A maják titka

Világvége! „Lázban ég a Föld nagy része már hetek óta.” „Eljött a várva várt pillanat, amely évek óta lázban tartotta az emberiséget!” „Egy hét múlva végünk??!” „Elmarad a világvége, de itt az új dátum!” „Világvége helyett öngyilkos lett a tini!” „Felgyújtotta magát, mert félt a világvégétől.” „Tömegek a Francia Ufó városban!” „Őrizetbe vették a világvégével riogatókat.” „A lakók mágikus erőt tulajdonítanak a kétszáz lelkes Bugarach fölé magasodó hegynek! Itt élhetik túl!” És ebb ő l indult ki ez az ő rület...

…a maja naptár! A fejlett maja matematikai tudás talán legnagyszerűbb megnyilvánulása a naptáraik megalkotása. A maják sokszor „speciális számokat” használtak ahhoz, hogy összekössék két fő kalendáriumukat: az úgynevezett „rituális naptárt” (a „tzolkin-t”) ami, napos periódusból (összesen 260 napból) állt, és a Nap-naptárat(„haab”), amely 365 napból, azaz 18-szor 20 napos hónapból állt, kiegészítve öt (balszerencsésnek vélt) nappal.

A részletek előtt jöjjön egy kis maja matek A maja számírás a 20-as alapú számrendszert használta. A számokat háromféle jellel ábrázolták: a nullát egy kagyló jele, az egyes számot egy pont, az ötös számot egy vízszintes vonás jelezte. A többi számot ezek kombinációjával, helyi értékük figyelembevételével fejezték ki, egymás fölé írva a jeleket. Negatív értékeket nem jegyeztek fel, a törtszámokat két egész szám hányadosával állították elő.

A 19 feletti számokat 20 hatványai alapján fejezték ki, egymás fölé írva. Például a 33-as számot úgy írták le, hogy felül egy pont jelképezte a mi tízes számrendszerünk szerinti 20-at, az alatta lévő (képzeletbeli) mezőben pedig a két vonás kétszer ötöt, felette a három ponttal összesen 13-at. 20², azaz 400 felett új sort nyitottak felül, amelyben egy pont már 400-at jelképezett. A 19 feletti számok [szerkesztés]szerkesztés

Ha a kombinációban öt vagy több pont szerepelne, ötösével le kell cserélni egy vonalra. Négy vagy több vonal pedig eggyel magasabb szinten levő pontra cserélendő. Hasonlóan a kivonásnál el kell hagyni a kivonandó szimbólumokat. Pl.: Ha nincs elegendő pont a kisebbítendő számban, egy vonalat öt pontra kell cserélni. Ha nincs elegendő vonás, az eggyel magasabb szintről (helyiértékről) egy pontot elhagyva négy vonást kapunk. Vegyük észre, hogy ez majdnem pontosan megegyezik a tízes számrendszerbeli összeadással/kivonással. A 20 alatti számok összeadása és kivonása egyszerű ebben a számrendszerben. Például összeadásnál csak kombinálni kell az egyes szinteken levő szimbólumokat. Pl.:

Részletezzük a maja naptárt Tzolkin- 260 napos Galaktikus Naptár, ami napos periódusból áll. Tzol = számolni + kin=nap Tzolkin = napok számlálása A Tzolkin harmóniában van az emberi test ciklusaival, a Föld, Nap, Hold ciklusaival és a Plejáddal. Ezért hívjuk Galaktikus Naptárnak – a Galaxis, a Tejút után. Az ősi maják tudták, hogy a Földnek három pályája van: óra alatt megfordul a saját tengelye körül 2. megkerüli a napot 1 év alatt 3. a Nappal együtt megkerüli a Plejád csillagrendszer központi napját, Alcyone-t. Az utóbbit a kb éves előrehaladási ciklusnak nevezik. A Tzolkin 260 napja e ciklus egy töredéke, mely tartalmazza az összes jellemzőjét a nagy egész ciklusnak. Az ősi maják számára a Tejúttal való kapcsolat mindennapi valóságuk része volt. Mi is jól ismerjük ezt a 260 napos ciklus már életünk korai kezdetétől, hisz az átlagos emberi terhesség ideje is 260 nap.

Minden 260 napos ciklusnak külön neve volt. A ciklus megnevezése a nap neve és a ciklus száma (1...13) alapján adódott.

