Bódizs Kornél, InHold Zrt. Követeléskezelés és adatkezelés

Problémafelvetés Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a NAIH értelmezésében

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban

Van e adatkezelési cél a követeléskezelésben? Ha van az öncél, vagy magasabb rendű cél?

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban Követeléskezelési szektor különösen érzékeny problémája:  a sikeres követeléskezelés információigénye  az adatok beszerezhetőségének korlátozott volta o elsődleges forrás az adós (együttműködés hiánya) o másodlagos forrás az alapügy (sokszor elavult adatok) o harmadlagos forrás hiteles adatbázisok (szűk hozzáférés)  szabályozási hiányosságok

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban Követeléskezelés információigényes, bizalmas adatokra van szükség:  az adós lehető legtöbb elérhetőségére, ill. olyan személyek elérhetőségére is, akinek az útján az adós elérhető  azonosító adatok (ig szám, nyugdíjas törzsszám)  munkahely, jövedelem, bankszámlák, vagyontárgyak  más tartozások, adóssal szemben folyó más eljárások  egészség, családi viszonyok, életvitel  családtagokra, tartozás rendezésében segíteni kész 3. személyek adatai

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban Adatok felhasználási igénye  konkrét ügyben o elérés o kedvezmények nyújtása o nyilatkozatok valóságának ellenőrzése o döntés jogi eljárásról o végrehajtási eljárás  statisztikai behajtáshoz o térülési valószínűség o követelésvásárlók árazási modellje o behajtási stratégia

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a valóságban Van-e adatkezelési cél a követeléskezelésben?  Igen, a jogi eljárások megelőzése és elkerülés, majd jogi eljárások hatékonyabb és eredményesebb lezárása  Megoldás nyújtása, fokozatosság, tanácsadás, személyre szabott megoldások, méltányosság

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a NAIH értelmezésében

Adatkezelés gyakorlata és szabályozása a NAIH értelmezésében  NAIH jogértelmezése szerint a követeléskezelés nem erős cél, az önkéntességen a hangsúly  Adós személyes adataihoz való joga felette áll a tulajdonhoz való jogon és nemzetgazdasági érdeken

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai

 Minden egyes adatról külön kell tudni bizonyítani, hogy a jogalap, a célhoz kötöttség fennáll, az előzetes tájékoztatás megtörtént

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai Az adatkezelés és adattovábbítás jogalapja:  érintett hozzájárulása/szerződésben vállalt kötelezettségei  engedményezésnél a Ptk.  ügyvédnél az ÜT  behajtói megbízás esetén a Hpt. banktitok kiadhatóságára vonatkozó rendelkezése  ágazati törvény felhatalmazása

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Behajtó cég egyszerre adatfeldolgozó és adatkezelő jellegű, az dönt, hogy a céget milyen döntési jog illeti meg  Ha döntései jogosultsága van (pl. fizetési kedvezményt ad), vagy jutalékát saját számára hajtja be, úgy adatkezelő lesz

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Előzetes tájékoztatás az ügyfél hozzájárulásának kötelező alapja  Tájékoztatni kell az ügyfelet az adatkezelésről o engedményezéskor o behajtói megbízás adásakor o új adat felvételekor o telefonos kapcsolatfelvételkor minden esetben  Tájékoztató nem lehet jogszabály-ismertető, a cég saját adatkezelési gyakorlatát és sajátosságait kell bemutassa

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Előzetes hozzájárulást kell kérni: o alapügy hiányos dokumentálása és kockázatok miatt o minden új adatfelvételhez o telefonbeszélgetés rögzítéséhez

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Tilos harmadik személy (pl. hozzátartozó, szomszéd) o adatait felvenni o tőle az adósra információt gyűjteni o elérhetőségein az adóst keresni  Nem lehet nyilvános adatbázisból adatot gyűjteni

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Nem lehet különleges adatot (pl. egészségügyi adatok) kezelni!  Valóságban kérés nélkül kapunk ilyen adatot (pl. ügyfél haladékot kér betegség miatt, vagy közli korházban van, vagy keresőképtelen). Legnagyobb kockázat, ha pl. ügyfél rokona beteg, és azért nem fizet, mert gondoznia kell (nincs jogviszony azzal akiről adatot tudtunk meg, de kell az elbíráláshoz).

