ármeghatározás helyes-e (az árak nyereséget vagy veszteséget tartalmaznak-e).  A megbízható jövedelem-kimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján lehetséges. (Ez mind a tulajdonosoknak, mind az adóhatóságoknak fontos). Céljai:  A költségek elkülönítése a különböző termékekre, szolgáltatásokra, időperiódusokra, szervezeti egységekre;  A költségek hatékony ellenőrzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához. Mutatói:  a költségek abszolút nagysága (Ft-értékben)  a költségek relatív nagysága (viszonylagos érték: termékegységre, 100 Ft árbevételre)  a költségek szerkezete: százalékos megoszlás. Pl.: költségnemenkénti szerkezet (az összköltségen belül hány százalék az anyagköltség, a bérköltség, stb).

A költséggazdálkodás jelentősége Melyek a hatékony költséggazdálkodás várható előnyei? A javított árképzéssel együtt versenyképesebb termékek Jobb erőforrás elosztás Jobban vezetett üzlet Az egyes termékek és üzleti egységek teljesítményének jobb átláthatósága Melyek az alacsony hatásfokú költséggazdálkodás következményei? Elvesztegetünk pénzügyi forrásokat Helytelenül állapítjuk meg a termékeink árát ( Az árak magasak lehetnek a piachoz viszonyítva és ezáltal csökken az értékesítés) Az erőforrásokat nem a megfelelő termékekhez, tevékenységekhez vagy fogyasztókhoz rendeljük A vezetőség nem tudja, hogy hol csökkentse a vállalat költségeit A költségek - folyamatos költséggazdálkodás híján - észrevétlenül nőnek A jövedelmezőség ismeretlen okok miatt visszaesik CSŐD A költségek megismerése és kezelése jobb döntéshozatalhoz és versenyképesebb vállalathoz vezet.

KIADÁS, KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS Olyan tényleges pénzmozgás, amely a vállalkozás működési feltételeinek ellenértékeként kerül kifizetésre. A KIADÁS A vállalkozási tevékenység érdekében felhasznált erőforrások (élőmunka, eszközök) pénzben kifejezett értéke (pl.: a felhasznált anyag értéke az anyagköltség). Mindig a tevékenység érdekében történő felhasználást jelent. A KÖLTSÉG A RÁFORDÍTÁS A kibocsátott anyagi javak – termékek, teljesítmények – bekerülési értékét jelenti. Mindig az eredmény terhére történő elszámolást jelent.

Költség Költségen mindig valamilyen erőforrás valamilyen hozam érdekében való feláldozását értjük.  A költség a hozam szerzésének eszköze. Ha így közelítjük meg ezt a központi kategóriát, akkor nem az lesz a baj, ha a költséget feláldozzuk, hanem az, ha hozam nélkül áldozzuk fel, azaz elpocsékoljuk.  Ekkor nem a mindenáron való, fűnyírószerű költségcsökkentésen fogunk gondolkodni, hanem az erőforrásaink által létrehozott kapacitásaink ésszerű kihasználásán, optimalizálásán. Mérni csak azokat a költségeket lehet, amelyek többnyire valamilyen pénzkiadással járnak. A költségdefiníciónkat így tovább finomíthatjuk: A költség egy adott cél érdekében feláldozott erőforrás pénzben kifejezett értéke

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉG KELETKEZÉS HELYE SZERINTI SZÁMÍTÁS KÖLTSÉGEK MILYEN KÖLTSÉGEK KELETKEZTEK? KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS A KÖLTSÉG MEGJELENÉSI FORMÁJA (TÍPUSA) SZERINTI SZÁMÍTÁS A KÖLTSÉG VISELŐJE SZERINTI SZÁMÍTÁS KÖLTSÉGNEMEK 5. SZÁMLAOSZTÁLY MEGOSZLÁS-SZÁMÍTÁS 6. SZÁMLAOSZTÁLY KALKULÁCIÓ ÉS EREDMÉNY-SZÁMÍTÁS 7. SZÁMLAOSZTÁLY HOL KELETKEZTEK KÖLTSÉGEK? MIÉRT KELETKEZTEK KÖLTSÉGEK? KÖZVETETT KÖLTSÉGEK KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK KÖLT- SÉG- SZÁ- MÍTÁS

