Makó gazdasági és társadalmi helyzete a trianoni békeszerződés után XV. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Tab, 2010.

Makó elhelyezkedése 1920 előtt Makó

Makó elhelyezkedése 1920 után Makó

Történeti áttekintés Őskorban is lakott terület. Létrehozták Csanád vármegyét, első ispánja Csanád, első püspöke Szent Gellért. A században jogilag falu volt, de mezővárosi szerepkört töltött be.

Történeti áttekintés 1551-ben bekövetkezett az első török támadás, de a város védői győzelmet arattak és 1603 között üresen állt egy török támadás miatt tól Makó khász város volt, vagyis a szultán saját kezelésű birtokai közé tartozott.

Történeti áttekintés 1686-ban a Szegedről visszavonuló tatár csapatok teljesen elpusztították, 13 évig üresen állt a pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért minden makói lakosnak. Gyors fejlődés-1730-tól vármegyei székhely.

Történeti áttekintés Az es szabadságharcban tevékenyen részt vett, Kossuth Lajos is ellátogatott a városba. A kiegyezés felpezsdítette a város fejlődését, Szeged után Makó a vidék első számú városa ben az ország 12. legnagyobb lakosságú városa.

Történeti áttekintés Az I. világháborúban 8500 makói vett részt, 1300-an haltak hősi halált. Az összeomlás után szerb, francia, majd román csapatok szállták meg a várost. Ma az ország 50. legnépesebb városa, 2004-ben Magyarország legvirágosabb városa, 2007-ben második lett az Év települése versenyen.

A francia, szerb, román megszállás április 27-én bevonultak a szerb csapatok, három nap múlva francia csapatok érkeztek. A francia csapatok parancsnoka Maurice Rousseau őrnagy volt. A városban helyreállt a rend, a megszálló csapatok megteremtették a normális élet feltételeit.

A román megszállás Június 17-én Rambela Gheorgiu őrnagy vezetésével megérkeztek a román csapatok Makóra. Biztosították a rendet, de ezért szolgai engedelmességet vártak el a helybeliektől. A városban állomásozó román csapatok 74 millió korona kárt okoztak február 26-án megérkeztek Makóra a Nemzeti Hadsereg katonái.

Makó gazdasági helyzete Trianon után

A város területe A várost területi veszteség nem érte.

A város kereskedelme Makó az ország közepéről, Magyarország perifériájára került, dél-keleti kapuja lett. Elvágták keleti, dél-keleti piacaitól. Megszűntek a virágzó erdélyi és bánsági kereskedelmi kapcsolatok telén tűzifa hiány állt be, hiszen azt Makó évtizedek óta Erdélyből szerezte be.

A Maros szerepének változása A virágzó vízi kereskedelmi útvonalat, a Marost határfolyóvá tették. Napjainkra a folyóvíz minősége rendkívüli mértékben romlott. Áradásai elleni védelem nehezebb lett.

A hagyma értékesítése A várost éltető hagyma eladási lehetőségei romlottak tól jelentős felesleget termeltek belőle, a 20-as évek második felére helyreállt a gazdasági helyzet.

A város közigazgatása A város polgármestere Dr. Petrovics György volt, a rendőr főkapitányi tisztséget Rákosy Gyula töltötte be. Rajtuk kívül 32 díjnok, 10 adótiszt, 9 írnok, 19 hajdú, 4 mezőrendőr, 6 tűzoltó, 3 toronyőr-tűzoltó vett részt a település irányításában. Ők havi 600, illetve 400 korona drágasági segélyben részesültek hét hónapig.

A város közigazgatása január 14-én Makót kinevezték Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelyévé. Ez a döntés sem adta vissza a városnak a régi közigazgatási szerepét.

Makó társadalmi helyzete Trianon után

A földek tulajdonhányada A földek 25 % a lakosság 2 %-nak tulajdonában volt, és a maradék 75 %-on a lakosság 98 %-a osztozott. A tulajdonosok döntő hányada törpebirtokos volt, akik 0-6 holdon gazdálkodtak.

A népességszám változása Az elcsatolt területekről beáramló menekültek történelmi magasságokba emelték a város lakosságának számát

A menekültek helyzete Makóra körülbelül 3000 menekült érkezett. A városban nem volt elég munkahely, elég élelem, elég lakás számukra. Helyzetükön közadakozással próbáltak segíteni. A lakásínség megoldására középítkezések indultak.

A középítkezések 1922-ben 28 1-, 2- és 3 szobás kislakást építettek. Magánépítkezések beindítása. (Püspökkert visszavásárlása) Alig 3 év alatt elkészült a 172 ezer dolláros Speyer-kölcsönből épült Bérpalota.

A Bérpalota

A középítkezések A vármegyei közkórházat a legmodernebb szempontok figyelembevételével bővítették ki Különálló vasúti híd vezetett a városba. Kibővítették a vármegyeházát, postapalota épült.

Szent István vármegyei közkórház Vasúti híd

A középítkezések Ekkor épült a polgári leányiskola, a református és római katolikus polgári fiúiskolák épülete. Polgári leányiskola Református polgári fiúiskola

Állami Főgimnázium Ma: József Attila Gimnázium Korona-szálló

Volt Megyeháza (Ma: Városháza) Régi városháza

„ Bármit tartalmazzon is a békeszerződés, az bizonyos, hogy a kormány lebilincselő kényszerhelyzetben aláírja, de a nemzet jóvá nem fogja hagyni.” Espersit János

Köszönetnyilvánítás Az ilyen nagyszabású munkákat segítség nélkül nem lehet jól elvégezni. Történelemtanárom, Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna segítsége nélkül a korreferátum nem alkotott volna teljes egészet, az ő támogatása is kellett a munka elkészítéséhez. Pálhidai Lászlóné, általános iskolai tanárnőm is tanácsokat adott. Dr. Halmágyi Pál igazgató úr, Forgó Géza muzeológus-könyvtáros, valamint a makói József Attila Könyvtár munkatársai és Ruttkay- Nedeczky Zoltánné forrásokkal látott el. Zeitlerné Hódi Andrea, az édesanyám a szerkesztésben segített. Mindannyiuk segítségét és munkáját nagyon szépen köszönöm.

Források Makó Monográfiája 5, 6 Szerkesztette: Dr. Tóth Ferenc Gilicze János - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén Dr. Forgó István: Makó város történeti kronológiája a kezdetektől 1983-ig Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek Szerkesztette: Dr. Barna János A Makói Független Újság májusi és júniusi számai Szerkesztette: Espersit János Vermes Jenő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után Történeti tanulmányok X. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve Marjanucz László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

Köszönöm a figyelmet. Készítette: Zeitler Ádám Makó, JAG 10.D