A szociális esetmunka fejlődésének irányzatai Esetmunka Dr. Budai István 2009

1.Pszichoanalitikus modell Diagnosztikai iskola S. Freud – klasszikus pszichoanalízis az ember belső folyamataira fókuszál 20. szd. első fele Tevékenységének irányai: Kutatás Terápia Képzési modellek

A pszichoanalízis lényege Az emberi magatartás mögött rejtett, tudattalan motivációk A felnőttkori személyiség a gyermekkori élményekből építkezik Az élet válságos időszakainak, lelki konfliktusoknak jelentése van, a múltbeli traumatikus élményekben gyökereznek A múltbeli tapasztalatok, élmények, hatással a jelen kapcsolataira, viselkedésre Ezek megértése, tudatossá válása vezethet változásokhoz

„Traumatan” A kisgyerekkor traumái: az anyától való elválasztás, elutasítás, izoláció, elhanyagolás, a veszteségtől félelem A traumatizáló élmény kirekesztődik a tudatból = elfojtás = nem tudatos védekezés (énvédő mechanizmus, mint a „delete”), de ezek újra és újra vissza akarnak jutni a tudatba Elfojtás, hogy ne kerüljenek vissza (ld. „Titkok és hazugságok” asszonya) Személyiség (én) fejlődés = örömelvűség, szükséglet kielégítés (ld. csecsemő: minden róla szól), idővel a vágyak eltiltása Ösztönlénytől a szükséglet kielégítés késleltetéséig = Én fejlődésének folyamata

Az Én-fejlődés strukturális modellje „felettes-én” lelkiismeret – (apáca, szülő) korlátoz – szuper ego (jó/rossz) „én” mérlegel, egyensúlyoz (könyvelő) – ego (lehet/van) – passzív egyensúly tartás „ösztön-én”, hajt (orángután) – tudatalatti (akarva/nem)

A pszichoanalízis így: a páciens fejlődéstörténetének hosszú idejű analizálása, traumatizáló múltbeli élmény rekonstruálása, ennek során érzések, indulatok = indulatáttétel, ezzel foglalkoznak a terápiában. E szerinti sz. m. lényege: tudat alattit a tudat szintjére emelni és védekezési mechanizmusokat kiépíteni.

Hatása Az 1920-as években gyorsan és általánosan Igen elterjedt és erős az USA-ban Mert: képet és magyarázatot adott az ember működéséről, rejtett motivációiról

Austin szerint ezt a terápiát bizonyos vonatkozásokban használhatják a szociális munkások a(z): érzelmek ventillálására - indulati élet megnyilvánulásainak támogatására szorongások csökkentésére tanácsadásra környezet befolyásolására bizonyos változások elérésére a személyiségben

Hátrányai figyelmet a személyiségen belüli pszichés történésekre, múltjára szűkítette le hiányzik a szociális környezet a kliens passzív marad rendkívül időigényes klienskör: polgári, művelt körök és nem a sz. m. célcsoportjai beteg(páciens) - orvos viszony korlátozta a sz. m. széleskörű gondolkodását, elmosta a szakmai identitás határait

2. Én-pszichológia 1950-es évektől Az Én fejlődésében az interperszonális kapcsolatok jelentősége – értelme a másokkal való viszonyban Erikson fejlődéselméleti modellje egyén/család különböző fejlődési szakaszokon különböző jellemzők, mire van szüksége egy-egy időszakban, s ha nincs, következmények, az újabb szakaszban mindent újra kell definiálni az egyes szakaszok átlépésekor feszültségek, krízisek (gyermek és kamasz közös öngyilkosságok – Hetedik kör c. film), nem akarják a következőt (felnőni, időssé válni stb.)

IdőszakFontos élet-dolgokFejlődési feladatok vs kudarcok 0-másfél évTáplálkozásBizalom vs bizalmatlanság Másfél -3 évSzobatisztaságAutonómia vs bizonytalanság, szégyen 3-6 évHelyváltoztatás - mozgás Kezdeményezés, asszertivitás vs bűntudat 6-12 évIskolázásKészségek vs kisebbrendűség KamaszkorKortárskapcsolatokIdentitás, szerepek vs. szerepkonfliktusok FiatalfelnőttPárkapcsolatokMeghittség vs izoláció FelnőttkorSzülőség és alkotásHelytállás vs megrekedtség időskorVisszatekintés, összegzés Integráció vs veszteség, kiábrándultság, sikertelenség

Müller Péter: Szeretetkönyv A fejlődésnek vannak kíméletlen szakaszai Fáj, ami minőségileg megváltozik; embrióból újszülöttnek lenni, ártalmatlanból kamasszá válni, elveszteni a lázadó, szabad embert és felnőtt rabbá válni, visszaesni a testi kiszolgáltatottságba esni, öregemberré válni.