Költségszámítás szakaszai összes költség strukturált és gyors rögzítése költségnemek szerint költségnem- ellenőrzés általános költség tervezés és ellenőrzés költséghelyek szerint költséghelyi elszámolóárak kiszámítása eltéréselemzés belső teljesítmény számítás termékek kalkulációja (árképzés) egységköltség nyomon követése készletek értékelése üzemi/üzleti eredmény kiszámítása

Költségnemek (5-os számlaosztály) Anyagjellegű költségek  Anyagköltség  Igénybe vett szolgáltatások  Egyéb szolgáltatások Személyi jellegű költségek  Bérköltség (alapbér, törzsbér, szövetkezeteknél a tagok munkadíja, bérpótlékok az éves eredménytől függő prémiumok, jutalmak, kiegészítő fizetés, illetménye, a 13. Vagy további havi munkabér, egyéb bérek  Bérjárulékok (a munkáltató által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, stb.)  Személyi jellegű egyéb kifizetések (jubileumi jutalmak, vállalkozást terhelő betegszabadság idejére járó díjak, a munkaadó által kifizetendő táppénz hozzájárulás, dolgozóknak fizetett albérleti hozzájárulás, üdültetési díjak, ösztöndíjak, szociális támogatások, munkavállalóknak fizetett végkielégítés, reprezentációs költségek, stb. Értékcsökkenési leírás

Költséghelyek (6-os számlaosztály) Költséghelyek elkülöníthetők: Elszámolás-technikai szempontok szerint (segéd-költséghely, vég-költséghely). Felelősségi területek szerint. Térbeli szempontok szerint. Funkcionális terület szerint. Feladatok: Az általános költségeknek a felmerülés szempontjából indokolt hozzárendelése a költséghelyekhez. A költséghelyek egymás közti teljesítménykapcsolatainak ábrázolása. A kalkulációs kulcsok kialakítása.

Költségviselők (7-es számlaosztály) Költségviselők lehetnek: Folyamatok. Projektek / munkák. Saját-rezsis beruházások. Belső teljesítmények, szolgáltatások, belső rendelések (pl. karbantartási, gyártási). Feladatok: Önköltség kiszámítás alapja (árminimum, elszámoló ár, közintézmények megrendelései). Árkalkuláció. Az eljárások összehasonlításának kiindulási adatai. Tevékenységfedezet számítás. A periódus eredményének meghatározása.

Költségviselő számítás Költségviselők lehetnek:  Folyamatok.  Projektek / munkák  Saját-rezsis beruházások  Belső teljesítmények, szolgáltatások, belső rendelések (pl. karbantartási, gyártási) Feladatok:  Önköltség kiszámítás alapja (árminimum, elszámoló ár, közintézmények megrendelései)  Árkalkuláció  Az eljárások összehasonlításának kiindulási adatai  Tevékenységfedezet számítás  A periódus eredményének meghatározása

Költséghely számítás  Elszámolástechnikai szempontok szerint (segédköltséghely, végköltséghely). Költséghelyek elkülöníthetők:  Felelősségi területek szerint  Térbeli szempontok szerint  Funkcionális terület szerint Feladatok:  Az általános költségeknek a felmerülés szempontjából indokolt hozzárendelése a költséghelyekhez.  A költséghelyek egymás közti teljesítménykapcsolatainak ábrázolása.  A kalkulációs kulcsok kialakítása.

Költségnem számítás Költségnemek lehetnek:  Felhasznált termelési tényezők jellege szerint: anyagköltség, bérköltség.  Elszámolási irány szerint: közvetlen, általános.  Kapacitáskihasználás változásakor való reagálás szerint: fix költségek, változó költségek.  Felhasznált javak szerint: elsődleges és másodlagos költség.  Adatok eredete szerint: főkönyvi költség, kalkulált költség.  Döntési relevancia szerint: releváns, irreleváns. Feladatok:  Az összes költség módszeres rögzítése.  Alapinformáció a költséghelyek és költségviselők elszámolásához.  Információ a horizontális és vertikális költségelemzéshez. Fontos:  Tiszta költségnemeket kell kialakítani, amelyek nem tartalmaznak költséghelyek vagy költségviselők szerinti megkülönböztetést.  Nem szabad összevonni a különböző reagálási fokú költségnemeket.

