Egy EU-s projekt eredményei Törökbálint közintézményeiben Szabad Szoftver Konferencia október 2. Kochis Pál Zoltán

COSPA (Consortium for studying, evaluation and supporting the introduction of Open Source software and open data standards in the Public Administration) – Magyarországról szerződő felek SZTAKI, mint akadémiai intézet Törökbálint Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint közhivatal Magyarországról megfigyelő: Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ

COSPA 6 ország 15 résztvevővel Számtalan megfigyelő Előtanulmány és célok Eredmények munkaállomás áttért OpenOffice.org-ra OpenOffice.org bevezető segédlet (magyarul is) FLOSS szoftverek és adatszabványok katalógusa Linux áttérések

Törökbálinti intézmények Polgármesteri Hivatal Munkácsy Mihály Művelődési Ház Ubuntu szerver, BSD tűzfal, munkaállomások fele Asterisk (Trixbox) telefonközpont Volf György Könyvtár SUSE Linux könyvtári program szerver 8 db. duplaboot-os e-pont gép Szérűskert Bölcsőde 3 gépből 2 Ubuntu

Polgármesteri Hivatal Szerverek: OpenBSD tűzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Debian 2 db. Ubuntu UHU 2 db. Windows

Polgármesteri Hivatal Szerverprogramok: TITAN rendszer pénzügyi moduljai Apache PostgreSQL Postfix Samba (nfs helyett smbfs) több virtuális szerver fájl- és nyomtatómegosztásra jobb mint a Windows szerver

Polgármesteri Hivatal Linuxos munkaállomások: Debian Linux 4.0 (kb. 5 db.) Ubuntu Linux (kb. 30 db.) Fontosabb programok: OpenOffice.org irodai csomag Firefox böngésző Thunderbird levelező kliens wine (Visual FoxPro, Jogtár Plusz, Céghírek /Ie4linux-szal/) dosemu (Onkado, MÁK programjai)

Polgármesteri Hivatal Windowsos munkaállomások (kb. 30 db.) mind egyiken OpenOffice.org Firefox böngésző Thunderbird levelező kliens biztonsági programok (Clamav vírusvédő, Spyboot and Search) Segédprogramok Regclean Easy Cleaner File Commander 7 zip

Tapasztalatok (Linux, BSD) A Linux, BSD telepítése 1,5 óra, a Windowsé 1 munkanap A Linuxos merevlemez áttehető egy másik gépbe, a Windowst legtöbbször újra kell installálni, de az OEM-et jogilag nem lehet, újat kell beszerezni A Linuxos gépet ssh-n (+ XDMCP, VNC) keresztül kényelmesen és gyorsan lehet menedzselni és javítani, a Windows előtt gyakran ott kell ülni (néha a VNC sem indul el)

Tapasztalatok (Linux, BSD) A Linux sokkal jobban védett a rosszindulatú programok és a felhasználói hibák ellen, a Windowsnál erre nagyon oda kell figyelni, extra szoftvereket kell beszerezni, vagy időnként újra kell telepíteni Minden feladathoz és hardverhez található megfelelő és karbantartott Linux terjesztés a széles skálából Linux alatt a hibák következetesebbek, behatárolásuk könnyebb

Tapasztalatok (Linux, BSD) A hibajavítások, foltok, programok telepítése Linux alatt gyorsabb és fájdalommentesebb (Szinte soha nincs ütközés, leáll(ít)ás) Az OpenOffice.org dokumentumai hiba esetén akár egy egyszerű editorral is kijavíthatóak, míg a Microsoft Office néha képtelen megnyitni a dokumentumait. Azonban számos esetben sikerült ilyenkor az OpenOffice.org programmal kinyitni és javítani a Microsoft Office dokumentumait

Tapasztalatok Az OpenOffice.org-ra való átállás (oktatás, megszokás) nehezebb volt, mint a Windowsról Linuxra való váltás Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít Az elvégzett munkáról cikk jelent meg a „Jegyző” c. közigazgatási szaklapban

Előnyök Stabilitás, megbízhatóság, átláthatóság Kisebb hardverigény A Linux és BSD a gépek életciklusát a 3 évről minimum 5 évre tolja ki. A már gyenge gép más feladatra még használható (például nyomtatószervernek) Kisebb környezetterhelés FLOSS szoftverek esetén a verzió-, vagy programváltás csak elhatározás kérdése A FLOSS szoftverekről nem kell nyilvántartást vezetni

Előnyök A bash (Linux és BSD) parancsértelmező és a segédprogramok olyan sokoldalúak és rugalmasak, hogy számos bonyolult műveletet lehet megoldani és testre szabni anélkül, hogy drága szoftvereket szereznénk be (például biztonsági mentés) A TCO (Total Cost Ownership) nem nagyobb és helyben marad Növekvő gépszámoknál egyre nagyobb megtakarítás

Hátrányok A dolgozók idegenkedése Át kell szokni – tanulni kell! A rendszergazda „egyedül van” Kevesebb Linuxos rendszergazda van – óvakodjunk a kóklerektől! A (jó) Linuxos rendszergazda drágább? (Egyre kevesebb) inkompatibilitás az OpenOffice.org és Microsoft Office között

Hátrányok Néhány speciális alkalmazás nincsen, vagy (még) nem megfelelő minőségű Linux alatt A partnerek egy része nem érti, miért és hogyan kellene együttműködni (ez a szabványok használatával szembeni érzéketlenségükből, vagy a szabványok félreértelmezéséből adódik) A FLOSS szoftverek mögötti lobbierő hazánkban még nem elég erős, bár erősödik

Javaslatok Hardverbeszerzéseknél elegendő az akár használt, de megbízható gép OpenOffice.org-hoz a gyorsindítót gyenge gépen mindenképpen kell használni Telepítsük a Liberation betűkészleteket az MS kiváltására (Arial, Times New Roman, Courier) A hardverhez kell igazítani a grafikus felületet (IceWM, XfCE, Gnome, KDE) Ajánlott memória mennyisége: 320 MiB (XfCE, Gnome)

Nyílt adatformátumok ODS (Open Data Standard) formátumok bárki által hozzáférhetően tökéletesen dokumentáltak Az informatika kulcsa az egyre inkább együttműködő rendszerek kiszolgálásában Észrevétlenül használjuk: Internet Megkönnyíti a fejlesztéseket Törvényi előírás, nemzeti szabvány az Open Document Format (az OpenOffice.org ISO szabványa) Törökbálint és Szeged fogadja Az ODF-t az új Microsoft Office kezeli

Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít Meg kell győzni a vezetést A legnehezebb: a dolgozók szemléletének átállítása Hivatkozzunk és az e-közigazgatási keretrendszerre és a nemzeti szabványra Észérvek: nem mindig hatnak Külső nyomásgyakorlás A hivataloknak kizárólag nyílt szabványú adat- és dokumentumformátumokat küldjünk és ilyeneket várjunk el tőlük Megfelelő fórumokon tegyük meg a megjegyzéseinket