Funkcionális iskola Személyközpontú megközelítés hatása az esetmunkára

1930-as évektől kezdődően: a szociális nehézségekkel foglalkozókra nagyobb igény A pszichoanalitikus modellel egy időben, annak túlhaladása Alap: Hartmann Lényege: én a környezettel kapcsolatban alakul minden ember létezik belső potenciállal, én erőkkel, energiákkal (coping = megbírkózás), ezeket kell facilitálni, képviselni – ez a segítés lényege szemben a betegség-modellel, a kliens erejével, egészséges oldalával számol nem páciens, hanem szolgáltatást igénybe vevő kliens – a kulcs Ő, a kliens és segítő kapcsolata kerül előtérbe

A modell lényege Az ember nehézségei érzelmiek, melyeket nem képes felismerni, azaz mélyebb önismeretre van szükség Mindenkinek belső erőforrásai a boldog, hasznos élethez A belső erőforrások mobilizálhatók: az önismeret kreatív erejének non-direktív facilitálása (65. o.) A kliensek a problémáit, érzelmeit szabadon kifejezhessék (pl.legfőbb szorongásunk másokat elveszteni, vagy 124. o.) – ezek visszatükrözése (mások viszonylatában ismerjük meg, mi történik velünk és miért)

A modell lényege Kulcs a fejlődés: autonóm életmódot, tevékenységünkért magunk vagyunk felelősek (164. o.) A segítő az érzelmi kifejeződést facilitálja, ehhez legyek tisztában saját érzéseimmel Ehhez pozitív légkör és kapcsolat, elfogadó és nem értelmező attitüd, hogy jobban megnyíljanak a kliensek A kliensek rendelkezzenek: –kontroll –verbális kifejező –helyzetének megértő képességével Rogers kamaszoknál, fiatal értelmiségieknél használta leginkább

Továbbfejlesztése az 1960-as évektől A kliensközpontú tanácsadás és segítő tevékenység 3 alapfeltétele Empátia Tolerancia Kongruencia

Empátia Fokozott odafordulás: a világot a másik szemével lássuk, milyen az, és milyen érzés? Meghallgatva a klienseket, mintha az Ő szemüvegükön keresztül érzékelnénk a valóságot, és mégsem azonosulunk velük teljesen. Pl: hogy látja, hogy érez a hajléktalan, munkanélküli, fogyatékos, kisebbségi. Igen sokszor háttérbe kerül a gyakorlatban (Obama: Vakmerő remények, 239) Nehézsége: megmozgatja saját félelmeit, agresszivitást, indulatokat, depressziót, vagy a függés vágyát eredményezheti, egészen a játszmákig (Burgess tanulmánya: áldozat-üldöző, ESZI webside + Marika esete)

Tolerancia Melegség, feltétel nélküli elfogadás Értékelésmentes elfogadás A személyt pozitívan értékelem függetlenül jelenlegi állapotától, viselkedésétől Csúnya, beteg, erőszakos, korlátolt vö: Tűzgyűrű próba! De nem kedveskedés és nem is kell szeretni, és kell a távolság!

Kongruencia Hitelesség A kliensek számára a segítő őszintesége, megbízhatósága. Képesek vagyunk harmóniát teremteni szavaink érzéseink és viselkedésünk között – verbális és metakommunikatív. Ezekkel lehet a klienseket ráébreszteni saját képességeikre, amivel saját fejlődésük érdekében tudnak majd tenni

Hatása Ezek a skillek tanulhatók tréningeken, képzésekben Szociális munkások emberképe, értékszemlélete: a kliensek érzéseit védekezés és torzítás nélkül kinyilváníthatják Csoportmunka terjedése Segítő kapcsolatok psz-ja - Célzott beszélgetés (R. Bang) Korlátjai a tervszerű, célzott, strukturált sz. m. leértékelődése inkább a középosztály képviselőinek és középtávú terápia

Problémamegoldó modell Problémamegoldás:- életfolyamat - kutató folyamat Az élet: problémamegoldó folyamat