Haab – 360 napos ciklus 365 nap hossz ú, ami megfelel a F ö ld Nap k ö r ü li kering é s é nek. 18 h ó nap 20 napj á b ó l é s 5 p ó t napb ó l á ll. Az 5 napot szerencs é tlens é get hoz ó nak tartott á k, ez é rt vall á si szertart á sokkal igyekeztek azt j ó ra ford í tani. Ez a szent kalend á rium eredetileg az é vszakokkal, mezőgazdas á ggal haladt a nap cikluss á ga alapj á n. A tzolkin- é s a haab- é ra az azt é k napt á rhoz hasonl ó an 52 é venk é nti ciklusban kapcsol ó dott ö ssze, ennek a ciklusnak „ nagy k ö r ” a neve. Haab (jelentése: „bizonytalan” vagy „határozatlan” év) A 18 hónap jelei és nevei: ( a sorszámozás 0-val kezdődik ) Pop UO Zip ZotzTzec Xuc Yaxkin Mol Chen Yax Zac Ceh Mac Kankin Maun PaxKayab Cumcu Uyeb

Hosszú számítás- A Nagy Kör A hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszert a napok folyamatos számlálására és csillagászati célra használták. A Nagy Kör folyamatosan számolta a napokat egy fix múltbeli időponttól kezdve, ami i. e augusztus 11-én volt. A számítás kezdete óta 13 baktun telt el, vagyis a dátuma , másképpen 4 Ahau 3 Kankin (2012. december 21.). Ekkor új ciklus kezdődött. A hosszú számítás dátumai megjelennek szobrokon, eseményeket ábrázoló emlékműveken, így a faragások keletkezési ideje behatárolható. A drezdai kódexben található hosszú számítás dátumok alkalmasak a történelmi események dátumának beazonosítására.

A "hosszú dátum" magában foglalta a "rövid dátumot" is, aminek egyszerűen gyakorlati haszna lehetett: a napok puszta számából még nem tudták volna megmondani, hogy az adott esemény az év melyik időszakában történt, még ha magát az évet - a maja számábrázolás sajátosságai miatt - hozzávetőleges pontossággal le is tudták olvasni. Matematikai értelemben azonban a "rövid dátum" akár el is hagyható a "hosszú dátumból". A maja időszámítás bizonyosan használta a Bak'tun egységet, amely napot tesz ki. Legnagyobb ábrázolható dátumuk, a "hosszú dátum" szerint, elhagyva belőle a "rövid dátumot": 19 Bak'tun 19 K'atun 19 Tun 17 Vinal 19 K'in, ez egy nap híján 20 Bak'tun - az egyszerűség kedvéért vegyünk 20 Bak'tunt. Ez napot jelent, ami hozzávetőlegesen (365 és 1/4-ed nappal számolva) 7882 év. A maja naptár kezdődátumától, a mi időszámításunk szerint a évet kapjuk, ami a 2012-es évnek a közelében sincs. A "maja naptárt" emlegető források azonban a " "-ra hivatkoznak. Ez a számítások szerint napot, azaz mintegy 5125 évet ad ki, ami valóban megfelel a mi évünknek. Ennek az időpontnak a maják szemében valóban különleges jelentősége volt. Lássuk, hogy mi és miért. Ha az napot elosztjuk 260-nal, at kapunk, ami a maja számrendszerben leírva: " " Valószínűleg ezért, és talán azért is, mert a 13 a maja hét napjainak száma is, ezt a ciklust is szentnek tekintették és "Nagy Körnek" nevezték. Egyes kutatók szerint ez épp elég ok volt ahhoz, hogy itt a "hosszú dátum" lenullázódjon, véget érjen, és újra " "-től induljon el. Nem lehet teljesen elvetni, hogy ezt megtették volna, ha eljut odáig a maja civilizáció, de nincs arra utaló adat sem, hogy valóban úgy gondolták volna, hogy ezt meg is kell majd tenniük. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a maják által "minden kezdet kezdetének" tartott időponttól a történetírásuk kezdetéig mintegy 983 Nagy Kör telt el (maja számrendszerben: " "), tehát nem valószínű, hogy a 984. után ne következhetett volna szerintük a 985. is. Egészen bizonyosan új korszak kezdetének tartották volna. Azonban azt állítani, hogy a maják erre az időpontra valamiféle világvégét is vártak volna - függetlenül attól, hogy a "hosszú dátum" szerinti számolást újra kezdték-e volna vagy sem - semmiféle konkrét megalapozottsággal nem bír. Azok a kutatók pedig, akik szerint a " " után a maják "nulláról" indították volna újra az időszámításukat, maguk sem állítják ezzel egyben azt is, hogy ne számoltak volna tovább. Végül, más-más ismert időpontú maja dátumokból visszaszámolva, más-más lehetséges kezdő időpontot kapunk; ugyanis a különböző kutatók különböző eredményekre jutottak!

A maja városok elhelyezkedésére is hatással volt a csillagászat és a matematika A maja városok térszervezete főleg nagy lineáris tengelykapcsolatokból állt, épületegyüttesekkel és terekkel, melyek egymással összeköttetésben voltak. Ezalatt az ilyen nagy tengelyek orientálásához főleg csillagászati szempontok játszottak nagy szerepet, melyek a csillagok horizontjának megfigyelésével függtek össze. A sűrűn beépített centrumok egy település középpontjában a templomaival és palotalétesítményeivel, mindig erősen geometrizáltak és egy koordinátarendszer tengelyeivel és szimmetriáival egymással szoros kapcsolatban voltak. A hatalmas fehér töltésutakon ezek a vonatkozások járható közlekedési rendszerként nyilvánulnak meg. A városépítészetben nem csak a maja vallás kozmológikus világnézetét fejezi ki, hanem a szigorú hierarchikus tagolt társadalmat is, amire erőteljes különbségek jellemzőek.

