Autosom domináns tubulointerstitiális vesebetegségek új beosztása Dr. Pucsok Klára belgyógyász, nephrologus klinikai szakorvos Debreceni Egyetem KK. Belgyógyászati.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A COPD diagnózisa és kezelése
Advertisements

Krónikus veseelégtelenség
Nephrológiai Centrum, Pécs
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
A méhtestrák időszerű kérdései
Genetikai vizsgálatok jelentősége
A melamin nephrotoxicitása
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
MELLÉKVESEKÉREG ELÉGTELENSÉG
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
CISZTÁS FIBROSIS Dr. Boda Márta.
A vizeletürítés gyógyszertana
Albuminuria, proteinuria Uzsoki utcai Kórház, Nephrologiai Osztály
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Az öröklődő polycystás vesebetegség mint dialízishez vezető állapot
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Felnőttkorban felismert hereditaer nephropathiák
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A családorvos és a nephrologus együttműködése a vesebetegek
Dohányzás és diabetes Prof. Dr. Wittmann István
Kit transzplantáljunk? klinikai főorvos, transzplantációs nephrológus
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A focalis segmentalis glomerulosclerosis klinikai vonatkozásai
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
egyetemi tanár, részlegvezető
Esettanulmány Focalis segmentalis glomerulosclerosis
Immundeficiencia vagy sarcoidosis?
Családorvosok legfontosabb feladatai
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Volumentöbblet szerepe a refrakter hypertoniában
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
Krónikus vesebetegek ischaemiás szívbetegsége: a nephrologiai
A dializált betegek Ca-P anyagcserezavarának hatása
Vesebiopsziával igazolt thromboembolizáció
Cystás vesebetegségek Obstruktív nephropathiak Vesedaganatok
A veseműködés vizsgálata
KLINIKAI ALAPISMERETEK BELGYÓGYÁSZAT
Autoimmun betegségek Raduly Georgina.
Akut elektrolit-eltérések
A renális anémia és kezelése dr
Az izomdystrophiák molekuláris genetikai vizsgálata
A herediter sensorimotoros neuropathiák (HSMN) – Charcot-Marie-Tooth betegségek (CMT) genetikai háttere Karcagi Veronika FJ Országos Közegészségügyi Központ.
Leigh syndroma A biokémiai vizsgálat irányadó!!!
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen Terápiás modul Molekuláris medicina Balla András, Erdélyi László, Hunyady László Élettani Intézet.
Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika
Korányi Sándor a nephrológus
A genom variabilitás orvosi jelentősége Gabor T. Marth, D.Sc. Department of Biology, Boston College Orvosi Genomika kurzus – Debrecen, Hungary,
Hemodinamikailag-mediált, NSAID okozta akut vesekárosodás
Diabetes mellitus (cukorbetegség)
Esetbemutatások tanulságokkal ÜLÉSELNÖKÖK: Dr. Tóth Judit1
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
A cukorbetegség.
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Nephrológiai propedeutika fogász hallgatóknak 2015 Dr. Nagy Judit
Paradigmaváltás a nephrologiában: szubspecialitásból népbetegség professor emeritus Prof. Dr. Nagy Judit Pécsi Tudományegyetem, ÁOK II. sz. Belklinika.
Az obesitas járványtana Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember István (Szerk.): Népegészségügyi orvostan Az elhízást.
Acut tubulointerstitiális nephritisek Prof. Dr. Nagy Judit egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinika és Nephrologiai Centrum, Pécs.
A hypertensiv nephropathia mint a dialíziskezelést indokló alapbetegség epidemiológiája Magyarországon Dr. Szegedi János orvos igazgató B. Braun.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Acut vesekárosodás és szervpótló kezelések: új dimenziók
SZELEKTÍV AFEREZIS TECHNIKÁK MULTIDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSSEL
Idős férfi idült nephritis-szel
Előadás másolata:

Autosom domináns tubulointerstitiális vesebetegségek új beosztása Dr. Pucsok Klára belgyógyász, nephrologus klinikai szakorvos Debreceni Egyetem KK. Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszék- FMC Extracorporalis Szervpótló Centrum, Debrecen

PK AUTOSOM DOMINÁNS TUBULOINTERSTITIÁLIS VESEBETEGSÉGEK ÚJ BEOSZTÁSA Pucsok Klára XX. Debreceni Nephrologiai Napok június 1.