Elméleti alapja: a probléma-megoldási folyamatok átvitele a szociális esetmunkába Racionális-reflektív gondolkodás: alapja Dewey és Schön -féle reflektív gondolkodás Racionális gondolkodás: felelősségteljes; bizonyítások (állítások) vs cáfolások érvekkel való alátámasztása és Nem racionális: hitigazság, tévedhetetlen kinyilatkoztatás

R. g. folyamata Valamilyen feltételezés tevékeny, állhatatos, de óvatos vizsgálata, a folyamatok tendenciáiból való következtetések. Kiindulás: kétely, zavart dolog, probléma. A megoldáshoz racionális folyamaton kell végig menni, ez egyfajta kutató (felfedező) tevékenységet, eredeti (kreatív) gondolkodást igényel.

R. g. folyamat fázisai Dewey szerint: –probléma felismerése –probléma meghatározása –az alternatívák kidolgozása –az optimális alternatíva kiválasztása –a végrehajtás –(később az értékelés is ) (Pólya György matematikai probléma megoldásra alkalmazta, struktúrája: problémák és a célok megértése - terv kidolgozása - terv megvalósítása - az eredmények értékelése)

Szociális esetmunka = problémamegoldási folyamat H. Helen Perlman (1957): „Szociális esetmunka, mint probléma-megoldási folyamat” munkája. Az esetmunka = probléma-megoldó folyamat, azaz lineáris oksági (ok-okozati) gondolkodás. Épített: Dewey-ra és az Én pszichológiára. Reid (1985): „családi probléma megoldás” – az esetmunka modellt alkalmazta a családokkal folyó munkára Később kiterjedt csoportokra, szervezetekre is.

Kiindulás - A problémákkal való megbirkózás nehézségei Marika esetén keresztül Nincsenek források: pénz Nincsenek információk, ismeretek, vagy nem ismerik fel: beoltás hiányának következményei Nem tudnak erőfeszítést tenni, energiáikat mobilizálni: Érzelmek, indulatok és feszültségek eluralkodnak: félelem, agresszió Belső pszichés nehézségek Nincsenek problémakezelési és konfliktuskezelési stratégiák

Lüssi: a sz m szakmai feladata a sz. problémamegoldás A szociális problémamegoldás tipikusan tökéletlen, betetőzetlen, lezáratlan Nyitott folyamat, tág kapcsolódási vonatkozásokkal, nincs abszolút megoldású állapot, inkább átmeneti, csak relatív pozitív (kielégítő egyensúlyi!) állapot, a folyamat során újabb problémák keletkeznek, pl: konfliktusos házasságot nem erősítjük meg, de a békés válást igen Banális történetek mögött nagyon is összetett problémák Az esetek paradox jellegűek, tele vannak irracionalitásokkal, szimbolikákkal, kétértelműségekkel (ki vezérli az eseményeket Marika esetében?) A köz embere hibásnak tartja a felhasználókat

A problémamegoldó folyamat jellemzői Célirányos, racionális tevékenység: a problémahelyzet alapos tagolása, elemzése az áttekinthetőség, a tervezés, a kontroll miatt – realitás Érzelmi ventilláló tevékenység a feszültségek csökkentéséért (ld. anyával való többszöri találkozó) A folyamatosság és a viszonylagos befejezettség; a spiralitás, a fázisok követik és átszövik egymást (ld. többszöri kapcsolat felvételi kísérletek) A használók saját erőfeszítéseit, kapacitásait előhívva facilitálva dolgozik a szociális munkás (ld: a férj is belép, vállal, negatívak pozitívba fordítása)

A problémamegoldó folyamat struktúrája Egymással összefüggő, egymásba ható fázisok Kapcsolatfelvétel - problémafeltárás Szükségletek meghatározása Célkitűzés – tervezés Beavatkozások Befejezés - értékelés

Kapcsolatfelvétel - problémafeltárás Viszonylag tiszta képet a használókról és körülményeiktől (ők az elsődleges forrás). Figyelem, érdeklődés, empátia, elkötelezettség, hitelesség, szereptisztázás, kölcsönös elfogadás – bizalom, együttműködő viszony kialakítása, hogy lehessen folytatni Első találkozáskor tisztázandók: Kik a használók? Mik a veszteségek, hiányok A szükségletek és a problémák első meghatározása a használók szerint = mi fáj? (ne a felhasználó személyisége, hanem a probléma kerüljön a középpontba!) A problémákat termelő tényezők A használók korábbi (sikertelen) erőfeszítései Mit szeretnének elérni a használók rövid és hosszútávon = mit remélnek? Krízishelyzetben az azonnali beavatkozás tisztázása A sz m és a használók jogainak, kötelezettségeinek tisztázása Szerződéskötés az adatok gyűjtésére Az együttműködők felajánlásai, elvárásai egymástól

