A háború kiszélesedése Erich von MANSTEIN, a Franciaországi hadjárat szellemi atyja Philippe Pétain No comment!

A nyugati hadszíntér  1940 tavasza, Hitler terve  Franciao. és Anglia lehetőségeinek korlátozása  Skandinávia elfoglalása (stratégiai cél)  Északi-tenger ellenőrzése, svéd acél szállítási útvonala + nehézvíz  Német ultimátum  védnökség elfogadása  Norvég nemleges válasz  támadás ’40 április 9  Dánia 24 óra alatt kapitulál, Norvégia nehezebb „dió”  A német csapatok norvég kikötőkbe  légierő kíséretében 

Angol és francia reagálás  Norvégia középső és északi részén szövetséges csapatok szálltak partra  Első német kudarc  angolok német hajókat süllyesztettek el  A harcok jún. elejéig tartottak  ’40 jún. eleje - az angol csapatokat evakuálják  Megindul a Fro.-i hadjárat  Az uralkodó és miniszterei 7-én egy brit cirkálón elhagyták az országot  Quisling-kormány (náci bábkormány) alakul  Nyugati hadjáratra koncentrálhat Hitler

 Északi-tenger biztosítása  Francia háború  Franciaország készül a háborúra, de  védekező taktikát választ  Maginot-vonal, belga-holland alföld (angol expedíciós erők)  A német támadás  itt, hanem az Ardennekben  Fall Gelb - a Schlieffen-terv átdolgozása  máj. 10. Sarlóvágás hadművelet  1. szakasz: a Benelux államok lerohanása  Cél: az angol és francia seregek elszigetelése  Franciaország megtámadása

 A francia hadvezetés gondolata  Ardennek járhatatlan  nincsenek itt nagy erők  A német páncélosok átjutnak  az elszigetelés sikerült Elhagyott francia járművek ’40 májusában

A francia haderő technikailag nem volt felkészülve a háborúra! A biztos védelem hitében ringatta magát! Maginot-vonal.

 Hollandia máj. 15-én  Belgium máj. 27-én leteszi a fegyvert  a német páncélos erők a légierővel együttműködve  az Ardenneken át támad és a „sarlóvágás” hadművelettel  a brit exp. erőket elvágta a főerőktől  A brit exp. erők egyetlen esélye  Dunkerque kikötője  angol evakuálás máj. 26-jún angol, francia, belga katonát  A franciák egyedül maradtak A „sarlóvágás” hadművelet

Francia és német hadműveletek 1940 nyarán

Dunkerque-i angol evakuálás

 jún szakasz  Csata Franciaországért  jún. 10. „vérszagra gyűl az éji vad”      Olaszo. is megtámadja Franciaországot, de megállítják őket  Francia hadsereg megbénul  jún. 14. németek Párizsban  jún. 22. fegyverszünet  a compiegne-i erdő, vasúti kocsi (1. vh német fegyverszünet, ) Franciaország veresége „Ez lehetetlen”

 Tartalma  Fro. É-i és Ny-i területeinek német megszállása  többi Vichy központtal bábállam lesz (Algéria, Marokkó övé)  többen ellenállnak, de a  vezetők É-Afrika, Casablanca, (pl. de Gaulle)  Londonba menekülnek  emigráns kormányt szerveznek  Katapult hadműv.: a fr. flotta kimenekítése ill. megsemmisítése   kerülhet német kézbe  jún. 24. fr-olasz fegyverszünet  A Duce elenyésző területi nyeresége de Gaulle szózata Londonból

A megalázó béke

Németek Párizsban, ami 1914-ben nem sikerült Hitler és Pétain „Ezt kell megérnem”

Fall Gelb - a Schlieffen-terv átdolgozása

A „Vichy” Franciaország

Vichy és Pétain igazolására a propagandát is felhasználták

 ‘40 máj. 10  Chamberlain lemond  Churchill  Franciaország  Anglia egyedül maradt  Hitler békét ajánl  Anglia folytatja a harcot  Churchill – Hitler kérlelhetetlen ellenfele  „Nem ígérhetek mást, csak vért, küszködést, könnyeket és verejtéket”  Hitler döntése – Anglia térdre kényszerítése  Seelöwe - Oroszlánfóka  angliai partraszállás  kidolgozója Halder vezérkari főnök  cél: a légifölény megszerzése a döntőAnglia magára marad

Légiharc Anglia felett Anglia elleni támadás kidolgozója, Halder és Hitler London egy légitámadás után

 Luftwaffe:  Messerschmitt 109 (vadász),  Focke-Wulf 190 (vadász),  Junkers 87 (bombázó)  Heinkel 111 (bombázó)  RAF:  Spitfire, (vadász)  Hurricane (vadász)  Brit siker titkai  radar és rádió  német kódkészítő gép (Enigma) meg(fejtése)szerzése (U 576) ‘40. aug. 13. big air-attack  „Adlertag” (a Sas napja), Coventry bomb.  szept. eleje: egyre több veszteség  az inváziót el kell halasztani Az „angliai csata”



