A légzés megfigyelése –az élettanitól eltérő jellegzetes változásai Szabó Elza egészségtan tanár

Légzés mechanizmusáról video film 1:5 https://youtu.be/6Ty2KUaryPc

Légzés - Respiratio A respiratio biztosítja a vér és a sejtek, ill. a vér és az atmoszferikus levegő közötti gázcserét Légzés fázisai: Külső Belső Külső légzés: a tüdő alveolusokban és a capillárisokban történő oxigén és széndioxid csere - tüdőlégzés Belső légzés: A széndioxid és oxigén csere a sejtek és a capillárisok között – sejt-vagy szövetlégzés

A légzést meg kell figyelni Minden betegfelvételnél Intenzív észlelést igénylő állapotokban Minden hirtelen bekövetkező állapotváltozásnál Légzőszervi betegségben szenvedőknél rendszeresen

Légzést befolyásoló tényezők Fizikai aktivitás Acut fájdalom Izgalom Alvás Dohányzás Testhelyzet- egyenes, álló testhelyzet segíti a teljes mellkasi kitérést Gyógyszerek Sérülés (agytörzs-légzőközpont károsodás) Életkor, hőmérséklet, páratartalom

A légzés száma koronként változik Újszülött: 35-40/perc Gyermek: 20-30/perc Serdülő: 16-19/perc Felnőtt: 12-16/perc

Alapvető légzéstípusok A férfiaknál és csecsemőknél inkább hasi típusú légzés, míg a nőknél mellkasi légzés figyelhető meg, leggyakrabban azonban kevert típussal találkozunk Csecsemő és kisgyermek esetén a mellkasi légzés mindig KÓROS!! Megfigyeljük: számát ritmusát hangját és a leheletet

A légzés száma A teljes be-és kilégzések számát vesszük figyelembe Élettanilag: felnőttnél 12– 16/perc

Kóros légzésszámok Tachypnoe – polypnoe - szapora légzés - a légzés ritmusos, de rendellenesen szapora - a légzésszám >20/perc >30/perc Légzési elégtelenség! Oka: Fiziológiásan: a fizikai munka, izgalom, stressz. Kóros folyamatok: szívbetegségek, shock, láz (a hőmérséklet 1 Celsius-fokkal történő emelkedése a légzésszámot 4-6-tal emeli), bordatörés, a légzőfelület csökkenésével járó betegségek pl. tüdőgyulladás, oedema pulmonum.

Kóros légzésszámok 2. Bradypnoe – gyér légzésszám - a légzés ritmusos, de rendellenesen gyér < 12/perc Oka: Agynyomás-fokozódás, agyi keringési zavar. Légzőközpontot bénító méreg, gyógyszer (altató, morfium). 3. Apnoe – légzésszünet (alvási apnoe) A légzés átmeneti vagy végleges megszűnése. Pl. agónia, illetve a Cheyne– Stokes-légzés egyes szakaszaiban tapasztalható.

A légzés ritmusa Normális élettani körülmények között a ki és belégzés szabályos időközönként követi egymást a légvételek mélysége és időtartama azonos

Kóros légzéstípusok Biot-féle (ataxiás) Kussmaul-féle (acidotikus) Cheyne-Stokes (periodikus) Gasping típusú (terminális) légzés

Kóros légzéstípusok 1. Biot-féle (ataxiás) légzés Nagy amplitúdójú (harmonikus rezgőmozgás) ritmusos bradypnoe - 5-10 másodpercig tartó légzésszünettel A KIR (nyúltvelő)súlyos károsodására utal (agyvérzés, trauma)

Kóros légzéstípusok 2. Kussmaul – típusú légzés Szapora, mély ki- és belégzések sorozata A sav-bázis egyensúly zavaránál jelentkezik elsősorban pl. diabeteses coma, uraemia, acidosis

Kóros légzéstípusok 3. Cheyne–Stokes típusú légzés Apnoe után felületes, majd egyre mélyülő légzések követik egymást A gyors légzéssort ismét felületes légzés és apnoe követik. Ezek a periódusok folyamatosan ismétlődnek, ezért periodikus légzésnek is nevezik. Ilyet tapasztalunk agyi keringési zavar, központi idegrendszeri sérülés vagy agydaganat kapcsán

Kóros légzéstípusok 4. Terminális típusú (gasping) légzés: Egyre ritkuló és felületesebbé váló légzés jellemzi

Nehézlégzés – dyspnoe Fogalma A beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmai igénybevételével lélegzik. A bordaközi izmok és a nyakizmok megfeszülnek, orrszárnyi légzés jellemző. A légzés lehet mély, de lehet felületes is. A beteg nyugtalan, hosszan tartó, súlyos állapotnál a bőre cyanotikus, nem ritka a halálfélelem Okai: Pulmonális, cardialis tényezők Kevés oxigén jut a vérbe A széndioxid kilégzését valami gátolja

Nehézlégzés – dyspnoe Kilégzési (exspiratios) nehezítettséggel járó nehézlégzés A ki- és belégzés fázisai közül a kilégzés akadályozott (pl. asthma bronchiale). − Belégzési (inspiratios) nehezítettséggel járó nehézlégzés A belégzés akadályozott. Jellegzetes hang kísérheti, ilyenkor stridoros légzésről beszélünk (pl. légúti idegen test). − Vegyes típusú nehézlégzés A légzés mindkét fázisa nehezített (pl. asthma cardiale).