Szükségletek meghatározása A felmérés – adatgyűjtés elemzés és értékelés (assessment) célja: szükséglet és problémarendszer felállítása. Szempontjai: A problémák és szükségletek reális meghatározása (használók, környezet), ezek súlyossága, rangsorolása A problémák és szükségletek összefüggései - okok, következmények A szociális körülmények, érintettek, motivációk, viszonyok, támogatók A használók és a környezet forrásai A megoldást korlátozó, gátló tényezők

Célkitűzés - tervezés Hová akarunk elérni? Alternatív megoldások, azok előnyei, hátrányai Adekvát elméletek, modellek számbavétele Alternatív megoldások rangsorolása, döntés, célrendszer A megfelelő beavatkozások (szolgáltatások) meghatározása Szerződéskötés a beavatkozás folyamatára A felhasználók és a szociális munkás szerepei, feladatai, stratégiája A külső támogató és hátráltató tényezők figyelembe vétele – feltételek, eszközök A segítő tudásának figyelembe vétele Prognózis: Mennyire bízik a sikerben?

Beavatkozások A tervek kivitelezése Az „első lépés” eredményességének fontossága Beavatkozás – szolgáltatás: adódó konfliktusok, visszaesések Az elvégzett feladatok visszacsatolása, értékelése, kontrollja, korrekciók Schön kritikai reflektivizmus: a folyamat tartós, meditatív, visszatükröző A különböző források igénybe vétele A használók forrásokkal való összekötése

Befejezés - értékelés Az esetmunka befejezése és az elválás Az elért eredmények fenntartása A sz munkás értékelése önmaga (kollégái) számára: a cél, az eredmények, a hatékonyság, a folyamat, a tevékenységek, az alkalmazott készségek és a kudarcok értékelése

A modell előnyei Keret – a használó és környezet rendszerben A növekedés, a fejlődés lehetősége A sz munkás és a használó partneri együttműködése Az önrendelkezés érvényesülése A szükségletek és a problémák személyes meghatározásának joga Sokféle helyzetre alkalmazható, rugalmas

A modell korlátai A probléma orientált megközelítés a használók hibáira, hiányosságaira fókuszálhat a bizalom, a megértés helyett Nem mindig veszi figyelembe a problémák kialakulásának folyamatát, vagy csak az okok lineáris megközelítését célozza, „kiilleszkedési karrier utat” Mechanikussá válhat P. megoldás + remény, - illúzió P. kezelés + folyamat, - elkezelgetés

Krízisellátási modell Ld. esetmunka fejlődése c. ábrát!

Krízis Görög eredetű Válság, fordulópont, vészhelyzet Csőd, krach A krízisben élők nem képesek elkerülni a veszélyt, ill. a korábbi stratégiával megoldani, köv. összeomlás, regresszió Változás - vmi másnak kell történni Döntés – lehetőség a változásra Krízis feldolgozása: ember továbbélése, személyiség megszilárdulása

Ismérvei (előre nem látott) veszteség: tárgy, személy veszélyeztető esemény: betegség, válás, hajlék elvesztése, áldozattá válás, iskola befejezés, nyugdíjazás, kihívások, stressz homoesztatikus egyensúly felbillenése aktív krízis fázisa – krízisben lévő nem aktív, majd reintegráció szakasza erős érzelmi reakciók kapcsolódhat korábbi megoldatlan konfliktushoz: korábbi munkahely elvesztése, ha már volt jobb állapot és most megint visszaesés időszaka tág határok között minden formája előre megjósolható, azaz miket lép a krízisben lévő krízisben lévő hajlamos elfogadni a segítséget ha nincs segítség, akkor későbbiekre is erős kihatással Előmozdíthatja az adott rendszer (egyén, család) megmozdítását, sokszor egy terápia is krízist hozhat elő.

