Mindfulness alkalmazása a társadalomban, a klinikumban, ezen belül a daganatos megbetegedésben szenvedők kiegészítő terápiájaként Fazekas Gábor MBSR oktató - Magyar Rákellenes Liga.b tréner - Mindfulness in Schools Project Caroline Hoffman, PhD Dr. Petró Katalin kutatási eredményeinek felhasználásával

Gyakorlás – elvonulások Benediktushof Willigis Jager bencés pap-szerzetes & zen mester „Leere Wolke” zen vonal és keresztény kontempláció Thich Nhat Hanh vietnami zen mester vonalába tartozó magyar „Szelíd Mosoly” szanga Doris Zölls

MBSR – CFM képzések Teacher Development Intensive Worcester, MA, USA Melissa Blacker, Florence Meleo-Meyer Mindfulness Based Stress Reduction in Mind-Body Medicine Benediktushof (Németo.) Dr. Jon Kabat-Zinn, Saki Santorelli Melissa is the zen teacher of Worcester Zen Centre

Mindfulness – híd tudomány és hagyomány között TUDOMÁNY PSZICHOLÓGIA MINDFULNESS ALKALMAZÁSOK VIPASSANA, ZEN BUDDHIZMUS

Mindfulness – egyszerre új és régi módszercsalád Mindfulness módszerek általános képlete: -Jon Kabat-Zinn nem „feltalálta” a mindfulness-t, hanem „ötvözte” modern tudományos elmélettel -Fenti „képlet” alapján számtalan „új” módszer jön létre -Tudományos elméletek egy v. több személytől eredeztethetőek, míg a mindfulness módszerek részben a buddhista hagyományból eredeztethetőek Hagyományos mindfulness gyakorlatok modern nyelvezettel szekuláris felfogásban Modern tudományos módszertan (pl. stresszelmélet, kognitív terápia, sémaelmélet, stb…)

Mindfulness – hagyomány szerint

Mindfulness – egy definíció (Mindful Nation UK report) „A tudatos jelenlét olyan tudatosság mely úgy jön létre, hogy szándékosan, a jelen pillanatban figyelünk, érdeklődő és együttérző módon. Ez az élet mélyebb megértéséhez vezet és bölcsebb válaszokat eredményez.”

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK

Mindfulness – a politikában Jon Kabat-Zinn, az MBSR program kidolgozója Chris Ruane, Munkáspárti képviselő Mindfulness parlamenti mcs társelnök Chris Cullen, Oxford Mindfulness Center, MBCT tréner, Mindfulness in Schools Project társalapító, A brit parlamentben 115+ főnek tartott mindfulness kurzust Mark Williams, MBCT módszer egyik kidolgozója, Oxford Mindfulness Center korábbi igazgatója

Mindfulness – a gazdaságban Janice Marturano Mindful Leadership Institute vezetője Mindful Leadership program kidolgozója Davos-i Világgazdasági Fórum, 2013 Világgazdasági Fórum Davos, 2013, 2014… Prof. Mark Williams Oxford Mindfulness Center korábbi igazgatója MBCT program társszerzője

Mindfulness – az oktatásban MindUP™ – Hawn Foundation & Scholastic Inc..b – Mindfulness in Schools Project Mindful schools – 41 U.S. states and 25 countries

Mindfulness – (él)sportban

Mindfulness – üzleti világban

Mindfulness – katonaságban MINDFULNESS BASED M M F T MIND FITNESS TRAINING „M-Fit” MIND FITNESS TRAINING

Mindfulness – a klinikumban MBCT – Mindfulness Based Cognitive Therapy Számtalan „Mindfulness Based” program létezik MBSR – Mindfulness Based Stress Reduction

Mindfulness Magyarországon 2008Első MBSR tanfolyam az Országos Onkológiai Intézetben a Magyar Rákellenes Liga szervezésében 2009Jon Kabat-Zinn látogatása Magyarországon -előadások a Károli Gáspár RE, Semmelweiss Egyetemen, OOI-ben -elvonulás jellegű 1 hétvégés MBSR workshop 2010Caroline Hoffman, PhD látogatása („ Breast Cancer Haven” – UK ) 2014MBCT képzés – Oxford Mindfulness Center, Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia tanszék és VIKOTE közös szervezésében – 2016-ben folytatódik 2015Mindfulness in Schools Project – magyar ford. folyamatban Eddig kb an vehettek részt MBSR tanfolyamon Magyarországon (ebből an az Onkológiai Intézetben) kb csoportban

MBSR módszer bemutatása Fő jellemzők Center For Mindfulness – University of Massachusetts MBSR programja alapján Csoportos foglalkozás (5-20 részvevő) Általános, nem betegség-specifikus Gyakorlat-orientált (napi házi feladatok) 8 hetes program 2-2,5 óra / alkalom Egy foglalkozás tartalma: Csoportos gyakorlás (1-2 fajta meditációs gyakorlat) Gyakorlás és házi feladat megbeszélése (CDk otthonra) Csoportos megbeszélés (pl. „stressz reakció & stressz válasz”)

