IV.-V.-VI.. Vállalati vezetője felkéri elemezze, hogyan hat az e- technológia a logisztikai folyamat szerkezetére? Elemezze ezúttal a terméktípusokat!

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Logisztika alapvetések.
Advertisements

Lengyelország: Allegro Magyarország: TeszVesz és Vatera
4. Marketing előadás 2009.Március 4. A szervezetek beszerzése- a vállalatok „fogyasztói magatartása”
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
B2B-marketing – A szervezeti piacok
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Tevékenységmenedzsment 1. szeminárium
Versenyelemzés 8.fejezet.
Michael E. Porter Berencsi Balázs GTK – GM ARFWIM
A piac Szakiskola.
EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat
V. A készletezés logisztikája
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
2001. szeptember 13 LOGI-TECH Déri András 1 az e-kereskedelem után Déri András.
Értékesítési csatornák
Költséghatékonyság házunk táján Mátyásföldi Imre LogControl Kft. Kontrolling a gyakorlatban.
ERP Integrált vállalatirányítási rendszer
Készítette / Author: Tuska Katalin
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
MÁV Csoport Beszerzési és számlafogadási rendszere
Szervezeti formák.
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
Logisztika 6.előadás.
Mekkora készletet tartsunk?
A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Lipák Mária BGF, KVIFK, 2009.
Kapun kívüli logisztika A nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy: -mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételekkel.
Az elektronikus üzletmenet
Benchmarking.
Divizionális (divíziós) szervezet
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
E-beszerzés Bravo csoport.
infor:COM - Fitté tesszük!
III. A logisztika jövője
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
A STRATÉGIAI KONTROLLING SZEREPE
Bauer András - Berács József:
Az értékesítési rendszer
Termelésmenedzsment Production Management
A lánc menti együttműködés és az innováció: a képességek és a meghatározó szakértelem kombinálása dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.
Munkavédelem és controlling
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Készletgazdálkodás és logisztika
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
Vállalkozásmenedzsment I.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
I. tétel. Ön egy vállalatnál dolgozik, amelynél az e- technológiák alkalmazása már megkezdődött. Azt a feladatot kapta, hogy elemezze az egyes fejlődési.
Az expressz szállítási iparág mai tendenciái a magyarországi TNT példáján keresztül Október 16.
Dr. Veres István BME-MVT Az értékesítés funkciói, szereplői, az értékesítési rendszer tervezése.
Harsányi László: Munkafüzethez 1. MOME 1. 2 A számításba veendő öt alaptényező: Beszállítók (írók, nyomdák, stb.) alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók)
Gazdasági informatika - bevezető …avagy miért emlegetünk szakdolgozat írást informatika címén???
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Beszerzések hatékonyság növelése
11. tétel.
A kápia paprika lehetőségei az export piacokon
9. tétel.
Operatív menedzsment és versenyképesség
ECONOMSOL a Kis- és Középvállalkozások kontrolling szolgáltatója
8. tétel.
Termék-piacfejlesztési stratégiák (Ansoff-mátrix)
Ellátási lánc menedzsment
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
L O G I S Z T I K A A L A P J A I Készítette: Gács Nóra
MRP számítás.
Tanulási görbék.
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

IV.-V.-VI.

Vállalati vezetője felkéri elemezze, hogyan hat az e- technológia a logisztikai folyamat szerkezetére? Elemezze ezúttal a terméktípusokat! Információtartalom vázlata A termékek értéke, s a termék értékének összetevői Vállalati funkciók az e-logisztikában Terméktípusok – Kemény termékek – Digitalizálható termékek – Csak digitális formában létező termékek

A termékek értéke, s a termék értékének összetevői A termékek értéke (ára) még jobban eltávolodik az előállítási értékétől. Korábban láttuk, hogy a termék gyártási költsége a termék árának legfeljebb ötven százalékát teszi ki. Ez még tovább csökken, ami nemcsak a marketingköltségek növekedésének köszönhető, hanem a termék „kiszélesedésének" is. A termék kiszélesedése a formahasznosságra ráépülő szolgáltatások révén jön létre, amely így „megfelelőbb" lesz a fogyasztó számára. (A beépülő szolgáltatási érték kapcsán jelentős versenyelőny is keletkezik.) Az e- logisztika további „értékrétegeket" hoz létre, és lehetővé teszi a termék fogalmának újabb kibővített értelmezését. A hagyományos értékeket e-logisztikával bővítve a fogyasztó további két hasznosságtípushoz is jut, egyrészt magasabb termékbiztonságot kap (stabilitás, minőségi szabványok, hitelesség, bizalom stb.), másrészt a termék egyedi jellegével - a virtuális termékhez kötődő szolgáltatások révén - sajátos individuális személyiségi igényét is kielégítheti. Ez a testre-szabási vagy egyediség, hasznosság.

