Magán-nyugdíjpénztárak: álom és valóság Kun János PhD SZEF április 23

Miről lesz szó? A magán-nyugdíjpénztárak kialakulásának elméleti háttere A pénztárak működése Magyarországon Beváltották-e a reményeket? Helyes volt-e a megszűntetésük?

Előzmények A nyolcvanas években Latin-Amerikában kezdődött. Chile, 1981 Pucccs: 1973 Chicagoi fiúk 1979: nyugdíjjárulék: 50 → 20% PAYG bezárása, munkaviszonyban lévőknek önkéntes átlépés, nyugdíjakat költségvetésből fedezték Költségvetési többlet 80%-os helyettesítési rátát reméltek, tényleges 51% Jelenleg a nyugdíjasok 60 %-a állami nyugdíjat is kap Világbank 1994 – Ideológiai alapvetés Kilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai támogatásával A fénykorban 18 országban: Latin-Amerika, Kelet-Európa, Közép-Ázsia Magyarország 1998 Világbanki hitel: 150 millió $ Public Sector Adjustment Loan, szerződés: április. Visszafizetés: Kamat: 6,4%

A rendszer jellemzői Magyarországon, a felszámolás előtt Pályakezdőknek kötelező Nyugdíjjárulék negyede, 8%-pont a pénztárakba A tagok 25%-kal kevesebb TB nyugdíjra jogosultak A pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. „Önkormányzati működés” Gyakorlatban nagy részük pénzügyi csoportokhoz tartozik. Befektetési szabályok Tagok által választható portfoliók

2010. évi adatok 18 magánnyugdíjpénztár 3,1 millió tag Vagyon: 3000 milliárd Ft Járadékszolgáltatás nem volt. A rendszer költsége évi legalább 40 milliárd Ft

TB nyugdíjrendszer folyamatábrája Járulékfizető TB nyugdíjalap Nyugdíjas

Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, állampapír vásárlás esetén Járulékfizető Nyugdíjalap Nyugdíjas kamat Nyugdíjpénztár Költségvetés pénz Állampapír+kamat

Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, részvényvásárlás esetén Járulékfizető Nyugdíjalap Nyugdíjas Kötvény Pénz+kamat Nyugdíjpénztár Költségvetés pénz Részvény + hozam Tőzsde

A rendszertől várt előnyök A pénztárak a gazdaság finanszírozását segítik A nemzetgazdasági megtakarítás nem nőtt A magyar gazdaság finanszírozásában a tőkepiacnak nincs szerepe Kevesebb részvény forog, mint a rendszer bevezetése előtt Elsődleges kibocsátás alig van A részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetséges

A rendszertől várt előnyök Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszert Egyensúly: Nyugdíjjárulék (%) x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kell Ha a 75%-os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%-os is

A rendszertől várt előnyök Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáira Implicit adósság explicitté válik De: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke – GDP %-a Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértéke A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámít Új EU tagországok tárgyalási kudarca

A rendszertől várt előnyök Növeli a járulékfizetési fegyelmet A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a többi bért terhelő adó és befizetésével A magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbek Pénztárak versenye növeli a hatékonyságot A kisebb hozamot biztosító, a pénzügyi csoportokhoz tartozó pénztárak taglétszáma jobban nőtt

A rendszertől várt előnyök Magasabb nyugdíj Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. Járadékszolgáltatás nem megoldott Évi kb. 40 Md Ft működési költség, duplája a TB-nek Különböző időpontban nyugdíjba vonulók járadéka között jelentős eltérés USA példa: 1968-ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszer annyi járadékot adott, mint egy 1974-ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999) Egyéni számla

Hátrányok A pénztárak miatti hiány 2010-ben a TB kasszában a GDP 1,4%-a, a költségvetés megtérítette Emellett kb. a GDP 0,7%-a volt a pénztárak miatt korábban létrejött államadósság kamatterhe. A pénztárak miatt létrejött államadósság-állomány a GDP 11%-a volt. Mire a rendszerbeért volna, 40%-os adósságállomány gyűlt volna össze.

Hátrányok Maasatrichti kritériumok teljesítése nehezebb Az ország sérülékenysége nőtt Az EUROSTAT-ot nem sikerült meggyőzni

A megszűntetés 2010-ben, az önkormányzati választások után Az EU nem engedélyezte a magasabb költségvetési hiányt Több fokozat, ellentmondásos kommunikáció Zsarolás A járadékszolgáltatás még mindig nincs megoldva