Szociális probléma helyzetKrízis, k-állapot élet nehézségeknél Az egyén és környezete összetett, komplex problémák rendszere sokszereplős Érzelmekkel telitett sodródás tehetetlenség kiszolgáltatottság félelem szorongás ProblémamegoldásKrízisintervenció (ellátás) tervszerű szisztematikus strukturált hosszabb idejű folyamat prevenció és rehabilitációs is sürgősségi ellátás azonnali beavatkozás rövidebb idődimenzió másodlagos prevenció

Krízisintervenció (ellátás) Eredete: pszichiátriából, háborus körülményekkel összefüggésben Kaplan (1964) Átfogó kríziselmélete Kutatói team-ek: pszichiáter, biológus, szociológus, sz mkások (esetvivők). Irány: erőszak a családban, gyermekvédelem, közösségi pszichiátria

Elméleti forrásai Én-pszichológia – Erikson életünk ciklikus krízisei és feldolgozása –jelenbe – coping, cselekvés, erősítse a felhasználó megbirkózási képességét Pszichoanalízis – korai veszteségek előtérbe és feldolgozása –múltba

Cél: a krízist fejlődési lehetőséggé változtatni Fázisai: kezdő: kapcsolat, felmérés (miben, milyen módon sérült, mi a kiváltó helyzet, máskor hogyan kezelte, mik voltak az előjelek, hogyan képes elviselni), ventilláció, célok, motiválás, elköteleződést a közös munkára középső: feladatmegoldó készségek facilitálása, önerő, aktivitás + támogató háttér, ezek mobilizálása, feszültség, fájdalom csökkentése záró: jövőre irányuló pozitív tervezés

Alkalmazási területek fizikális betegségek nemi erőszak, bűncselekmények áldozatai erőszak a családban gyerekek elleni abuzus, bántalmazás spontán abortusz gyászmunka öngyilkossági kísérlet menekültek munkanélkülivé, hajléktalanná válás

Jelentősége eljárások bővülése sz munkás inter-professzionálos team taggá, belép a klinikumba közösségi pszichiátria kialakulása Szabó L. Krízisintervenció alapelvei (Sz mka elm-gyak. 2. kötet) Szabó L. Sz esetmunka alapvetés

Rendszerszemléletű modellek

Elméleti háttér Rendszer: önmozgással bíró, egymással kapcsolatban, kölcsönhatásban lévő elemek egysége. Holisztikus bölcselet: az egész több, mit a részek összessége, az embert egészében és környezetében, kölcsönhatásaiban szemléli nem lineáris oksági, hanem cirkuláris oksági-kapcsolati gondolkodás.

A rendszerek A zárt rendszeren (gőzgép, csoport) belüli zavarok következményei: egyensúlytalanság, működési, vagy a kommunikációs problémák (ld. T. s.anyag táblázat!). A nyílt rendszer belül és kívül is egyensúlyra törekszik, egyik elem változása a másikat is változásra készteti. A fiziológiai és a mentális energiák áttörik a határokat, jellemzői: –szilárd alapok –homoesztázis: belső részek egyensúlya, önszabályozás –differenciálódás –nincs összegző lezárás (non-summativ) –megfordítható folyamatok (reciprocitás)

Rendszerelmélet alkalmazása 1. A társadalmi rendszerek elemzéséhez Durkheim: hogyan tud a társadalom egyben maradni? Időszerűsége M-on 2009-ben. Parsons: a társadalmi al-rendszerek (család, iskola) szociológiai elemzését az általános rendszerelmélet segítségével.

A társadalom részekből álló, egyensúlyokra törekvő rendszer: pl: állami, piaci, civil, jóléti, oktatási, szociális, foglalkoztatási nagy rendszerek Rendszerek és alrendszerek egymásra való kölcsönhatása: az egyes részek hatása az egészre és viszont. Innen az elnevezés: strukturális funkcionalizmus. Lényeg: legyenek működőképesek az egyes rendszerek és szervezetek.

Rendszerelmélet alkalmazása 2. A szociális munkára az 1970-es évektől kezdődően Elterjedt a szociális munka általános koncepciója: közös alapok, amelyeket a praxis különböző területein egyaránt lehet használni Case management: segít a források elérésében, ill. hogy idővel a felhasználók tudjanak azokkal mit kezdeni Radikalizálódó tendenciák: ébren tartani a társadalom lelkiismeretét: anti-diszkrimináció, anti-oppresszív, feminista mozgalmak Ökológiaia hatások – egyén a környezetében (ld. humán ökorendszer!) Családterápiák terjedése

Pincus-Minahan és Lüssi hozta a szociális munkába (1973) Az ember és családja egyszerre sokféle rendszerben, kölcsönhatás hálójában (ki-ki hányféle rendszer tagja egyúttal?) Az egyes rendszerek bizonytalan határokkal bírnak: szomszédság, intézmények A rendszeren kívülieknek nagy hatása a rendszerre, a belül lévőkre és viszont Az egyén lehet a rendszer hatalmában is (pl. az elemzett Marika esetében az iskola, rendőrség és viszont)