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  NAIH a követeléskezelés mozgásteret leszűkíti  Gyakorlata nem ész és nem életszerű  Jogértelmezése indokolatlan  Gyakorlat bizonytalan környezetet teremt

NAIH 2014 augusztusi állásfoglalásának főbb megállapításai  Az adatkezelés a követeléskezelés szükséges eleme, célhoz kötött, a cél egyéni (hitelezői) és össztársadalmi (nemzetgazdasági) érdek!  Követeléskezelő ha adatvédelmi szempontból megfelelő, úgy miért ne gyűjthetne és kezelhetne saját felhasználásra adatokat a fenti célból?

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai

 Péterfalvi úr levéllel fordult az IM-hez a követeléskezelés szabályozása iránt  MAKISZ 3 év lobbizik egy követeléskezelési törvényi koncepcióval, most már IM – NGM tárgyalások folynak

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai Ki a követeléskezelő?  Jelenleg a Hpt. közvetítőkre vonatkozó szabályai vonatkoznak rá  Koncepció megteremti az önálló intézményt, azon belül a minősített (lakossági) és sima (vállalati) szegmens kapcsán szelektálva  Nem válik követeléskezelővé az alapjogosult, a hitelező, ill. ügyvéd, közjegyző, végrehajtó

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Személyi, tárgyi, működési garanciákra van szükség a szerint, hogy lakossági vagy vállalati állomány kerül kezelésre  Magatartási normák a szerint, hogy lakossági vagy vállalati állomány kerül kezelésre

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Adatkezelés jogalapja a törvénykoncepció szerint: o jelenleg ágazatonként eltérő (Hpt., Eht. stb.) o törvényi felhatalmazás és követeléskezelés, mint cél törvénybe foglalása o törvényi garanciák, hogy egyes adatok milyen körben használhatóak fel  Önálló felhatalmazás pl. adatkezelésre, telefonok rögzítésére, egyes nyilvántartások lekérdezésére, esetleg egyes nyilvántartó hatóságok megkeresésére.

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Párhuzamosság áll fenn a jogosult oldalán az engedményező, engedményes és a követeléskezelő között.  Ki az adatkezelő? Mi regisztráljon a NAIH nyilvántartásban? Kinek kell hozzájárulást kérnie az adatkezeléshez? Mi tájékoztassa adóst? Miről? Hol vész el adós döntési joga?

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Adminisztrációs díj - a behajtással felmerülő, indokolt költségek (mint szerződésszegéssel okozott kár) az adós által fizetendő  NAIH szerint az adminisztrációs díj érvényesítése nem az eredeti tartozás része, így az ezt érvényesítő követeléskezelő törvénytelenül használja fel ehhez a meglévő adatait?!

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Nyilvános adatbázisokban megtalálható és harmadik személytől származó adatok felhasználhatósága  Harmadik személy adatainak kezelhetősége a követelésbehajtáshoz szükséges mértékben  Megőrzési idő idomuljon az elévüléshez, illetve automatikus meghosszabbítási jog újabb ügy esetén  Tájékoztatás minimum formai és tartalmi követelményrendszere (pl. holnapon elégséges legyen)  Különleges adatok kezelésének joga alapvető jogok és érdekek kapcsán (bírálat, minősítés, kedvezmények, stb.)

MAKISZ követeléskezelési törvény koncepciója és adatkezelést érintő javaslatai  Összefoglalva a követeléskezelési szektor szándéka és közvetlen érdeke a jogkövető üzleti tevékenység  Kötelmeket vállal a szektor, de jogokat kér cserébe  Személyes adatok, személyhez fűződő jogok védelme arányos kell, hogy legyen, más alapjogokkal ütközés esetén azokat kell magasabb rendűnek minősíteni  Az adatvédelemmel az adóst kell védeni, de nem lehet eszközt adni a vállalt kötelezettségek alóli mentesüléshez!

Bódizs Kornél InHold Zrt. MAKISZ Köszönöm a figyelmüket!