PK  Medullaris cystas vesebetegség MCKD1, MCKD2  Uromodulin-asszociált vesebetegség  Familiaris juvenilis hyperuricaemias nephropathia FJHN1, FJHN2  Herediter interstitialis vesebetegség  Maturity-onset diabetes mellitus of the young 5 (MODY5)  Vesecysta és diabetes szindróma  Mucin-1 vesebetegség Terminológiai zűrzavar

PK Genetikai alapú terminológia  ADTKD-UMOD  ADTKD-MUC1  ADTKD-REN  ADTKD-HNF1B  ADTKD-NOS (not otherwise specified) Uromodulin-asszociált vesebetegség Familialis juvenilis hyperuricaemias nephropathia (FJHN) Medullaris cystas vesebetegség 2 (MCKD2) Mucin-1 vesebetegség Medullaris cystas vesebetegség 1 (MCKD1) Familiaris juvenilis hyperuricaemias nephropathia 2 (FJHN2) MODY5 Vesecysta és diabetes szindróma

PK Általános klinikai jellemzők  Autosom domináns öröklődésmenet  Progresszív vesefunkcióromlás  Jellegtelen vizeletlelet  Hiányzó vagy enyhe albuminuria/proteinuria  A korai stádiumban nincs súlyos hypertonia  TIN-t okozó gyógyszerártalom kizárható  Normál vagy kisméretű vesék az UH-on  Gyermekkorban nocturia vagy enuresis

PK Szövettan  Interstitialis fibrosis  Tubularis atrophia  Megvastagodott és felrostozódott tubularis bazálmembrán  Esetleg tubularis dilatáció (microcysták)  Immunfluoreszcencia negatív komplementekre, immunglobulinokra Kidney International (2014) 86, 589– 599

PK ADTKD-UMOD (OMIM 16p12.3 – )  Uromodulin = Tamm-Horsfall protein a Henle kacs vastag felszálló szár epitheliumán  Kóros esetben felhalmozódik az endoplasmaticus reticulumban  NaK2Cl cotransporter NKCC2 luminális felszíni transzportja gátlódik  vizeletkoncetráló képesség  húgysavreabsorptio   hyperuricaemia  Köszvény korai életkorban  Esetleg vesecysták (általában nem medullaris)  Gyermekkorban ritka (esetleg köszvény)  Hyperuricaemia (alacsony, ‹5% frakcionált urátexcretio)  Csökkent uromodulin- kiválasztás  Intracellularis uromodulin- depositumok

PK ADTKD-MUC1 (OMIM 1q22 – )  Mucin-1: glikozilált transzmembrán protein a distalis nephronban  A luminalis epithelialis mucobarrier része  Frameshift mutáció  MUC1-fs  akkumuláció a distalis tubulusban  Tüdőeltérések hiánya?  Esetleg vesecysták (általában nem medulláris)  Felnőttkorban  Nincs speciális laboreltérés

PK ADTKD-HNF1B (OMIM 17q )  Transzkripciós faktor – vese, pancreas, máj  Regulálja az uromodulint és számos ADPKD-vel összefüggő gént  MODY5  Számos bilateralis vesecysta  Genitalis eltérések  Pancreas atrophia  Gyermekkori kezdet (prenatalis UH eltérések)  Hypomagnesemia, hypokalaemia, májfunkciós eltérések

PK ADTKD-REN (OMIM 1q )  Preprorenin  prorenin  renin  Prorenin: jelátviteli útvonalakat modulál a vesében  Renin: angiotensinogen  angiotensin1  Abnormális reninakkumuláció  apoptosis  RAS hypoaktiváció  Enyhe hypotonia  AKI fokozott kockázata  Gyermekkori előfordulás – anaemia  Hyperuricaemia  Hyperkalaemia  Csökkent uromodulin- excretio  Alacsony reninfestődés a juxtaglomeruláris apparátus sejtjeiben

PK Diagnosztikai kritériumok Valószínű az ADTKD diagnózisa:  AD öröklődés, krónikus vesebetegség, klinikai jellemzők ADTKD- nak megfelelnek  Pozitív családi anamnézis hiánya mellett, ha a klinikai jellemzők ADTKD-nak megfelelnek, és igazolt a(z) ADTKD-nak megfelelő veseszövettan, vagy HNF1B mutációnak megfelelő extrarenalis tünetek, vagy korai hyperuricaemia / köszvény Megalapozott az ADTKD diagnózisa:  AD öröklődés, krónikus vesebetegség, klinikai jellemzők ADTKD- nak megfelelnek és legalább egy érintett családtag esetén ADTKD- nak megfelel a veseszövettan  A négy gén valamelyikében igazolt mutáció az érintett betegnél, vagy legalább egy családtagnál

PK Követés és terápiás lehetőségek  További rizikófaktorok kezelése  Évente vesefunkció-kontroll  ACEI / ARB ? – losartan!  Köszvény: allopurinol / febuxostat  Szigorú purinszegény diéta?  Diuretikumot csak óvatosan – hyperuricaemia és folyadékdepléció veszélye  Sószegény diéta nem javallt ADTKD-UMOD és ADTKD- REN esetén  NSAID kerülendő  EPO és fludrocortison ADTKD-REN esetén  Vesetranszplantáció

PK Új lehetőségek  Patomechanizmusok jobb megértése  Genotípus – fenotípus közötti kapcsolat megértése  Regiszterek készítése  Új genetikai tesztek kidolgozása, új gének keresése  Új állatmodellek az új terápiák teszteléséhez

PK Köszönöm a figyelmet!