Terméktípusok Láttuk, hogy a termékeket kísérő szolgáltatások lehetnek elektronikus szolgáltatások is, illetve bizonyos esetekben maga a termék is lehet digitális. Mindezek alapján megkülönböztethetünk: – Kemény termékek: valós vagy kemény termékeket, melyek nem digitalizálhatók. Ilyen termék például a számítógép, melynek értékesítése történhet elektronikus katalógusokból, sót virtuális számítógép-összeállító szolgáltatás segítségével is, ahol a készletinformációk, a beszerzés és az összeállítás nyomon követése is elektronikus (pl. Compaq esetében). A logisztika feladata itt a szükséges anyagáramlás automatizált biztosítása.

Digitalizálható termékek digitalizálható termékeket vagy szolgáltatásokat (puha termékeket). Idetartoznak azok a termékek melyek jól digitalizálhatók, például a különböző információk, adatok, adatbázisok, kutatási eredmények, szövegek, programok, filmek, hangállományok, zenék, de azok a termékként forgalmazott szolgáltatások is, melyek nem személyre vagy tárgyakra irányulnak, és eredményük digitalizálható. Ezekben az esetben az internet nemcsak információs csatornaként funkcionál, hanem érékesítési csatornaként is. A csatorna jellegzetessége, hogy nincs földrajzi korlát, de hagyományos értelemben vett logisztikai probléma sincs.

– Csak digitális formában létező termékek csak digitális formában létező termékekéi. Ezek olyan szolgáltatási tevékenységek, melyek tipikusan az Internethez kötődnek. Ezek a többnyire on-line szolgáltatások a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, mint például a bank on-line, a randivonal vagy az on-line termékkövető rendszer a FedEx esetében

e-technológiák további hatása A termékek kapcsán az e-technológiák további lényeges hatása, hogy a termékek átlagos életciklusa is jelentősen lecsökken. Minél rövidebb a termék életciklus, annál gyorsabbá kell válnia a termékfejlesztési ciklusnak is, ami időalapú versenyhelyzetet is teremt. Az e- technológiák alkalmazása tovább fokozza az időalapú versenyt.

V. tétel Egy vállalat vezetőjeként győzze meg munkatársait az e-beszerzés előnyeiről, bevezetésének előnyeiről! Információtartalom vázlata Az elektronikus partner kiválasztásának jelentősége Elektronikus partner kiválasztása – A semleges piactéren – A vevő centrikus piactéren – A szállító centrikus piactéren – Kiegyensúlyozott piactéren E-beszerzés hatása a költségekre ABC elemzés Beszállító minősítés Automatizált beszerzés

A vállalatok közötti logisztikai rendszer egyes szereplőinek sajátos új kihívásokkal is szembe kell nézniük. (mindezek a hatások megmutatkoznak a hagyományos logisztikai funkciók szervezésében is, az e-jelleg azonban erőteljesebben kidomborítja ezeket ) Az e-beszerzés Régebben az elektronikus kereskedelem jelentőségét abban látták, hogy a partnerváltás és keresés, valamint a beszerzés költségeit jelentősen csökkenteni lehet az elektronikus eszközök segítségével ( elektronikus-aukció, tendereztetés, tőzsde) Ma ez a szempont elsősorban a partnerek megtalálásakor kívánatos, majd a stratégiai partnerség kiépítése válik elsődlegessé. Egyes iparágak és termékek esetében csak az egyik vagy csak a másik stratégia is megfelelő lehet, például alapnyersanyagok beszerzése esetén. Az elektronikus partner kiválasztásával lehetővé válnak az alábbiak:

Az elektronikus partner kiválasztásának jelentősége a világméretű piacok és kínálat elérése, a földrajzi távolságok áthidalása, a szállítói lánc egyszerűbbé válása, lépcsőinek csökkenése, a kínálataggregálás a nagyfogyasztók számára, az árak és a szolgáltatások elektronikus összehasonlítása, konkurens ajánlatok igazi versenyeztetése, illetve az elektronikus döntéstámogató eszközök bevonása a beszerzési dön­tésekbe.

Az elektronikus partnerek kiválasztása alapvetően az elektronikus piactereken történik. A semleges piactéren mind a szállítói oldalon, mind a vevői oldalon sok résztvevő van. Ebben az esetben a piacteret jellegzetesen egy harmadik fél, azaz egy informatikai szolgáltató biztosítja. A vevő centrikus piactéren a vevők száma relatíve alacsony. Ezekben az esetekben az elektronikus piacteret egy-egy kitüntetett beszerző alakítja ki. A szállító centrikus piactereket viszont a vevők relatív magas száma miatt egy bizonyos domináns nagy szállító uralja.

A kiegyensúlyozott piactéren mind a szállítói, mind a vevői oldalon kevés sze­replő van, mint például a hadi vagy kormányzati szállítások esetén, és ennek megfelelően a piactér is többnyire központi kialakítású. Az elektronikus eszközök alkalmazásának hatására csökken az összes beszerzési költség, amely az első esetben elsősorban az elektronikus módszerek­nek, például a fordított aukciónak vagy az információs aszimmetria csökkené­séből eredő vevői alkupozíció növekedésének köszönhető, míg a második esetben inkább a rendszeres automatizált kapcsolatból fakadó újrarendelési költség csökkenése az ok. Az elektronikus beszerzés további előnyei közé tar­tozik, hogy lehetővé teszi a non-stop automatizált 24 órás beszerzést.