Német „ászok” az angliai csata napjaiban: Lützow, Galland, Maltzahn, Osterkampf, Mölders Egy HE-111 egy Spitfire-t üldöz Adolf Galland lelőtt gépe a francia partoknál, Dower szikláival szemben (ME BF-109E-es) HE-111 bombázás közben

A RAF főhadiszállása A légvédelem munkában A „csata” egyik főszereplője: radar… … és a rádiójelek továbbítói

During World War II, the Germans used the Enigma, an electromechanical cipher machine, to develop nearly unbreakable codes for sending messages. The Enigma's settings offered 150,000,000,000,000,000,000 possible solutions, yet the Allies were eventually able to crack its code.

Félbeszakad az Anglia elleni légiháború. Néhány nappal A. Hitler fenyegetőzése után, hogy a brit városokat a német légierővel „ki- radíroztatja”, a hadművelet kudarcba fullad. Az „angliai csata”, a London fölötti légi harcok napján Hermann Göring légiereje összesen 56 gépet veszít. A brit fél 185 német gép lelövését és 26 saját gép elvesztését je- lenti. Hitler elveszítette „az Angliáért folyó légiháborút”. A német repü- lőgépek eredménytelensége és a beálló rossz időjárás miatt én „e- gyelőre” elhalasztja a „Seelöwe” („Oroszlánfóka”)-hadműveletet, a nagy -britanniai partraszállást. A brit védelem a nagy veszteségek és a polgári lakosságot sújtó terrorbombázások ellenére töretlen. Winston Churchill miniszterelnök az alsóházban bejelenti, hogy a német légitámadások 09. első felében 2000 halottat és 8000 sebesültet követeltek. Az án, a brit szigetek légtere fölötti uralom megszerzéséért indított „angliai légi- csata” része Hitler partra szállási terveinek (16. számú utasítás: „Orosz- lánfóka”-hadművelet). A német légierő céljait a brit hadiipar, a légierő szétverése, gazdasági központok elleni támadások és végül a kikötői és i- pari berendezések, valamint a polgári lakossággal szembeni terror alkot- ják. A terv megvalósítását azonban Nagy-Britannia elkeseredett ellenál- lása meghiúsítja. Mivel nem sikerült légiháborúban legyőzni, Göring fo- kozza a London elleni bombaterrort én és 18-án 568 német repülőgép összesen 684 tonna robbanó bombát és 1019 gyújtószerkezetet dob le a Temze-parti világváros utcáira.

 Tengelyhatalmak sikerei  Németo. - Olaszo.- Japán  háromhatalmi egyezmény  érdekszféra egyezmény  Sikereik hatására  ben sokan csatlakoznak  Magyarország  Románia (Magyaro nov. 20.) A háromhatalmi egyezmény létrejötte

 Mussolini – féltékeny Hitler sikerei  Franciaország – kudarc – csekély nyereség  Nagyobb „falat” kell  Újabb két front – újabb kudarcok  Észak-Afrika  1940 szept. Graziani olasz tábornok   Tunéziából nyomul előre Egyiptom felé  a Földközi-tengeren állomásozó angol erők visszaszorítják Tunéziába Mussolini kudarca - Afrika

 1941 febr.  Erwin Rommel – Afrikakorps,  újra támadásba lendülnek  a segítség oka: Németo. nem akar mellékfrontot  csak a SZU-ra akar koncentrálni  okt. 23-nov. 4. Montgomery ellentámadása  El-Alamein megállítja Rommel előrenyomulását Erwin Rommel

 Előzmény  ‘39. ápr. 7. Olaszország elfoglalja Albániát  1940 okt. támadás Görögország ellen  de a görög és angol erők visszaverik őket  német lépések ‘40. okt. 1. a Wehrmacht  Romániába az olajkutak védelmébe  Balkán elfoglalása (Szu elleni támadás biztosítása) De kudarcra kudarc – Balkán

 márc. 9. Németország Bulgária felől megtámadja Görögországot  „41. ápr. 27. a német csapatok bevonulnak Athénba  májusra az égei-tengeri szigetvilág német  máj. 20-jún. 1. Merkúr hadműv. - Kréta elfoglalása (ejtőernyősök)  márc. 25. jugoszláv események alakulása  Simovič tbk. felrúgja a háromhatalmi egyez.  angolbarát fordulat  Német beavatkozás  Szu elleni támadás biztosítása  ápr. 6. Jugoszlávia megtámadása, 1 hét alatt elfoglalják  ápr. 10. Ante Pavelič kikiáltja az önálló Horvátországot  ápr. 11. Magyarország bevonul Bácskába