MAGYAR-DÉL-AFRIKAI ÜZLETI SZEMINÁRIUM SZEPTEMBER 25. A dél-afrikai gazdaság és befektetési környezet Johann Marx, a Dél-afrikai Köztársaság nagykövete 1

DÉL-AFRIKA 2

BEVEZETÉS Dél-Afrika az afrikai kontinens legdélebbi csücskénél terül el, amint ez a térképen is látható, az Atlanti- és az Indiai-óceán találkozási pontjánál. Északon Namíbiával, Botswanával és Zimbabwéval, keleten pedig Mozambikkal és Szvázifölddel van mintegy 2700 km közös szárazföldi határa. A szuverén Lesotho Királyság Dél-Afrika belsejébe ékelődik be, és Dél-Afrikával, Botswanával, Namíbiával valamint Szvázifölddel együtt tagja egy közös vámuniónak. 3

Dél-Afrika területe mintegy 1,2 millió km², lakossága meghaladta az 50 milliót. Az országnak 11 hivatalos nyelve van, a leggyakrabban használt nyelv az angol, különösen kormányzati és üzleti körökben. A nyugati és középső országrész nagy területei sivatagi jellegűek, míg a legcsapadékosabb területek dél-keleten találhatók. Bevezetés (folytatás) 4

Bevezetés (folyt.) Az ország középső része egy magas fennsíkon található, ami Johannesburg, a gazdasági főváros esetében a 2000 métert is eléri. Dél-Afrika 9 tartományból áll, és az ország adminisztratív fővárosa, Tshwane (Pretoria), csakúgy mint Johannesburg, Gauteng tartományban található. A törvényhozás székhelye, Fokváros/Cape Town, Western Cape-ben, míg a törvénykezés központja, Bloemfontein, Free State tartományban helyezkedik el. 5

Bevezetés (folyt.) A három hivatalos főváros léte abból ered, hogy az ország területén lévő korábbi négy brit gyarmat ben egyesült. A Dél-afrikai Unió létrejöttekor az egyes gyarmatok saját fővárosukat szerették volna kinevezni az egyesült Dél-Afrika fővárosává, így jött létre a fenti kompromisszum. A brit gyarmati uralom törvényesen 1934-ben ért véget, és az azt követő apartheidrendszer idején, ben az ország áttért a köztársasági államformára. 6

Bevezetés (folyt.) A felszabadításért folytatott hosszú küzdelem eredményeként, az 1994-es első demokratikus választásokat követően, véget ért a 46 évnyi apartheiduralom. Az apartheidrendszer ideológiai falának létrejötte és leomlása nagyrészt egybeesett tehát a Vasfüggöny történetével Európában óta Dél-Afrika alkotmányos demokrácia, mely garantálja a törvények előtti egyenlőséget minden állampolgára számára. 7

RÖVID GAZDASÁGTÖRTÉNET A gyémánt 1867-es felfedezését megelőzően a dél-afrikai gazdaság alapvetően a mezőgazdaságra támaszkodott, úgy a haszonállatok tenyésztésére, mint a növénytermesztésre. A gyémántipar megalapozását az arany felfedezése követte az 1880-as években a mai Johannesburg területén. A kialakuló aranyláz, mely során Dél-Afrika a világ legnagyobb aranytermelőjévé vált, biztosította a lendületet az ország iparosításához. 8

A DÉL-AFRIKAI GAZDASÁG NAPJAINKBAN Az apartheid felszámolásával megszűntek a gazdasági tevékenységeket faji alapon korlátozó törvényi akadályok, ami erős lendületet adott gazdasági növekedésnek ra a GDP az 1994-es 60 Mrd USD-ról 350,7 Mrd-ra nőtt, így az egy főre eső GDP jelenleg USD. A GDP-bővülés aránya az 1994-es 3,2 %-ról tíz évvel később 4,6%-ra nőtt, majd 2013-ban 1,9%-ra csökkent, a világgazdaság lassulásának következményeként. 9

A DÉL-AFRIKAI GAZDASÁG NAPJAINKBAN (folyt.) Dél-Afrika az egyik legfejlettebb és legígéretesebb feltörekvő piac, magas színvonalú nyugati jellegű gazdasági infrastruktúrával. Az ország a világ iparosított országai közötti rangsorban a 29.helyet foglalja el. Dél-Afrika a kontinens legfejlettebb és legkiterjedtebb szállítási infrastruktúrájával rendelkező második legnagyobb gazdasága, amely Afrika GDP-jének 25%-át állítja elő. 10

A DÉL-AFRIKAI GAZDASÁG NAPJAINKBAN (folyt.) Dél-Afrikában található a világ mangán tartalékainak 80 %-a, a króm 72%-a, a platina 88 %-a, az arany 40 %-a, valamint a vanádium 27 %-a. Következésképpen, az ország ezen ásványi anyagok legfőbb előállítói között van, amelyek közül az arany az export 23,3 %-át teszi ki. További jelentős ásványi exportcikkek: vasérc (20,1%), szén (17,7%), platina (16,1%) és a ferro- króm (7%). 11