Érdekességek a maja építészetben Chichén Itza a legismertebb maja romváros, amelyhez majd’ 600 épület, templom és több labdapálya is tartozott. A romváros legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által "El Castillo" (a kastély) néven emlegetett főpiramis. Kukulkán, a tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramis a település középpontjában áll. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz, azaz a szentélyhez, ahol a legyőzött ellenségek fölött mutattak be véres győzelmi áldozatot. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg. A mintegy 55 méter magas piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. Ezek a lépcsők meglehetősen kényelmetlenek, a fokok magassága nagyobb, mint a szélessége, ezért megmászni sem könnyű őket. Szakértők szerint ez azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak. Kimagasló építészeti tudományukat pedig mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy minden napéjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.

A főpiramis belseje egy kisebb piramist rejt. Ez a kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma. A régészek itt találták meg Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg. Az ősi piramisnál olyan visszhangjelenségek figyelhetők meg, amelyek a maják szent madarának, a quetzalnak rikoltására hasonlítanak. e visszhang keletkezésének fizikai magyarázatát a lépcső meredekségének, a lépcsőfokok magasságának és a járólapok szélességének arányában határozta meg.

A maják monumentális építményei közül fontosabb csillagászati vonatkozással a Chichen Itza-ban található csillagvizsgálójuk bír. Az épületnek az azt felfedező kutatók az El Caracol, azaz Csigaház nevet adták. Az épület két egymásra épített négyszögletes teraszon áll. Henger formájú, a tetején egy kisebb átmérőjű, szintén henger alakú, belülről négyszögletes kamra is volt, melynek ablakai körben nyíltak a látóhatárra. A három szintes épület csillagmegfigyelő helyiségének ajtajai és ablakai úgy helyezkedtek el, hogy látni lehetett a Hold legnagyobb észak-déli deklinációját, továbbá a Vénusz bolygót és a naplementét. A maják a folyosót megvilágító napsugár szögét használták fel arra, hogy megállapítsák a napéjegyenlőségek időpontját. Az El Caracol sarkainál hatalmas, vízzel telt kőedényeket helyeztek el. A víz felszínén visszatükröződő csillagképeket megfigyelve pontosították összetett, de rendkívül pontos naptári rendszerüket.

Egyéb világvége jóslatok a múltban…… ban a tudós Thüringiai Bernát okozott Európában nagy ijedelmet azzal a bejelentésével, hogy számításai szerint a világ még 23 évig fog tartani. Saját halála (992) előbb következett be a megjósolt nagy esemény időpontjánál. Első ezredforduló Bár elterjedt nézet szerint a kora középkori keresztény apokaliptikus tanok nyomán 1000-ben általános világvégevárás, ill. pánik uralkodott el Európában, ez valószínűleg egy történelmi tévhit, ami a reneszánsz korban alakult ki, a világvégevárás léte, mértéke, és jellege (pánik vagy öröm) bizonytalan. A dátumnak két variációja ismert. Az egyik szerint 999-ben, a másik szerint 1000 végén kellett volna eljönni a világvégének. A 999-es dátum azonban csak a háromjegyű évszám négybe fordulásával kapcsolatos, az 1000 év Jézus születése után az évben, december 24-én telt volna el (a szentévek és a századfordulók a befejezett ciklushoz kapcsolódnak) – már ha helyes lenne Jézus születésének ismert dátuma, az 1. év december 24-e. Valójában a középkorban sokszor beszéltek a világvége eljöveteléről, így az emberek egyre kevésbé figyeltek fel rájuk. Gyakrabban kötötték ezt a lehetőséget olyan jelentős eseményekhez, mint a pestis, az éhínségek vagy a különböző inváziók.

…És jövőben szeptember 8. Meg nem nevezett klímakutatók szerint 2040-re fog a sarkköri óceán jégpáncélja teljesen felolvadni, és ez okozza majd ez emberiség végét Isaac Newton pár éve nyilvánosságra került levelezéséből kiderül, hogy szerinte a világvége 2060-ban érkezik el a vég. Isaac Newton a fizikán kívül – a kor szokásainak megfelelően – bőven foglalkozott asztrológiával is. Ennek keretében pedig nemcsak a bolygók pályáját és azok hatásait vizsgálta, hanem kutatta a világvége lehetséges időpontját is. Newton 1704-es keltezésű levelét a jeruzsálemi Héber Egyetemen őrzik. A tudós a Bibliából Dániel könyvét használta fel az apokalipszis dátumának kiszámításához, bár pontosan nem tudni, mely részeket. A levélben megemlíti, elképzelhető, hogy a világnak később lesz vége, de annak nem látja okát, hogy előbb következzen be.

Készítette: Hörnyék Franciska Kovács Alexandra Tanos Balázs Felkészítő tanár: Schell Lívia Mozgásjavító Szakközépiskola 10. osztály 1145 Budapest, Mexikói út 60. Források: idokod.extra.hu hu.wikipedia.org jelenesek.hu feny-sziget.hu csillagaszattortenet.hu