A fehérjék. az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának 50-60 %-át adják monomereik: aminosavak (C, H, O,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fehérjék.
Advertisements

BIOGÉN ELEMEK, A VÍZ BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek
Rézcsoport.
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
Biokémia fontolva haladóknak II.
Makromolekulák Simon István. Transzmembrán fehérjék Anyagcsere folyamatok Transzporterek Ion csatornák Hordozók Információ csere Receptorok.
A vér.
A vér.
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Vér.
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Sav-bázis egyensúlyok
A fehérjék világa.
AMINOSAVAK.
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
ANTIGÉNFELISMERÉS AZ ELLENANYAG ÉS A B- SEJT- ANTIGÉNRECEPTOR (BCR) ÁLTAL VALÓ ANTIGÉNFELISMERÉS SZERKEZETI ALAPJAI.
Nukleotidok, nukleinsavak
Aminosavak, peptidek, fehérjék
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
Fehérjék biológiai jelentősége
Glutamat neurotranszmitter
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
A vér összetétele, alkotói
Géntechnikák Laboratórium
Poszttranszlációs módosítások Készítette: Cseh Márton
Wunderlich Lívius PhD. BME 2010
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA tavaszi szemeszter
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Nukleotid típusú vegyületek
A biogén elemek.
Aminosavak és fehérjék
OLDÓDÁS.
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
Fehérjék.
2004-es kémiai Nobel-díj. Díjazottak Aaron Ciechanover Avram HershkoIrwin Rose The Nobel Prize in Chemistry 2004 was awarded jointly to Aaron Ciechanover,
10. rész :Táplálékunk összetevői Fehérjék Klikk a folytatáshoz.
A b i o g é n e l e m e k. Egyed alatti szerveződési szintek szervrendszerek → táplálkozás szervrendszere szervek → gyomor szövetek → simaizomszövet sejtek.
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
Fehérjék Az élő szervezetek anyagai. Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott,
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia fontolva haladóknak II.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Cukrok oxigén BIOKÉMIA VÍZ zsírok Fehérjék szteroidok DNS.
A vér összetétele, alkotói
Makromolekulák Simon István.
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
H.-Minkó Krisztina P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem
A fehérjék.
Fehérjék funkciói.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Fehérjék.
nitrogéntartalmú szénvegyületek
Fehérjék szabályozása II
Előadás másolata:

A fehérjék

az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának %-át adják monomereik: aminosavak (C, H, O, N, S) A FEHÉRJÉK:

AZ AMINOSAVAK alacsony C-atomszámú karbonsavak (COOH) mindig tartalmaznak aminocsoportot (NH 2 ) élőlényekben: mindkettő az α C-atomhoz kapcsolódik az R oldalláncban különböznek (élőlényekben: 20 féle) α helyzetű C-atom

legegyszerűbb a glicin (amino-ecetsav) a 20 féle aminosav: hagyományos elnevezések 3 betűs rövidítés Gly

AZ AMINOSAVAK JELLEMZŐI ikerionos szerkezet: az amino- és karboxilcsoportok vizes oldatban ionos állapotban van jelen, így minden aminosavnak legalább egy negatív (–COO - ) és egy pozitív (–NH +3 ) töltése van amfoter jelleg: savakkal szemben bázisként, bázisokkal szemben savakként viselkednek a sejtekben szabad állapotban ritkán fordulnak elő egymással peptidkötés kialakítására képesek

A PEPTIDKÖTÉS - egyszerű vízkilépés 2 aminosav között - további aminosavak kapcsolódhatnak az N-terminális és a C-terminális véghez C-terminálisN-terminális

2» dipeptid 3 » tripeptid 4-10 » oligopeptid » polipeptid > 100 » fehérje (kolloid mérettartomány) aminosavak név száma

Esszenciális aminosavak: - olyan as-ak, amiket nem tudunk előállítani - szabad as formájában vagy fehérjékkel fel kell venni - 10 db! Biológiai szempontból elsőrendű fehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. - állati eredetű fehérjék (tojás, tej, hal, húsfélék)

A FEHÉRJÉK sokféle funkció speciális szerkezet

elsődleges szerkezet = as-sorrend (szekvencia) - ha egy as. kiesik vagy kettő felcserélődik » elveszik a funkció - első megfejtett szekvencia: inzulin (51 as) Frederick Sanger 1958: Nobel-díj a fehérjeszekvenálás módszeré- nek kidolgozásáért + inzulin as-sorrendjéért

az inzulin aminosavszekvenciája

másodlagos szerkezet = az aminosavak térbeli elrendeződése, lánckonformációja α-hélix nagy oldalláncok jobbra csavarodó láncon belüli H-kötések β-redő kis oldalláncok több redő: láncok közötti H-kötések szabálytalan (rendezetlen)

α-hélix β-redő

harmadlagos szerkezet = a spirális, redőzött és szabálytalan szakaszok állandó térbeli (3D) elrendeződése a) szálas (fibrilláris) az egész fehérje végig vagy α-hélix vagy β-redő - fibroin (β) - fibrinogén, fibrin - keratin (α) (szaru)

fibroin fibrin

keratin

b) gömb (globuláris) - eltérő konformációjú részek a fehérjén belül - albuminok - globulinok - hemoglobin globuláris fehérje

A harmadlagos szerkezet állandó, mert rögzítik: - van der Waals kötések - ionos kötések - H-kötések - diszulfid-hidak

diszulfid-híd

negyedleges szerkezet = több fehérjemolekula (alegység) összekapcsolódik óriásmolekulává

A FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA 1. PROTEINEK (egyszerű fehérjék) csak as-lánc albuminok kollagén inzulin miozin

Kollagén (San Francisco)

aktin és miozin

2. PROTEIDEK (összetett fehérjék) as-lánc = fehérje-rész + nem fehérje rész lipoproteidek(+ lipid) glikoproteidek (+ CH) » mucin foszfoproteidek (+ foszforsav) » kazein nukleoproteidek (+ nukleinsav) » DNS metalloproteidek (+ fém) » hemoglobin

mucin glikoproteid

nukleoproteid: DNS-hiszton komplex metalloproteid: hemoglobin

A FEHÉRJÉK FUNKCIÓI 1. enzimek (biokatalizátorok) emésztőenzimek 2. raktárfehérjék tojás: albumin tej: kazein 3. transzportfehérjék hemoglobin hemocianin sejthártya fehérjéi 4. kontraktilis fehérjék aktin miozin

5. hormonok inzulin hip-hip-rsz. összes hormonja 6. neurotranszmitterek acetil-kolin dopamin szerotonin noradrenalin 7. véralvadási faktorok trombin fibrin 8. immunválasz antitestjei immunglobulinok

9. bakteriális toxinok, kígyómérgek 10. vírusfehérjék (burok) 11. receptor-, marker- és kapufehérjék a membránokon 12. váz- és szerkezeti fehérjék keratin kollagén elasztin rodopszin: receptorfehérje

A FEHÉRJÉK ÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK sejtplazmában: kolloid állapotban KOAGULÁCIÓ REVERZIBILIS csak a hidrátburok sérül, a biol. aktivitás megmarad könnyűfémsók NaCl (NH 4 ) 2 SO 4 IRREVERZIBILIS másodlagos szerkezet sérül, biol. aktivitás elvész DENATURÁCIÓ erős mechanikai hatások UV szélsőséges T, pH nehézfémsók (Ag, Pb, Cu)

a fibrinogén irreverzibilis kicsapódása = fibrin

VÉGE