Önkormányzati szabad szoftverek FSF.hu Roadshow Törökbálint, szeptember 25. Kochis Pál Zoltán Egy komplett önkormányzat megvalósítása szabad szoftverekkel (Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala) Gondolta volna, hogy van már itthon is olyan önkormányzat ahol szabad szoftvereket használnak a mindennapi életben? Hogy egy ekkora kaliberű váltásnál milyen nehézségekbe ütközhetünk, illetve, hogy a váltás pozitív volt-e, erről szól ez az előadás.

Szabad szoftvereket használó magyar közintézmények OpenOffice.org-ot használ: Szeged Város Polgármesteri Hivatala Salgótarján Város Polgármesteri Hivatala Fővárosi Bíróságok Vas megyei Bíróság, stb. Linuxot használ: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Közlekedési Főfelügyelet Magyar Szabadalmi Hivatal szerverek sok önkormányzatnál legújabb: Kemence község, munkaállomásokon is, stb.

Az Európai Unióban A FLOSS (Free/Libre and Open Source Software) szoftverek elterjesztése az Unióban stratégiai kérdés Linuxot használ, illetve bevezet: Audi, Citroën, Siemens Medical Solutions, Deutsche Bahn svájci Szövetségi Kormány, spanyol Miniszterelnöki Hivatal finn Védelmi Minisztérium németországi Földnyilvántartó Hivatal németországi Központi Információvédelmi Hivatal angliai Kent rendőrsége holland EPE közigazgatási terület törvényhozása olaszországi Velence tartomány Bergen város önkormányzata, Prága város önkormányzata, stb.

COSPA (Consortium for studying, evaluation and supporting the introduction of Open Source software and open data standards in the Public Administration) – Magyarországról szerződő felek SZTAKI, mint akadémiai intézet Törökbálint Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, mint közhivatal Magyarországról megfigyelő: Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ

COSPA 6 ország 15 résztvevővel (köztük az IBM) Számtalan megfigyelő Előtanulmány és célok Eredmények munkaállomás áttért OpenOffice.org-ra OpenOffice.org bevezető segédlet (magyarul is) FLOSS szoftverek és adatszabványok katalógusa Linux áttérések

Törökbálinti helyzet A két iskola a COSPA projekttől függetlenül részben használ Linuxot Volf György könyvtár: Suse Linux szerver a könyvtárprogram számára 7 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux 2.0 és XP) a nyilvános gépeken Bölcsöde: a 2 gép közül az egyik Ubuntu Linux Képújság: Damn Small Linux (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM)

Törökbálinti helyzet Munkácsy Mihály Művelődési Ház 5 db. UHU 2.0 munkaállomás 3 db. duplaboot-os munkaállomás (UHU Linux és XP) 4 db. tisztán XP-s gépen is OpenOffice.org Nyilvános terminál UHU Linux 2.0 OpenBSD tűzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Ubuntu szerver MRBS alapú erőforrás-foglaló rendszer Drupal portál saját levelezőszerver (Postfix, dovecot) Windowshoz Clamwin és Spyboot and Search Készül: Trixbox (Asterix telefonközpont)

Polgármesteri Hivatal Első feladat: 6 telephely, összekötve üvegen, illetve rezen, 1 IP tartományba Szerverek: OpenBSD tűzfal (Pentium 166 MHz, 32 MiB EDO RAM) Debian Ubuntu UHU 2 db. Windows

Polgármesteri Hivatal Szerverprogramok: TITAN rendszer pénzügyi moduljai Apache PostgreSQL Postfix Samba több virtuális szerver fájl- és nyomtatómegosztásra jobb mint a Windows szerver)

Polgármesteri Hivatal Linuxos munkaállomások: UHU Linux 1.2 (kb. 25 db.) Ubuntu Linux Fontosabb programok: OpenOffice.org irodai csomag Firefox böngésző Thunderbird levelező kliens wine (Jogtár Plusz, Céghírek [Ie4linux-szal]) dosemu (Onkado, MÁK programjai) rdesktop – tsclient (Iktató)

Polgármesteri Hivatal Windowsos munkaállomások (kb. 25 db.) mind egyiken OpenOffice.org Fitrefox böngésző Thunderbird levelező kliens biztonsági programok Clamav vírusvédő Spyboot and Search Segédprogramok Regclean Easy Cleaner File Commander 7 zip

Polgármesteri Hivatal Fájlmegosztás NFS SMBFS (jobb, főleg médiakonverteren át) Tervek Integrált rendszer Iratkezelés - iktatás További Windows kiváltások natív Linux programok, wine, illetve terminál szerver használatával.

Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A Linux telepítése 1 óra, a Windowsé 1 munkanap A Linuxos merevlemez áttehető egy másik gépbe, a Windowst újra kell installálni de az OEM-et jogilag nem lehet, újat kell beszerezni A Linuxos gépet ssh-n (+ XDMCP, VNC) keresztül kényelmesen és gyorsan lehet menedzselni és javítani, a Windows előtt gyakran ott kell ülni

Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A Linux sokkal jobban védett a rosszindulatú programok és a felhasználói hibák ellen, a Windowsnál erre nagyon oda kell figyelni, extra szoftvereket kell beszerezni, vagy időnként újra kell telepíteni Minden feladathoz és hardverhez található megfelelő és karbantartott Linux terjesztés a széles skálából Linux alatt a hibák következetesebbek, behatárolásuk könnyebb

Tapasztalatok (Nemcsak Linux, BSD is) A hibajavítások, foltok, programok telepítése Linux alatt gyorsabb és fájdalommentesebb (ütközések, leállás) Az OpenOffice.org dokumentumai hiba esetén akár egy egyszerű editorral is kijavíthatóak, míg a Microsoft Office néha képtelen megnyitni a dokumentumait. Azonban számos esetben sikerült ilyenkor az OpenOffice.org programmal kinyitni és javítani a Microsoft Office dokumentumait

