A magyarországi húsipar helyzete nemzetközi összehasonlításban

Az előadások a következő témára: "A magyarországi húsipar helyzete nemzetközi összehasonlításban"— Előadás másolata:

1 A magyarországi húsipar helyzete nemzetközi összehasonlításban
Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A MAGYAR AGRÁRKÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYESÜLET III. KONFERENCIÁJA Budapesti Corvinus Egyetem 2015. május 12.

2 Bevezetés Az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya 2014-ben átfogó elemzést készített a magyarországi élelmiszeripar helyzetéről A kutatás aktualitásai: VP új tervezési időszak ( ) Élelmiszeripari Stratégia (2015) Az osztály profilja

3 Anyag és módszer A nemzetközi és magyarországi vállalati környezet, cégtörténetek bemutatása főként szekunder adatfeldolgozásra épült: magyar és nemzetközi szakirodalom vállalati éves számviteli jelentések, beszámolók vállalati honlapok Makrogazdasági környezet: KSH, Eurostat Primer kutatás: Eurostat (nemzetközi összehasonlítás) NAV adatbázis alapján az alágazat pénzügyi helyzetének elemzése mélyinterjúk eredményeinek feldolgozása tartalomelemzéssel

4 Húsfeldolgozás a világban
A világ legnagyobb húsipari cégei elsősorban Észak- és Dél-Amerikában találhatóak: JBS (Brazília) Tyson Food (USA) Cargill (USA) BRF (Brazília) Vion (Hollandia) A húsfeldolgozás erősen koncentrált, specializált, főleg az elsődleges feldolgozás terén. Mivel a hús márkázatlan tömegtermék, az elsődleges feldolgozásnál a legfontosabb versenyelőny az ár, a méretgazdaságosság, nagy vágókapacitás. Feldolgozott hústermékeknél kisebb vállalatok vannak a piacon, jellemzőbb a márkázás, regionális ízlés, korlátozott exportlehetőség. A nagy óriáscégek az értéklánc minden irányában terjeszkednek: inputok, takarmány, élőállat, továbbfeldolgozás, kereskedelem. Üzletágakat adnak- vesznek, folyamatos a konszolidáció az iparágban.

5 Húsfeldolgozás az EU-ban
Az EU a világ egyik legnagyobb hústermelő- és feldolgozó régiója. Az állatjóléti, élelmiszerbiztonsági előírások versenyhátrányt okoznak a régióban, a Rabobank (2010) számításai szerint ez akár 30% is lehet az észak- és dél-amerikai versenytársakhoz képest. Fő célpiacok éppen ezért a magas fizetőképességű, de minőségi terméket igénylő országok: EU, Svájc, távol-keleti országok, Oroszország A vágókapacitások Európában is nagyok, folyamatosan nő a koncentráció. Európában jobban elkülönül a vörös húsok és baromfi feldolgozása. Legnagyobb cégek: Húsfeldolgozásban: Vion (Hollandia), Danish Crown (Dánia), Tönnies (Németország), Bigard (Franciaország), Westfleisch (Németország) Baromfifeldolgozásban: 2 Sisters Food Group (UK), PHW-Wisenhof (Németország), LDC (Franciaország), Plukon Royale Group (Hollandia), Agricola Italiana Alimentare (Olaszország) Készítménygyártásban: Nortura (Svédország), Campofrio (Spanyolország), Gruppo Cremonini (Olaszország)

6 A világ, az EU és Magyarország piacvezető húsipari cégének, illetve Magyarország teljes húsiparának árbevétele 2013-ban NAV és nemzetközi nyilvános cégadatok alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült ábra

7 A húsfeldolgozás pénzügyi helyzete Magyarországon
Megnevezés 2003 2008 2012 Vállalatok száma (darab) 480 561 594 Létszám (fő) 35 630 26 251 27 089 Árbevétel (milliárd HUF) 579,0 633,6 775,7 Export árbevétel (milliárd HUF) 160,8 185,5 271,8 Külföldi tőke aránya (százalék) 26,7 30,4 28,7 CR5 (százalék) 27,9 29,4 31,9 CR10 (százalék) 43,7 43,3 43,8 Forrás: NAV adatok alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült összeállítás A vállalati struktúra: A vállalkozások között dominál a mikro (60,5%), kis (23,2%), kevés a közepes (12,1%) és nagy vállalat (4,2%) Viszont: a 24 db. Nagyvállalat adta az árbevétel több mint felét, az export több mint 60 %-át! A szektor hozzájárulása az élelmiszeripar egészéhez 2003 és 2012 között: árbevétel százaléka export árbevétel 35-26,8 százaléka