A problémák oka a felhasználó és környezete közti interakcióban (ld. humán ökorendszer, holisztikus szemlélet) keresendő, pl: ha valamelyik rendszer nem működik: gyereknél a család ha nem tudják használni a rendszert: felhasználók nem ismerik az adott szolgáltatást ha a rendszerek újabb problémákat gerjesztenek: nem megy be a szállóra a hajléktalan ha a rendszerek egymással is konfliktusban: iskola és szociális rendszer, vagy a család problémás működése miatt hiányzó gyerek a nem jól működő iskolában

A negatív rendszer kapcsolatok tetten érhetők: –Hiányos információ a szülőktől a gyerek gyógypedagógiai fejlesztéséhez –A céltól idegen: személyes és szakmai kapcsolat összekeveredése, romákat lakásvásárlásra (ld. Avas lakótelep) –Rendszerkonfliktus: elvált szülők harca a gyerek. „birtoklásáért”

Lüssi: a szociális problémamegoldás a szociális rendszer működésbe hozása a diszfunkciók megszüntetésére, hangsúly az interakciókon. Pl: inkongruens kapcsolatot kongruenssé: a szülők akarják támogatni a hallássérült gyereküket.

A modell működése A felkínált, hozott (prezentált) problémák alapján: ez jelzi a rendszer működésének zavarait. Ki mit tart problémának? Kinek tulajdonítható a probléma? Ki a probléma okozója? A problémák probléma rendszert alkotnak 1.) Változást közvetítő rendszer (change system): szakemberek, szolgáltatások és ezek hálózata + informális környezet 2.) Kliensrendszer (client system): felhasználók, érintettek, külsők, problémajelzők, stb. Kulcskérdés a változást közvetítő és a kliens rendszer összekapcsolása 3.) Célrendszer (target system): a célok, kimenetek meghatározása, kikre irányulnak és kikkel történik, személyek, intézmények, szervezetek. Ehhez információk gyűjtése és lehetséges alternatívák (pozitívumai és negatívumai) meghatározása (ld. korábban a célok meghatározása!) 4.) Tevékenységrendszer (action system): stratégiák, konkrét teendők, beavatkozási irányok (ld. Zastrow tanulmány és T. segédlet is!)

A modell előnyei A környezeti hatásokkal kalkulálva, de azok megszűrésével, a stabilitás megtartása, visszaállítása, ehhez coping stratégiákat ad A sz m-ok újabb szerepekben: aktivitás, felkutatás, prevenciók, közösségi erőtér, intervenciós rendszerek Környezetváltoztatás érhet el A felhasználók és a sz m-ok interaktív módon dolgoznak A rendszerhatár zavarokra is jó segítség, pl: fiatal párt idős szülők túlzottan befolyásolnak, váló szülők a gyereket használják fel egymás ellen.

Családterápia és sz m a rendszerszemlélet tükrében A családterápia nemcsak a pszichológia kompetenciája és nem csak terápiás közegben! Művelőit többnyire a rendszerszemlélet jellemzi. Virginia Satír: Együttes családterápia (1964) és A család együttélésének művészete c. könyvei Salvador Minuchin: szegényekkel, alkohol és drog problémákkal Ann Hartmann: család hangsúlyú esetmunka – a család rendszerének ökológiai vizsgálata

Böszörményi Nagy Iván elmélete fókuszában az egyén és a család működési zavarai. A különböző generációkat láthatatlan kötőanyag, ettől nem menekülhetünk el a világban. Ezek uakkor belső erőforrások: bizalom,remény, gondolkodás A kapcsolatok determinálják a folyamatokat, viszonyokat A kapcsolatok egyensúlyát adja, hogy a bennünk lévő többletet miként tudjuk továbbadni Ha nem tudjuk, akkor generációkon keresztül gond (vö: genogramok tanulságai) Mindez vonatkozik nagyobb társ-i vonulatokra is (ld. környezetvédelem és következményei)

A családterápia lehet: Többgenerációs Több család együttesen Intézményi keretek közötti Családok otthonában Módszerei: Alapvető a résztvevők motivációi és motiválása A család aktivizálása a változás érdekében Egy-egy kis léptékű változás kihat az egész családra (rendszerre)