Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép (a prezentáció az AKI és a KSH adatainak felhasználásával készült) Változatlan stagnálás? avagy Történt-e valami érdemi a magyar húsiparban 2015-ben?

A statisztikák alapján 2014-et követően 2015-ben is a fehéredés jelei látszanak a vágás területén 2014-ben közel 9%-kal több sertést vágtunk, mint az előző évben. (Az élő- és félsertés áfa ekkor csökkent 5%-ra.) 2015-ben is több mint 9%-kal nőtt a levágott sertések száma. Két év alatt közel 19%-kal nőtt a statisztika által kimutatott vágásszám ben a levágott sertések száma ismét megközelítette a 4,5 milliót. (2010-ben volt csak ennél nagyobb a levágott sertések száma.) A sertések létszáma decemberben 3,124 millió volt, vagyis több mint 11 ezerrel csökkent egy év alatt. A sertéslétszám és a vágásszám alakulása nehezen hozható összhangba. A külkereskedelmi egyenleg alakulása csak részben ad választ. (Élőállat export csökkent, import nőtt.) A lejelentett vágásszám folyamatos növekedése egyértelműen a tisztulásra utal.

A növekvő vágásszám ellenére az ágazat teljesítménye csak kismértékben nőtt A húságazat 2015-ös teljesítményének volumenindexei (2014=100 ) - A hús és baromfihús ágazat összesített teljesítménye jelentősen növekedett (6,4%). - A húsfeldolgozás belföldi értékesítése drasztikusan csökkent Mrd Ft értéket állított elő az ágazat a következő struktúrában: -készítménygyártás 173 Mrd Ft -baromfihús feldolgozás 277 Mrd Ft -húsfeldolgozás 240 Mrd Ft KSH előzetes adatai alapján 9%-kal több vágás mellett mindössze 3,8%-kal nőtt a teljesítmény. (2014-ben 13%- os volt a visszaesés.) 2 év alatt közel 20%-kal nőtt a vágásszám, míg az ágazat teljesítménye közel 10%-kal csökkent

Az árarányok alakulása is a fehéredés jeleit mutatja az ágazatban Áfa csökkentés ideje

A vágósertés ára jól tükrözi az Európában kialakult súlyos piaci zavart A vágósertés „E” kategória heti ára A hazai termelésből származó vágósertés heti ára Az orosz embargó hatása még mindig érződik a piacon. A távol-keleti (elsősorban kínai) gazdasági erősödés mértékének visszaesése hatással van a fogyasztásra, ezáltal a sertéshús exportra. Az európai sertéshús-, illetve húskészítmény fogyasztás a legtöbb országban stagnál, vagy némileg csökken. A WHO háttérintézményének jelentése további negatív hatással bír. Áresés

A hazai ágazat technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, sőt a leszakadás már a környező országok húsiparához mérten is érzékelhető. A szükséges fejlesztési beruházások nem indultak el megfelelő nagyságban, mivel az ágazat szereplőinek többsége eredményesség hiányában nem rendelkezik fejlesztési forrásokkal. Már „audit” problémái is vannak az ágazat cégeinek. A fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés az ágazat meghatározó szereplői számára erősen kérdőjelesnek tűnik. A közepes méretű üzemek fejlesztési támogatáshoz való hozzájutása sem tisztázott. A „nagyvállalati kör” gazdaságfejlesztési forrásokból való kimaradása esetén nem reménykedhetünk az ágazat középtávú fejlődésében sem. Az EU-s fejlesztési támogatások felhasználása döntően határozza meg az ágazat jövőjét - Az előjelek nem adnak okot optimizmusra. - Megfelelő fejlesztési támogatások hiánya a magyar húságazat nemzetközi versenyképességének további erózióját eredményezheti. - Így a Kormány sertéságazat fejlesztési stratégiájában meghatározott célok irreálissá válnak.

-A hús „bizalmi termék”. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott! -Kétes eredetű terméket, olyat amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon! -Legyen tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. A Ft-os gyorsérlelt, főtt sonka és a 2000 Ft feletti parasztsonka nem ugyanaz. -Vásárláskor gondosan ellenőrizze a termék minőség megőrzési idejét! -Vásároljon legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket! Néhány húsvéti jó tanács a fogyasztóknak

Köszönöm a figyelmet!