Költségszámítás Hagyományos költségszámítás:

Milyen lehetséges költségek merülhetnek fel egy vállalatnál? FELTÉTELES KÖLTSÉGEK Jövőbeni lehetséges költségek Pl.: - bírság, kártérítés - dologi kár, személyi sérülés SZOKÁSOS KÖLTSÉGEK Pl.: - anyagköltség, - bérköltség, - beruházási költségek, - stb. REJTETT KÖLTSÉGEK Általános költségek között Pl.: - jelentések: idő és pénz - oktatás, képzés INTANGIBILIS KÖLTSÉGEK Tangible image költségek Pl.: - kapcsolatok-, image értéke és javítása miatti kiadások - környezetbarát arculat EXTERNÁLIS KÖLTSÉGEK - környezeti externális hatások - feltételes költséggé, majd tényleges kifizetéssé Cél: Externáliák internalizálása

A költségek kiterjesztett értelmezése Előállítási költségek  A technológiák nem főtermék jellegű anyagainak, energiáinak anyag és energiaarányos költsége, amelyek függnek a mennyiségtől és az előállítási ráfordításoktól.  Például: munkabér költsége, gépóra költség, szerszámhasználati költség, stb. Technológiák utáni költségek  A technológiák nem főtermék jellegű anyagainak, energiáinak a vállalaton belüli kezelésével kapcsolatos költségei.  Például: szállítási, belső anyagmozgatási, tárolási, stb. költségek. Kötelezettségek költségei  A jogszabályok miatt felmerülő egyéb költségek.  Például: bírságok, termékdíj, környezetterhelési díj. Képzési költségek, védőfelszerelések, stb. költségei.

FIX ÉS VÁLTOZÓ, KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEK A KÖLTSÉGEK KÉT FŐ CSOPORTOSÍTÁSA:  FIX VS. VÁLTOZÓ ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY A KÖLTSÉGEK VÁLTOZNAK-E A KIBOCSÁTÁS SZINTJÉVEL  KÖZVETLEN VS. KÖZVETETT ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY A KÖLTSÉG GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL EGY MEGHATÁROZOTT TERMÉKHEZ KÖTHETŐ-E A KÉTFÉLE CSOPORTOSÍTÁST KÜLÖNBÖZŐ CÉLRA HASZNÁLJÁK  A FIX/VÁLTOZÓ DIMENZIÓT ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, HOGY A TERMELÉSI VOLUMEN VÁLTOZÁSAI MILYEN HATÁSSAL VANNAK A KÖLTSÉGEK VISELKEDÉSÉRE  A KÖZVETLEN/KÖZVETETT DIMENZIÓT ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, HOGY MEGHATÁROZOTT TERMÉKEK ELKÉSZÍTÉSE VAGY EL NEM KÉSZÍTÉSE MILYEN HATÁSSAL VAN A KÖLTSÉGEKRE, TEKINTET NÉLKÜL A NAGYSÁGRENDRE

VÁLTOZIK-E EZ A KÖLTSÉG AZ ELŐÁLLÍTOTT MENNYISÉGGEL? IGEN VÁLTOZÓ KÖLTSÉG ÁLLANDÓ KÖLTSÉG NEM KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA VOLUMENHEZ VALÓ VISZONY SZERINT: FIX ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ANNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ, HOGY A KÖLTSÉG ÁLLANDÓ VAGY VÁLTOZÓ, FEL KELL TENNÜNK A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST:

KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA VOLUMENHEZ VALÓ VISZONY SZERINT DEGRESSZÍV PROGRESSZÍV FIX TERMELT VOLUMEN REGRESSZÍV EGYSZERŰBB KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK LINEÁRIS

IGEN GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KÖTHETŐ EZ A KÖLTSÉG EGY MEGHATÁROZOTT TERMÉKHEZ VAGY TEVÉKENYSÉGHEZ? NEM KÖZVETLEN KÖLTSÉGKÖZVETETT KÖLTSÉG KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA ELSZÁMOLÁSI MÓD SZERINT: KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEK HA MEG SZERETNÉNK ÁLLAPÍTANI, HOGY EGY KÖLTSÉG KÖZVETLEN VAGY KÖZVETETT, TEGYÜK FEL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST:

KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK A közvetlen költségek gazdasági szempontból egy meghatározott termékhez köthetők és kizárólag azon termékek esetében merülnek fel. Jellemzően a termelési-, szolgáltatási folyamat során merülnek fel, illetve a termékkel kapcsolatos marketing tevékenységekhez köthetők A termék-, szolgáltatás gyártásának/nyújtásának megszüntetése esetén nem merülnek fel. KÖZVETETT KÖLTSÉGEK Gazdasági szempontból sosem csak egy, hanem több termékhez/szolgáltatáshoz kötődnek. Jellemzően a termelési/szolgáltatási-, illetve marketing funkciókon kívül esően merülnek fel. A termék gyártásának, illetve a szoigáltatás nyújtásának megszüntetése esetén is felmerülnek.

A KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK  „A” TERMÉK KÖLTSÉGEI  „B” TERMÉK KÖLTSÉGEI, STB. SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI  „X” SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEI  „Y” SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEI, STB. SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK KÖLTSÉGEI  SAJÁT REZSIS BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEI  SAJÁT KÍSÉRLETI FEJLESZTÉS KÖLTSÉGEI, STB. A KÖZVETETT KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK  FŐÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK I. ÜZEM KÖLTSÉGEI, II. ÜZEM KÖLTSÉGEI, STB.  TÁRSÜZEMI KÖLTSÉGEK JAVÍTÓMŰHELY KÖLTSÉGEI KAZÁNHÁZ KÖLTSÉGEI, STB. VÁLLALATI (KÖZPONTI) ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK  ÉRTÉKESÍTÉSI KÖLTSÉGEK  IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK  EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

FIXVÁLTOZÓ KÖZVETLEN KÖZVETETT A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA A G É P AMORTIZ Á CI Ó JA (GY Á RT Ó G É P) B G É P AMORTIZ Á CI Ó JA (TERM É KEKET CSOMAGOL Ó ) A VEVŐH Ö Z VAL Ó SZ Á LL Í T Á S D Í JA B É RLETI D Í J TERMEL É SI R É SZLEG MUNKAB É RE TERMEL É SELLENŐRZ É S MUNKAB É RE NYERSANYAGOK A G É PEK MŰK Ö D É S É HEZ SZ Ü KS É GES ENERGIA FŰT É SI ENERGIA Ü GYVEZETŐ FIZET É SE KERESKEDŐK FIZET É SE KERESKEDŐK JUTAL É KA SZOCI Á LIS JUTTAT Á SOK K Ö LTS É GE

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS FAJTÁI 1. IDŐPONTJA szerint - ELŐKALKULÁCIÓ - ELŐKALKULÁCIÓ (a tevékenység megkezdése előtt terv-, vagy norma-kalkuláció) - KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ - KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ (a kalkulációs időszak közben ellenőrzési-, beavatkozási célból készített önköltségszámítás) - UTÓKALKULÁCIÓ - UTÓKALKULÁCIÓ (a tevékenység befejezése után ezzel lehet meghatározni az adott időszak tényleges önköltségét) 2) TÖMEGSZERŰSÉGE szerint - EGYEDI KALKULÁCIÓ (beruházás, felújítás) - SOROZAT KALKUL Á CI Ó - Az ADOTT IDŐSZAKBAN GYÁRTOTT termékekre készült kalkuláció (tömeggyártás) 3) ELJÁRÁSA szerint -PROGRESSZÍV (a költségelemek összegzése) - RETROGRÁD (az eladási ár mekkora költségekre nyújt fedezetet – a keresketrugalmasság hatásai befolyásolják, szerepet jáétszhat a konkurencia viselkedése is)

Hagyományos önköltségszámítás 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek járulékai 4. Gyártási külön költség 5. Egyéb közvetlen költség 6. Értékesítési külön költség 7. Közvetlen önköltség ( ) 8. Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség 9. Szűkített, üzemi szintű költség (7+8) 10. Értékesítési általános költségek 11. Igazgatási általános költségek 12. Egyéb általános költség 13. Teljes önköltség ( )