Nehézlégzés – dyspnoe Munkadyspnoe A nehézlégzés munkavégzésre, fizikai megterhelésre jelentkezik (pl. lépcsőn járás), pihenés, nyugalom hatására megszűnik. Ez tapasztalható idült légzési-keringési elégtelenségben szenvedő beteg esetében Nyugalmi dyspnoe A keringési elégtelenség következő fokán a nehézlégzés már nyugalomban sem múlik el (pl. súlyos keringési elégtelenség)

Nehézlégzés – dyspnoe Orthopnoe A beteg csak ülő helyzetben van kielégítő állapotban, a vízszintes testhelyzet panaszait fokozza Paroxysmalis nocturnalis dyspnoe Éjszaka jelentkezik rohamszerűen a nehézlégzés. A beteg erős fulladásra, köhögésre ébred, nyugtalan, halálfélelme van A roham magától is megszűnhet, de igényelhet orvosi ellátást is Éjszakai nehézlégzéssel leggyakrabban a balszívfél-elégtelenség akut formája, az asthma cardiale jár, amely életveszélyes állapot! A keringési elégtelenséghez tüdőoedema is társul, a fenti tünetek mellett a szörcsölő légzés, szederjesség, nyugtalanság is megjelenik. Az asthma cardiale életveszélyes állapot, a beteget mihamarabb orvosi ellátásban kell részesíteni!

A légzés hangja Élettanilag A légzés hangja általában csak fizikai megerőltetés hatására válik hallhatóvá Kórosan − A légzés nyugalomban is hallható − Sípoló, fütyülő (stridoros) a légzés, ha légúti szűkület áll fenn (pl. nyák, daganat, hörgőspazmus vagy idegen test szűkíti a légutakat) − Horkoló légzés kóros esetben eszméletlen beteg esetén jellemző − Szörcsölő légzés légúti váladék felszaporodásakor észlelhető (pl. oedema pulmonum, keringési elégtelenség)

A LEHELET JELLEMZŐI Bizonyos betegségekben jellegzetesen megváltozik a lehelet szaga. A leggyakoribb elváltozások a következők lehetnek: Foetor ex ore – kellemetlen szájszag rossz fogak, nem megfelelő szájhigiéné és emésztési panaszok miatt alakulhat ki Gennyszagú lehelet – tonsillitis follikularisra vagy az orrmelléküregek purulens gyulladására utalhat, amikor gennycsorgás jelentkezik a garatfalon Acetonszagú lehelet – diabetes mellitus vagy kiszáradás esetén érezhető Édeskés belsőségszagú – májelégtelenségben szenvedő betegnél tapasztalható Vizeletszagú – az uraemiában szenvedő beteg lehelete A kellemetlen lehelet gondos szájápolással csökkenthető vagy megszüntethető!

A LÉGZÉS SZÁMOLÁSA ÉS JELÖLÉSE A légzésszámolás kivitelezése A légzés számolását, megfigyelését észrevétlenül végezzük, mert az izgalom a beteg részéről befolyásolhatja az eredményt Fennjáró betegnél a pulzusszámolás után közvetlenül figyeljük tovább a mellkas emelkedését, eszméletlen betegnél a mellkasra helyezett kezünkkel tudjuk észlelni a légzést

A légzés számolása 1. Végezzen higiénés kézfertőtlenítést 2. Azonosítsa a beteget, és tájékoztassa a beavatkozás szükségességéről 3. Készítse elő a beteget: nyugodt környezet, üljön vagy feküdjön egy csendes szobában min. 10-15 percet (lehetőleg ne beszéljen) 4. Készítse elő a szükséges eszközöket 5. A beteg csuklóját tegye szabaddá 6. A hüvelykujj felőli oldalon keresse fel az artéria radialist 7. 1 percig vizsgálja a pulzust 8. A légzés vizsgálatát a pulzusvizsgálat folytatásaként észrevétlenül kell kivitelezni (figyelve a légzés ritmusát, hangját, leheletet) 9. A légzést 1 percig figyeljük és számoljuk 10. A kapott eredményt dokumentáljuk 11. Higiénés kézmosást végzünk Jelölése: vonaldiagram- légzésgörbe! (zöld)

Ápolói hibák a légzés és a lehelet megfigyelésekor Nem észrevétlenül számoljuk a beteg befolyásolhatja A beteg figyelme másra irányul, visszatartja Nem vesszük észre a változását Nem ismerjük fel a kóros formáit Összetévesztjük az eszméletlen beteg horkolását az alvóéval Nem figyeljük meg a beteg leheletének szagát, nem jelentjük az elváltozásokat

Köszönöm a figyelmet!