Tapasztalatok Az OpenOffice.org-ra való átállás (oktatás, megszokás) nehezebb volt, mint a Windowsról Linuxra való váltás Az átállásnál a vezetés határozottsága sokat segít

Előnyök Stabilitás, megbízhatóság, átláthatóság Kisebb hardverigény A Linux a gépek életciklusát a 3 évről minimum 5 évre tolja ki. A már gyenge gép más feladatra még használható (például nyomtatószervernek) Kisebb környezetterhelés FLOSS szoftverek esetén a verzió, vagy programváltás csak elhatározás kérdése A FLOSS szoftverekről nem kell nyilvántartást vezetni

Előnyök A bash (Linux és BSD) parancsértelmező és a segédprogramok olyan sokoldalúak és rugalmasak, hogy számos bonyolult műveletet lehet megoldani és testreszabni anélkül, hogy drága szoftvereket szereznénk be (például biztonsági mentés) A TCO (Total Cost Ownership) nem nagyobb és helyben marad Növekvő gépszámoknál egyre nagyobb megtakarítás

Hátrányok A dolgozók idegenkedése Át kell szokni – tanulni kell! A rendszergazda „egyedül van” Kevesebb Linuxos rendszergazda van – óvakodjunk a kóklerektől! A (jó) Linuxos rendszergazda drágább (Egyre kevesebb) inkompatibilitás az OpenOffice.org és Microsoft Office között

Hátrányok Néhány speciális alkalmazás nincsen, vagy (még) nem megfelelő minőségű Linux alatt A partnerek egy része nem érti, miért és hogyan kellene együttműködni (ez a szabványok használatával szembeni érzéketlenségükből, vagy a szabványok félreértelmezéséből adódik) A FLOSS szoftverek mögötti lobbierő hazánkban még nem elég erős

Javaslatok Hardverbeszerzéseknél elegendő az akár használt, de megbízható gép OpenOffice.org-hoz a gyorsindítót mindenképpen kell használni Telepítsük a szabad Microsoft betűkészleteket (Arial, Times New Roman, Courier) A hardverhez kell igazítani a grafikus felületet (IceWM, XfCE, Gnome, KDE) Ajánlott memória mennyisége: 256 MiB (XfCE, Gnome)

Javaslatok Az internet bőséges segítséget nyújt, de nem árt egy-két levelezőlistára bejelentkezni (az UHU-é nagyon jó) A grafikus felület beállításánál figyeljünk oda az alapértelmezett programokra (fájlkiterjesztések) A rendszeres tevékenységeket mindig jegyezzük fel, később akár scriptet is írhatunk a feljegyzésekből

Javaslatok Mutassuk meg a játékokat, a szótárakat, az internetes zenelejátszókat, a képernyővédőket Ha lehet, vegyünk új monitorokat és magyarázzuk el, hogy a megtakarított fejlesztési pénzből jutott erre.

Adatformátumok ODS (Open Data Standard) formátumok bárki által hozzáférhetően tökéletesen dokumentáltak Az informatika kulcsa az egyre inkább együttműködő rendszerek kiszolgálásában Észrevétlenül használjuk: Internet Megkönnyíti a fejlesztéseket Törvényi előírás OASIS (OpenOffice.org ISO szabványa) Törökbálint fogadja Microsoft Office formátumok zártak, és nem szabványosak

A rendszerek követelményei Sok rendszer még nem szerezhető be ingyenesen Ettől függetlenül meg kell felelnie a rendszer felépítésére, a rendszer fejlesztésére, az adatszabványokra vonatkozó követelményeknek.

A rendszerek felépítése A rendszer nyílt forráskódú elemekből épüljön fel A rendszer szerveroldalon teljes körűen és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben. A rendszer kliens oldalon teljes körűen és teljesítményromlás nélkül legyen használható kizárólag FLOSS környezetben is. A rendszer kliens oldalon (legalábbis egyelőre) legyen használható Windows környezetben is. Ne követelje meg az Internet Explorer, az Outlook és más Windows komponens, illetve az OpenOffice.org-tól különböző irodai programcsomag használatát. Igényelheti azonban valamilyen FLOSS szoftver meglétét.

A rendszerek fejlesztése A fejlesztés lehetőleg FLOSS szoftverekkel történjen és a gyártó erről nyilatkozzon, Amennyiben a gyártó a fejlesztést bármi okból nem tudja folytatni, akkor a forráskód és a fejlesztési dokumentáció megosztásával biztosítsa más részére, hogy az a jelen elvárásokkal hatékonyan továbbfejleszthesse.

A rendszerek adatszabványai A használt adat- és dokumentumformátumok nyílt szabványok legyenek (SQL, PDF, OASIS formátumok, XML, CSV, UTF-8 kódolású formázatlan szöveg, stb.), A használt protokollok nyílt szabványúak legyenek (tcp-ip, http, https, smtp, RFC szabványok, stb.), A biztonsági mentések is nyílt szabványokon és programokon alapuljanak (tar, bzip, stb.), A nyílt szabványok használata különösen workflow interfész esetén indokolt, A titkosítás nyílt szabványokon és szoftvereken alapuljon (OpenPGP, stb.), Belső adatábrázolásban semmi esetre se használjon nem dokumentált, vagy zárt szabványt (DOC, RTF, stb.)

Támogatás MTA SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Tudományos Intézet FSF.hu alapítvány LME Linux felhasználók Magyarországi Egyesülete SZSZI Szabad Szoftver Intézet Kht. Iskolák Számos vállalkozás Internet