8 A húsipar hatékonysági mutatói Magyarországon és más EU országokban
A húsfeldolgozás és húskészítménygyártás néhány hatékonysági mutatója Magyarországon és az EU fontosabb termelő tagállamaiban (2012) Német- ország Francia- Olasz- Magyar- Lengyel- Dánia Ausztria Egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel (millió EUR) 4,2 4,9 6,5 4,5 5,0 42,5 4,3 Egy vállalkozásra jutó alkalmazásban állók száma (fő) 16,1 17,2 14,9 44,9 41,6 125,9 17,5 Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték (ezer EUR) 535,6 735,3 777,5 557,9 652,6 7 170,9 779,4 A hozzáadott érték aránya a termelési értékből (%) 13,4 16,5 12,1 14,1 19,5 Árbevétel-arányos bruttó működési eredmény (%) 3,3 1,8 3,6 3,1 5,5 3,8 Személyi jellegű ráfordítások aránya (%) 9,9 14,5 8,5 10,7 8,0 13,5 14,4 Egy alk. állóra jutó szem. jell. ráfordítás (ezer EUR) 24,6 37,7 36,7 9,4 9,0 44,0 32,7 Munkatermelékenység (ezer EUR/fő) 33,3 42,8 52,1 12,4 15,7 57,0 44,6 Forrás: Eurostat adatok alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült összeállítás

9 A hústermékek piaci lehetőségei
Az egy főre jutó élelmiszerekre és nem alkoholos italokra fordított éves kiadások alakulása az EU tagországokban (2012) Forrás: Eurostat adatai alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült összeállítás

10 A magyarországi hústermékek külpiaci lehetőségei
Sertéshús exportunk 2003 és 2014 között 231 millió euróról 408 millió euróra nőtt. Fő exportcikkünk a fagyasztott sertéshús, célpiacaink: Japán, Románia, Dél-Korea, az embargó előtt Oroszország. Friss és hűtött termékek: európai célpiacok, pl. Románia, Olaszország. Készítményexportunkat az ízlés korlátozza. Fő célpiacaink a német nyelvterületekre korlátozódnak. Veszélyt jelez az import dinamikus emelkedése! Nőtt a fagyasztott, hűtött húsok behozatala (olcsóbb behozni a vágott állatot, mint az élő sertést!), de figyelmeztető mértékben emelkedett a készítmények importja is! A baromfihús kivitele 2003 és 2014 között 327 millió euróról 570 millió euróra nőtt. Főleg a készítmények kivitele emelkedett, de sikeresen bővült a broilerexport is. Az export 80%-a EU országokba irányul

11 A magyarországi húsipar helyzete
Magyarországon nincsenek nagy cégek az elsődleges húsfeldolgozásban, ezért a méretgazdaságosság, kapacitáskihasználás nem érvényesül. A legnagyobb cégek a készítménygyártásban találhatóak. A külföldi tőke aránya az alágazatban alacsony, nem volt vonzó befektetési célpont a magyarországi húsipar. A magyar tőke sokszor „felélte” a vállalatok tartalékait, elmaradtak a technológiai fejlesztések, beruházások. A technológiai lemaradás, különösen a húsfeldolgozásban, készítménygyártásban nagy és növekvő. A baromfifeldolgozás valamivel kedvezőbb helyzetben van, köszönhetően a szektorra jellemző erős integrációnak, és annak, hogy a cégek mendzseri tulajdonba kerültek.

12 A magyarországi húsipar helyzete
Magyarországon gyenge a fizetőképes kereslet, ami kihat a piaci szereplők árbevételére, nyereségére, beruházási, fejlesztési, innovációs lehetőségeire és szándékára. Azok a húsipari cégek, amelyek nagyobb arányban exportálnak, jobb pénzügyi pozícióban vannak, mint a magyarországi piacra koncentrálók. Nem találtunk összefüggést a pénzügyi helyzet és a vállalati méret között. Ez főleg annak volt tulajdonítható, hogy a kis- és mikrocégek nagyon kis létszámmal működnek, alacsony munkabért fizetnek, ezért lehetnek hatékonyabbak, termelékenyebbek. Az alacsony magyarországi munkabérek miatt általánosságban is kicsi a kényszer a technológiai fejlesztésekre.

13 Következtetések Magyarországon az exportra termelő húsipari cégek sikeresek a jó fizetőképességű piacuk miatt. Ez sertéshúsnál a távol-keleti, baromfinál az európai piacot jelenti elsősorban. A készítménygyártásnál kevesebb az exportlehetőség. A kisebb cégek is vagy export útján sikeresek, vagy magyarországi réspiacot céloznak meg. Utóbbi kemény növekedési korlát. Az innovációs készség a magyarországi húsiparban fejlesztésre szorul. A technológiai megújulás gyenge. Zöldmezős beruházás elvétve, inkább folyamatos eszközcsere történik. Ennek forráshiány az elsődleges oka, ami összefügg a piaci lehetőségekkel, versenyképességi problémákkal, tőkehiánnyal, ám öngerjesztő folyamat: a lemaradás folyamatosan nő, ami tovább rontja a kilátásokat. A feketegazdaság komoly probléma az alágazatban

14 Javaslatok Integráció erősítése a sertéságazatban.
Pályázati lehetőségek a nagyobb cégek számára is. VP : 300 milliárd Ft. Exportlehetőségek fokozott kiaknázása: Az árversenyben nincs esélyünk. Minőségi, darabolt húsáru. Készítmények: korszerűbb termékpaletta! Piaci igények folyamatos nyomonkövetése. Pl. új piaci igények: „Halal” Jól működő védjegyrendszer kialakítása a kül- és belpiacon egyaránt. A védjegy tükrözze, igazolja a minőséget, biztonságot. Feketegazdaság elleni fellépés. A fehérítés a hatékony cégek fennmaradását, a valós piaci versenyt erősítené.

15 Köszönöm a figyelmet!