A DÉL-AFRIKAI NEMZETKÖZI KERESKEDELEM 1994 ÓTA Az apartheid felszámolása Dél-Afrika - nagyrészt diplomáciai jellegű - nemzetközi elszigeteltségének és a gazdasági szankcióknak is véget vetett. Ennek köszönhetően a kereskedelmi forgalom 40 Mrd USD-ról 2013-ra mintegy 183 Mrd USD-ra nőtt. Ebből tavaly a dél-afrikai exportcikkek aránya elérte a 88,5 Mrd USD-t. 12

LEGFŐBB DÉL-AFRIKAI IMPORT- ÉS EXPORTCIKKEK, 2013 Dél-Afrika legfőbb import- és exportcikkei %-ban; az összes termelt áru 25%-a exportra készül. Legfőbb importcikkek: petróleum és nyersolajak – 52,5%; gépkocsi-alkatrészek – 14,4%; fűtőanyagok – 10,2%; ipari járművek – 6%; mobiltelefon – 5,6% Továbbá: gyógyszerek - 4,6%; személyautók - 4,7%; adatfeldolgozó gépek – 3,3% Legfőbb exportcikkek: a már említett ásványi anyagokon kívül, személyautók – 6,7%; kereskedelmi járművek – 4,8%; katalizátorok – 4,3%. 13

DÉL-AFRIKA TAGSÁGA VILÁGGAZDASÁGI CSOPORTOSULÁSOKBAN Dél-Afrika 1910 óta tagja a Dél-afrikai Vámuniónak (SACU) és több más gazdasági csoportosulásnak. Regionális kontextusban tagja a 15-tagú Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek (SADC) – egy 200 millió fős piacot létrehozó 2008-as szabadkereskedelmi egyezmény eredményeként. Továbbá tagja a BRICS-csoportosulásnak (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), 2013-ban az ötödik BRICS-csúcstalálkozó házigazdája volt. Az ország tagja a G20-csoportnak is. 14

DÉL-AFRIKA A SADC-BEN (SADC) – egy 200 millió fős piacot létrehozó as szabadkereskedelmi egyezmény eredményeként Jövőbeni szabadkereskedelmi egyezmény: SADC, COMESA & EAC milliós piaccal 15

DÉL-AFRIKAI KERESKEDELEM TOVÁBBI JELENTŐS GAZDASÁGOKKAL ÉS CSOPORTOSULÁSOKKAL Dél-Afrika 1999-ben aláírt - az akkori 15-tagú Európai Unióval - egy kereskedelmi-, fejlesztési és együttműködési egyezményt (TDCA) ben a Dél-Afrikába irányuló import 28%-a az EU-ból származott, míg teljes exportjának 18%-a az EU-ba tartott. 16

A DÉL-AFRIKAI BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET Dél-Afrika nemzetközileg elismert, a világ élvonalába tartozó pénzügyi szolgáltatási szektorral rendelkezik. A jól szabályozott banki szektornak és tőzsdének köszönhetően a legutóbbi pénzügyi világválság hatása Dél-Afrikára korlátozott volt. A Világgazdasági Fórum 2014/15-es globális versenyképességi jelentése alapján Dél-Afrika világelső az értékpapír-kereskedés szabályozásában, valamint a pénzügyi auditálás magas színvonalában. 17

A DÉL-AFRIKAI BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET (folyt.) Világelső, továbbá, a törvényes jogok, az igazgatótanácsok hatékonysága, valamint a kisebbségi részvényesek jogainak védelme tekintetében. Az összesített versenyképességi rangsorban az 56/144 helyen áll. A VF szerint hatodik helyen áll a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetősége szempontjából, hatodik helyen a banki szektor szilárdságát illetően, és tizedik a befektetések biztonságossága tekintetében. 18

A DÉL-AFRIKAI BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET (Folyt.) Összességében, a VF-jelentés szerint Dél-Afrika első a rangsorban a Szaharától délre fekvő térségben, és a harmadik legmagasabban minősített BRICS-ország A légi közlekedés infrastruktúrája tekintetében a 2014/15-ös jelentés Dél-Afrikát globálisan a 11. helyre rangsorolja és ez bizonyítja kapuszerepét Afrika felé. Dél-Afrika szuverén adós-besorolása (2014. június): Standard&Poor’s:BBB-; Moody’s:BAA1; Fitch: BBB (Trading Economics) 19

LEHETŐSÉGEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKBAN 2013-ig Dél-Afrika volt Magyarország negyedik legfontosabb üzleti partnere, az EU, USA és Kína mögött; jelenleg a kétoldalú kereskedelem szintje alacsonyabb. Ennek valószínűleg az az oka, hogy - a Microsoft általi felvásárlását megelőzően - a Nokia nagy mennyiségű mobiltelefont exportált Dél-Afrikába májusában lezajlott a két ország gazdasági közös-bizottságának első ülése államtitkári ill. miniszter-helyettesi szinten. 20

LEHETŐSÉGEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKBAN (Folyt.) Magyarországon jelentős dél-afrikai magánbefektetések történtek, viszont a nagykövetségnek nincs tudomása magyar befektetésekről Dél-Afrikában. A Magyarországon befektetett dél-afrikai tőke becslések szerint mintegy 200 millió euró, fiókvállalatok formájában, mint pl. az SA Breweries/Miller, Group Five (díjszedős autópályák építése és üzemeltetése), Naspers (e-kereskedelem), valamint a Steinhoff (bútor). 21

LEHETŐSÉGEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKBAN (Folyt.) Ugyanakkor, nagy lehetőségek várnak a megfelelő szakértelemmel rendelkező magyar cégekre Dél- Afrikában. A múlt havi nagyköveti értekezleten Pretoriában Zuma elnök ismételten kiemelte, hogy a gazdasági fejlődés országunk legfőbb prioritása. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése; jelenleg a kidolgozás fázisában vannak a 2023-ig terjedő időszakra tervezett mintegy 360 Mrd USD értékű projektek. 22

LEHETŐSÉGEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKBAN (Folyt.) Ezek a projektek az alábbi területeket célozzák: Az ország vízszolgáltató berendezéseit és a hulladékszállítást a következő 5 év során, hozzávetőleg 1 Mrd euró értékben. A vasúti személy- és teherszállítás kapacitás modernizációját és növelését (12,4 Mrd euró) A közúthálózat felújítását (7,5 Mrd euró) Az energiatermelés növelését 2017-ig (55 Mrd euró) 23

TOVÁBBI KIEMELT GAZDASÁGI TERÜLETEK A felsorolt jelentős infrastrukturális projektek várhatóan számos foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak, és további területeket is említhetünk: Környezetbarát, zöld gazdaság létrehozása, Gyáripar, Tudásalapú gazdasági megoldások, Mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar, Turizmus (2013-ban mintegy 3348 magyar turista látogatott Dél-Afrikába.) 24

A DÉL-AFRIKAI GAZDASÁG AFRIKÁBAN 1994 óta egyértelmű, hogy Dél-Afrika gazdasági fejlődése összefonódik a teljes kontinens haladásával. Annak ellenére, hogy a világ 10 leggyorsabban fejlődő gazdasága közül 5 Afrikában van, a kontinensen belüli kereskedelem csupán 11%. Ennek a számnak a növeléséhez létfontosságú a kontinens egészének infrastrukturális fejlesztése, az Európai Unió mintájára. 25

A DÉL-AFRIKAI GAZDASÁG AFRIKÁBAN (Folyt.) A kontinens infrastrukturális fejlesztésének fontosságát felismerve, az afrikai kormányok Zuma elnököt bízták meg Afrika infrastrukturális fejlődésének előmozdításával. Ennek keretében sor kerül a közutak és a kommunikációs rendszerek fejlesztésre, valamint az energiatermelő kapacitás növelésére, mint pl. a Grand Inga hidroelektromos projekt a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezek a projektek tovább fogják növelni az afrikai kontinens már most is látványos fejlődési ütemét. 26

ZÁRÓ GONDOLATOK: JÖVŐBENI MAGYAR- DÉL-AFRIKAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Az elhangzott prezentáció körvonalazta úgy a jelenlegi kétoldalú gazdasági kapcsolatok korlátozott voltát, mint a növekedési lehetőségeket. A magyar cégek nem csupán Dél-Afrikában találnak egyre gyarapodó kereskedelmi- és befektetési lehetőségeket, hanem a SADC-régióban és egész Afrikában. Ebben a kontextusban figyelemre méltó az a tény is, hogy az elmúlt 20 év során a dél-afrikai cégek megtelepedtek Afrika-szerte. 27

ZÁRÓ GONDOLATOK (Folyt.) Elmondható tehát, hogy a dél-afrikai cégek nagy tapasztalatot szereztek az afrikai piacok tekintetében, ami a magyar cégek hasznára fordítható a jövőben. A jelenleg több mint 1 milliárd lakossal és 2 trillió USD értékű gazdasággal bíró afrikai kontinens óriási piacot jelent. Véleményem szerint a magyar üzleti szektornak érdemes értékes jövőbeni projektként tekintenie erre a piacra. 28

Reméljük, hogy hamarosan üdvözölhetjük Önöket Dél-Afrikában és az afrikai kontinens többi részén is. KÖSZÖNÖM SZÉPEN! 29