A bemutatott elvi lehetőségek nagymértékben függnek attól, hogy milyen konkrét termékről van szó. A kis értékű és nagy mennyiségben szükséges alapanyagok beszerzése esetén inkább az első típus (elektronizált beszerzési módszerek) jellemző, míg a nagy értékű és kisebb mennyiségben szükséges anyagok esetében a második (elektronizált stratégiai kapcsolatok). Itt is jól alkalmazható az ABC-elemzés és a beszállító-minősítés. Az ABC elemzés lényege, hogy A felhasznált készletelemeket azok fontossága alapján csoportosítja A csoportok szerint differenciált készletgazdálkodási módszereket alkalmaz. A leggyakrabban használt ismérvek: Éves felhasználás  leggyakrabban alkalmazott eljárás, amely alapján kialakítják a csoportokat és a többi ismérv segítségével korrigálják. Pl.: Egységköltség nagysága Felhasznált anyag különlegessége Termelési, átfutási idő Műszaki tervezés igényessége

A felhasználási értékek alapján a teljes tételszám 20%át kitevő, a legnagyobb felhasználási értékű tételek az „A” csoportba, a következő 40%ot kitevő legnagyobb felhasználású értékek a „B” csoportba, a többit az utolsó 40%- ba, vagyis a „C” csoportba soroljuk. A 20%-40%-40% besorolás a vállalati körülmények alapján változtatható. A csoportokra eltérő készletszabályozásokat állapíthatunk meg. „A” csoport: – Havi előrejelzés – Pontos nyilvántartás, havi, heti leltár, – A készletek gyakori felülvizsgálata – Az átfutási idők folyamatos napra készen tartása. „B” csoport: – Ugyanúgy, mint az „A” csoportnál, csak kisebb gyakorisággal” „C” csoport – Egyszerű nyilvántartás – Nagy rendelési tételek, biztonsági készlet – Laza ellenőrzés (szemrevételezés)

VI. tétel Egy vállalat vezetőjeként győzze meg munkatársait az e-disztribúció előnyeiről, bevezetésének előnyeiről! Információtartalom vázlata Az új típusú csatorna integráció Az információs rendszer koordinációja A vevői felhatalmazás Közvetlen gyártói értékesítés Csatorna konfliktus jelenség Az új típusú disztribúciós hálózatok igényei

e-disztribúció Az új típusú csatorna integráció A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetűnő jelensége a csatornaintegráció folyamata. Az új típusú csatornaintegráció során a tulajdonosi integrációt egyre inkább felváltja az információs integráció. Az egyes csatornatagok, a tulajdonosi viszonyok változása nélkül, megosztják egymás között irányítási rendszereiket.

Az információs rendszer koordinációja Az információs rendszer koordinációja vevői oldalról és szállítói oldalról egyaránt megvalósítható. Ha például a beszállító felügyeli a vevő raktárkészle­tét is (VMI), a vevő/eladó csak üzemelteti a rendszert, a rendszer automatiku­san regisztrálja a készleteinek fogyásait, és az így keletkezett információkat azonnal átadja a beszállítónak, aki előkészíti a pótlást.

A vevői felhatalmazás Az új disztribúciós láncokban nemcsak az információk, hanem az erőforrások megosztása is jellemzővé válik. A, vevői felhatalmazás" fogalma azt a folyamatot fejezi ki, hogy szállítók is egyre több hatáskört adnak át vevőiknek a vásárlási ponttól a leszállításon keresztül egészen a termelésig és a tervezésig. Az e-logisztikai eszközök segítségével például a FedEx lehetővé teszi, hogy vevői az Interneten keresztül ne csak figyelemmel kísérhessék szállítmányaikat, hanem bizonyos szállítókapacitásokat is átcsoportosíthassanak (rendelkezzenek az erőforrásokkal) A Compaq viszont még termékeinek egyedi összeállítását is lehetővé teszi Internetes szolgáltatásai révén

Közvetlen gyártói értékesítés A disztribúciós hálózatok további lehetősége a közvetlen (gyártól) értékesí­tés. A vevő számára ez alacsonyabb árat, a gyártó számára magasabb profitot eredményez. Csatorna konfliktus-jelenség A disztribúciós csatorna e-logisztikájának kialakítása során figyelemmel kell lenni az un. csatornakonfliktus-jelenségre is, amely akkor jelentkezik, ha egy csatornatag azonos piacot több csatornán keresztül Is kiszolgál, például a ha­ gyományos disztribúciós hálózat mellett az Interneten is. Az ebben az esetben felléphető „ön kannibalizmusra" a tapasztalatok szerint a cégek kevés figyelmet fordítanak.

Az új típusú disztribúciós hálózatok igényei on-line 24 órás működés, a megrendelések valós idejű feldolgozása és visszaigazolása, magas fokú automatizálás, termék nyomon követése, rendeléskövetés, a kiszolgálási idő jelentős csökkentése.