Interoperabilitási megoldások az e-közigazgatási keretrendszerben Hirling László

Tartalom Kapcsolódás az elektronikus levéltárhoz Az e-közigazgatási keretrendszer interoperabilitási alprojektje Interoperabilitáshoz kapcsolódó kockázatok

Az e-közigazgatási keretrendszer projekt 3 Több cégből álló konzorcium, szakterületenkénti feladatbontás A Stratis feladatai: - Szemantikai interoperabilitás - Biztonsági vonatkozású ajánlások - Szolgáltatás-menedzsment Megrendelő a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság (Elektronikus-kormányzat Központ) Eredmények folyamatos feltöltése a követelménytárba

Nemzetközi megoldások, ajánlások vizsgálata (pl. MOREQ2) Az interoperabilitási szabványok kidolgozásának céljai az e-közigazgatási keretrendszerben 4 Helyi és központi közigazgatási szervezetek rendszerei közötti együttműködés biztosítása Intézmények között elsősorban iratalapú kapcsolat („tartalom- független”, dokumentált kommunikáció) Intézményen belül közvetlen rendszerkapcsolatok is Piaci verseny biztosítása, a közigazgatási szervezetek túlzott szállító- függőségének elkerülhetősége A fejlesztések egyszerűsítése, az eredmények újrahasznosíthatóságának biztosítása ASP koncepció (néhány szolgáltató-központ az önkormányzati szféra kiszolgálására) - Egységes műszaki tartalommal rendelkező szolgáltatások - Szolgáltató-váltás lehetősége

Vizsgált területek Technikai szint - Interfész specifikációk Szolgáltatások szintje Az egyes rendszerek között milyen együttműködésre, elérhetővé tett funkciókra (szolgáltatásokra) van szükség Szemantikai szint Az egyes tranzakciók milyen adatok átadását igénylik Adatformátumok, kötelező/opcionális adatok, struktúrák Architektúra, hibakezelés, kommunikáció, messaging Elsősorban folyamat-ismeretet igénylő feladat Műszaki ismereteket igénylő feladat

Eredmények Szolgáltatások azonosítása és lebontása elemi tranzakciókra A folyamatok felméréséből kiindulva (jogszabályok, gyakorlat) Optimalizációs javaslat a jogszabályi és egyéb korlátokon belül Adatstruktúrák összeállítása és dokumentálása Adatvédelmi előírások betartásával megvalósítható, lehetőleg redundancia-mentes metaadat-halmazok definiálása Iratkezelési objektumok azonosítási módjai, hierarchikus kapcsolatok (iratképzőn belüli szinten) XSD sémákban (is) történő dokumentálás A fentiek elterjedése a levéltári feldolgozást is segíti (egységesebb adathalmazok, indexelhetőség, kereshetőség)

Egyéb iratcsere résztvevők (ügyfelek, társszervek, stb.) Egyéb iratcsere résztvevők (ügyfelek, társszervek, stb.) Központi rendszer Már elkészült és kidolgozandó interfész-csoportok Iratképző (producer) Iratkezelő rendszer Szakrendszerek (adó, szociális, stb.) Egyéb iratcsere résztvevők (ügyfelek, társszervek, stb.) Levéltár ügyfelei (consumer) Betekintések (DIP) és kapcsolódó szolgáltatások (azonosítás, stb.) Irattározási tranzakciók Levéltározási tranzakciók (SIP) Iratküldés, iratfogadás Levéltár (OAIS) Azonosítás

Párhuzamok és eltérések az e-közigazgatási keretrendszer és az e-levéltár projekt között Hasonlóságok Sok, különböző adatformátummal és rendszerrel dolgozó szereplő Strukturált információk dokumentált, biztonságos kezelése, hozzáférhetővé tétele egységes felületeken Különbségek Nagyobb szórás lehetséges az iratképzők technikai lehetőségeiben (a levéltárba adásra az iratkezelő rendszerek kevésbé készültek fel) Nem célhoz, címzetthez kötött információs csomagok (más adatvédelmi megközelítést igényel) Hosszabb megőrzési időből és változatos adatforrásokból adódó eltérő követelmények Nagymértékben szabályozási kérdés (egymás technikai megoldásaira a szereplőknek nincs befolyása)

Várható kockázatok Iratképzői rendszerek korlátai Egyensúlyt kell találni a követelmények kialakítása során Vizsgálni kell, hogy az iratkezelő rendszerek minősítési feltételei közé hogyan kerülhetnek be a levéltári szempontok (elsősorban szabályozási kérdés) Alacsony csatlakozási kedv a szükséges fejlesztések miatt A lehető legtöbb segítséget meg kell adni a csatlakozók számára (dokumentációk, felhasználható kódrészek, szakmai támogatás) Vonzó működési modell kialakítása, amelyben a szükséges fejlesztésekkel is megéri a csatlakozás Meg kell különböztetni a valós és vélt korlátokat

Kérdések Hirling László