Mérhető-e a fenntarthatóság? – Az Európa 2020 stratégia példája Fenntarthatóság és Magyarország 2025-ben SJTB Tudományos ülés, november 19.

Európa 2020 stratégia születésének körülményei 2010-ben az EU felismeri, hogy „a válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira” Válság hatása az Európai Unióban – 2009-ben 4%-kal csökken a GDP – 10%-os munkanélküliség (23 millió ember) – államháztartási hiány a GDP 7%-a, az államadósság meghaladja a GDP 80%- át Strukturális hiányosságok (válság előtti évtizedben is!) – növekedés alacsonyabb, mint a versenytársaké – innováció (K+F kiadás) alacsony (EU 2% alatt, USA 2,6%, Japán 3,4%) – foglalkoztatási ráta alacsonyabb, mint másutt (pl éves korosztályban 46%, USA és Japán 62%), munkaórában számolva az európaiak 10%-kal kevesebbet dolgoznak, mint az amerikaiak – népesség öregszik (60 évesnél idősebbek száma évi 2 millióval növekedik) 2/14 Rappai Gábor, PTE KTK

Európa 2020 stratégia Európai Bizottság közleménye március 3. Három növekedési prioritás – intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása – fenntartható növekedés: a gazdaság erőforrás-hatékonyságának, környezettudatosságának és versenyképességének növelése – inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése Pontosan meghatározott, statisztikai indikátorokkal definiált, tagországok szintjére is lebontott célok Hét kiemelt kezdeményezés: Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Európai digitális menetrend, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform Rappai Gábor, PTE KTK 3/14

Stratégiai célok számokban (EU összesen) Mutatószám ÉrtékCélérték Foglalkoztatási ráta a éves korosztályban (%) 67,968,575,0 K+F kiadások aránya a GDP %-ában 1,82,03,0 Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990-es év %-ában 93,285,780,0 Megújuló energiaforrások aránya (%) 8,712,520,0 Végső energia felhasználás (millió tonna kőolaj egyenértékes, TOE) 1189,31160,01086,0 Korai iskola-elhagyók aránya (%) 15,713,910,0 Felsőfokú végzettségűek aránya a éves népességben (%) 28,133,640,0 Nyomorban és kirekesztettségben élők (illetve ettől veszélyeztetettek) száma (millió fő) 124,0118,196,6 Rappai Gábor, PTE KTK 4/14

Stratégiai célok hazánkra EU összehasonlításban Mutatószám (Cél)érték EU Magyarorszá g MinMax Foglalkoztatási ráta a éves korosztályban (%) 75,0 62,9 (MLT) 80,0 (SWE,DEN,NL ) K+F aránya a GDP %-ában3,01,8 0,5 (ZYP) 4,0 (FIN,SWE) Megújuló energiaforrások aránya (%)20,014,7 10,0 (MLT) 49,0 (SWE) Korai iskola-elhagyók aránya (%)10,0 29,0 (MLT) 4,5 (POL) Felsőfokú végzettségűek aránya a éves népességben (%) 40,030,3 26,0 (ITA) 60,0 (IRL) Nyomorban és kirekesztettségben élők (illetve ettől veszélyeztetettek) száma (csökkenés 2010-hez képest %) 25,0 Rappai Gábor, PTE KTK 5/14

… és hogy állunk?? - Magyarország Mutató Cél Foglalkoztatási ráta (%) 60,762,163,266,775,0 K+F (GDP%) 1,21,31,4..1,8 Üvegházhatás gáz (1990=100) 68,063,7.. 80,0 Megújuló energiaforr. aránya(%) 9,19,59,8..14,7 Végső energiafelh. (millió tonna) 16,214,815,0..13,6 Korai iskolaelhagyók (%) 11,411,811,911,410,0 Felsőoktatási végzettségűek (%) 28,229,832,334,130,3 Szegénységi küszöb alatt (ezer fő) Rappai Gábor, PTE KTK 6/14

… és hogy áll Európa ?? Rappai Gábor, PTE KTK 7/14 Mutató Cél Foglalkoztatási ráta (%) 68,668,5 69,275,0 K+F (GDP%) 1,972,01..3,0 Üvegházhatás gáz (1990=100) 85,783,282,1..80,0 Megújuló energiaforr. aránya(%) 12,914,315,0..20,0 Végső energiafelh. (millió tonna) 1 593,01 583,91 566, ,0 Korai iskolaelhagyók (%) 13,412,611,911,110,0 Felsőoktatási végzettségűek (%) 34,836,037,137,940,0 Szegénységi küszöb alatt (millió fő) 119,6122,8122,9..96,6

Az EU, ill. Magyarország előrehaladásának szemléltetése 8/14 Európa Magyarország Rappai Gábor, PTE KTK

Előrehaladás mérése (módszertani kísérlet) Cél: egy számmal (mutatóval, ún. kompozit indexszel) jellemezni, hogy mennyit haladt Európa/Magyarország a kitűzött céljai felé Problémák (statisztikai): – távolság-mérés teljesen eltérő kategóriák esetén – a részcélok nem függetlenek egymástól, tehát az egyik változása maga után vonja egy másik változását is – az országok teljesítménye (motivációja) heterogén Megoldási lehetőségek – korreláció figyelembe vétele – „büntetett” átlag Rappai Gábor, PTE KTK 9/14

Minimális módszertan 1. (korreláció kezelése) Fogl. ráta Szegény Fogl. ráta Szegény Fogl. ráta Szegény Rappai Gábor, PTE KTK 10/14

Mutatók közötti kapcsolat (korrelációs mátrix) MutatóFoglRataR&DMegújulKoraiIskElFelsOktSzegény FoglRata 1,000 R&D 0,5511,000 Megújul 0,4570,5141,000 KoraiIskEl -0,539-0,373-0,0981,000 FelsOkt 0,1970,269-0,024-0,3131,000 Szegény -0,1340,032-0,1880,041-0,0731,000 Rappai Gábor, PTE KTK 11/14

Minimális módszertan 2. (heterogenitás „büntetése”) Célérték közelítése (i. mutató – j. ország – t. év) Heterogenitás „büntetése” Rappai Gábor, PTE KTK 12/14

Komplex előrehaladási mérték Mahalanobis-távolság a „büntetett” átlagokra Rappai Gábor, PTE KTK 13/14 ÉvEU 20101, , , ,371

Tanulságok Mutatók eltérő viselkedése – szegénységre nagyon érzékeny – foglalkoztatás már rövid távon is hat, oktatási befektetések (értelemszerűen) csak hosszabb távon Heterogén előrehaladás („kétsebességű Európa”) nem kedvező – megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalások bizonyos szempontból irreálisak – egyes országok gazdagodása „tolja” a szegénységi küszöböt, ezáltal növeli az európai szegények számát – iskolarendszer mutatói nehezen mérnek minőségi különbségeket Kohézió fontosabb, mint gondolnánk… Rappai Gábor, PTE KTK 14/14