A HAZAI EGÉSZSÉGIPAR FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A II. NFT -BEN Dr. Kapócs Gábor Helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium

Fejlesztési források ra II. Nemzeti Fejlesztési Terv  Évi 750 milliárd Ft EU forrás  Évi 250 milliárd Ft hazai forrás (önrész)  Évi 1000 milliárd Ft magántőke  Más jelentős fejlesztési forrás valószínűleg NEM lesz Magyarországon elérhető!

Háttér (2) Helyzetelemzés, Beavatkozások, Pénzügyi terv Operatív programok II. NFT Célrend szer Fő beavatkozási területek Stratégiai referenciakeret Egyeztetés Megvalósítás Kiemelt projektek Projektterv Projektek Projektterv Előkészítés Egyeztetés Megvalósítás Végleges EU reguláció Elfogadás Előkészítés Egyeztetés II. Európa Terv Célr. Beav.ter. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra (32.o.) egészségügyi infrastruktúra hatékonyságának növelésére irányuló igényt az IKT-ba, a tudásba és innovációba való beruházáson „Fontos, hogy … beruházzon az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésébe, különösen akkor, amikor ezek hiánya vagy nem kielégítő mértékű fejlődése jelentős akadályt képez a gazdasági fejlődés útjában. A tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy az egészségügyi ellátást biztosító rendszerek hatékonyságának növelésére irányuló igényt az IKT-ba, a tudásba és innovációba való beruházáson keresztül kielégítik. A tagállamokat felkérik, hogy különösen fordítsanak figyelmet: a tudás és technológia átadásának termékek és felszerelésekAz egészségügyi kockázatok megelőzésére a generikus egészségügyi információs kampányok eszközei, valamint a tudás és technológia átadásának biztosítása által, továbbá gondoskodjanak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatások terén rendelkezésre álljanak a szükséges szakképesítések, termékek és felszerelések a kockázatok megelőzése és az általuk lehetségesen okozható kár lehető legkisebbre csökkentése érdekében. a távegészségügy és az e-egészségAz egészségügyi infrastruktúra hiányosságainak pótlására és a szolgáltatásokról való hatékony gondoskodás előmozdítására ott, ahol a konvergencia-célkitűzés alá tartozó támogatható régiók gazdasági fejlődése érintett. Ezt az intézkedést a szolgáltatásokról való gondoskodás és a megfelelő technológiák – mint például a távegészségügy és az e-egészség szolgáltatásaiban rejlő költségtakarékos lehetőségek – optimális szintjének mélyreható elemzésére kell alapozni.”

A 2003-ban születő magyar lányok 5, a fiúk 7 évvel rövidebb életre számíthattak, mint uniós társaik

European mortality database (MDB), June 2005 A munkaképes férfiak halálozása Európában keletről nyugat felé csökken: 6-szoros különbség van a legjobb és a legrosszabb tagállam között

Based on How Good Is Canadian Health Care? 2005 Report, The Fraser Institute, 2005 old MS new MS Performance of Health Systems in OECD Countries Nagy a különbség az új és régi tagországok közötti az egészségügyi rendszer teljesítményében

Nagy a különbség az agyérbetegség okozta halálozásban kistérségenként: orvos- egyetemi központok körül jelentősen kisebb

A magyar lányok születéskor kevesebb egészséges életévre számíthatnak, mint más tagországban 2002.

A fiúk is 2002.

Egészségügyi fejlesztések átfogó célja  Jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, és ennek következtében a várható egészségben leélt évek száma 2020-ra érje el az Európai Unió jelenlegi 25 tagországának átlagát

Főcélok  Egyének választásában és a közösségek döntéseiben váljon értékké az egészség  Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészség alapvető feltételeiben, közöttük az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében  Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon a közfinanszírozott egészségügyi rendszer

Fő beavatkozási területek Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése Egészségügyi forrásképző- és elosztó rendszerek korszerűsítése Egészségügyi informatika és egészség-kommunikáció fejlesztése Humán erőforrás fejlesztése egészségiparKutatás-fejlesztés és egészségipar támogatása

Mi az egészségipar? Egészség Népegészségügyi tevékenység Egészségügyi ellátási szolgáltatás K+F Képzés, továbbképzés Egészséges szolgáltatások nyújtása Egészséges termékek gyártása Műszergyártás Segédeszközök gyártása Gyógyszerkutatás, -fejlesztés IKT szolgáltatás Szűkebb értelmezés

Az egészségipar közvetett szerepe az egészség befolyásolásában Egészség Életmód Egészséges termékek Egészségmegőrző, -fejlesztő szolgáltatások Környezet Egészséges társadalmi és lakó-, munkahelyi környezet Eü. rendszer Korszerű diagnosztikai, gyógyítási technológiák Korszerű műszerek, berendezések Biológiai tényezők Health Field Concept: Marc Lalonde 1974

Egészségipari ágazatok Biotechnológia Egészség- és gyógyturizmus Egészséges (bio) termékek előállítása Egészségmegőrző-, fejlesztő szolgáltatások

Az egészségipar gazdasági jelentősége A tágan értelmezett egészségipar produktivitása a fejlett gazdaságok GDP-jének 15%-át is elérheti „Az egészségipar hozzájárulása egy ország nemzeti össztermékhez tehát nagyságrendekkel meghaladhatja azt a mértéket, amit a nemzeti számlák a szűk értelemben vett egészségügyi szolgáltatásoknál képződött jövedelmek formájában kimutatnak.” OECD (2000): A System of Health Accounts. OECD: Paris

Biotechnológia Diagnosztika Terápia Orvosi műszer Gyógyászati segédeszköz Nanotechnológia Informatikai határterületek (bioinformatika, infobionika) Platform technológia

A biotechnológia gazdasági jelentősége

Magyarország innovációs pozíciója Innovációs index

Hazai biotech cégek

Klinikai gyógyszervizsgálatokat végző szervezetek hazai részesedése

Jóváhagyott klinikai vizsgálatok száma a kelet-európai országokban

Egészség- és gyógyturizmus jelentősége „Az 1000 milliárd Ft-os turisztikai ágazaton belül meghatározó a gyógyturizmus, amely rendkívül kedvező természeti adottságokra támaszkodhat.” 1 1 „2003-ban a szállodai férőhelyek 14%-a volt gyógyszálló.” Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2004): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia. Budapest: GKM 2 2 KSH, 2003.