MBSR gyakorlatok –Étkezésmeditáció –Pásztázás – testi érzetek tudatosítása –Gyengéd jóga – meditáció mozgás közben –Ülő meditáció különböző meditációs objektumokkal Lélegzet, testi érzetek, hangok, gondolatok, érzelmek, nyitott tudat –Hegy vagy Tó meditáció & Szeretetmeditáció (Lovingkindness) –Napi rutintevékenységeink (pl. fogmosás, zuhanyzás) végzése éberen, odafigyelve, tudatos jelenléttel –Megállás és átváltás tudatos jelenlétre mindennapi tevékeny- ségeink szüneteiben (lélegzet v. a testi érzetek megfigyelése) A FORMÁLIS ÉS A NEM-FORMÁLIS GYAKORLÁS UGYANOLYAN FONTOS Formális meditációs gyakorlatok Nem-formális gyakorlás

MBSR ösztönös automatikus stressz reakció helyett tudatos stressz válasz Jon Kabat-Zinn: Full Catastrophe Living c. könyve alapján Fazekas Gábor MBSR tanfolyami jegyzetéből MEGKÜZDÉS A STRESSZEL AUTOMATIKUS REAKCIÓ HELYETT TUDATOS VÁLASZ Észlelés Értékelés Stresszreakció + + Hipotalamusz + + hipofízis, mellékvesék Adrenalin ↑ Akut izgalmi állapot Vérnyomás ↑ Pulzusszám ↑ Helytelen alkalmazkodás (Önpusztító magatartás) Hiperaktivitás Munkalkoholizmus Függőségek (alkohol, dohányzás, drogok, étel, kávé, gyógyszerek) Összeomlás Fizikai és pszichológiai kimerülés Életkedv hiánya Depresszió Genetikai hajlam esetén akár szívroham vagy rák Stresszreakció kiélése (aktivitás) Hormon- és energiafelhasználás után a szervezet visszatér a nyugalmi állapotba Szív- és érrendszer Váz- és izomrendszer Idegrendszer Immunrendszer ↑ ↑↑ Belső stressz hatások (fájdalmak, érzelmek, gondolatok) Külső stressz hatások (stresszorok) ↓ ↓ ↓ Stresszreakció elfojtása/elnyelése: Krónikus izgatottság Magas vérnyomás Szívritmuszavarok Alvászavarok Krónikus fájdalmak Szorongás Tudatos válasz + Hipotalamusz + hipofízis, mellékvesék Izgalmi állapot lehetséges, de ennek is tudatában vagyunk (izomfeszültség, gyorsabb légzés) A szituáció teljes kontextusának tudatosítása Érzelem-vezérelt vagy Probléma-vezérelt megküzdési stratégia Új lehetőségek meglátása Mentális egyensúly, belső béke, nyugalom, homeosztázis gyorsabban helyreáll Tudatos Jelenlét Gondolatok, érzések, észlelt fenyegetések értékelése Tudatában vagyunk a történéseknek Relaxáció Automatikus reaktivitás „Harcolj vagy fuss” („Fight or flight”) Kevésbé vagyunk tudatában, mi történik

MBSR – találkozás a szenvedéssel Mire kapnak bátorítást a részvevők: Negatív testi érzetek, érzelmek, gondolatok  küzdés és menekülés helyett találkozás, szembenézés Megoldhatatlan helyzet (hiábavaló) kényszeres megváltoztatása helyett hozzá fűződő viszony megváltoztatása Odafordulás, érdeklődés, együttérzés önmagunkkal (és másokkal) Negatív érzetek, érzelmek, gondolatok megfigyelése, tudatosítása a velük történő azonosulás helyett Elfogadás, elengedés (ha már elfogadtuk, utána könnyebb elengedni)

EGY ANGOL KUTATÁS + MAGYAR PÉLDA

Mindfulness módszerek számos kutatás tárgyát képzeték az elmúlt évtizedekben. A kutatások bizonyították, hogy a rendszeres mindfulness gyakorlás szignifikáns eredményeket hoz az alábbi területeken: Szorongást csökkenti Immunrendszer működését javítja Érzelmi ön-szabályozás javul, érzelmi reaktivitás csökken (nem a fájdalomérzet, hanem az arra adott érzelmi reakció csökken) Figyelmi kapacitást erősíti, javítja Memória, tanulási, érzékelési funkciók javulnak Stresszt csökkenti Alvászavarokat enyhíti Vérnyomást csökkenti Életminőséget javítja Jóllét & élet kielégítő és értelmes voltának érzete emelkedik További információk: mindfulnet.org illetve umassmed.edumindfulnet.orgumassmed.edu Mindfulness – kutatások

The effectiveness of Mindfulness-Based Stress Reduction on mood, quality of life and wellbeing with women with stages 0-III breast cancer: A randomised controlled trial Hoffman CJ (The Haven), Ersser SJ (Uni. of Hull), Hopkinson JB (Cardiff Uni.), Nicholls PG (Uni. of Southampton), Harrington JE (The Haven), Thomas PW (Bournemouth Uni.) Caroline Hoffman, PhD Clinical and Research Director, The Haven – Breast Cancer Support Centre London – Hereford – Leeds, England, UK MBSR RCT Caroline Hoffman et al, Journal of Clinical Oncology, 2012

Hipotézis: intervenció után jelentős különbség az MBSR csoport és a kontroll csoport között 229 részvevő randomizált(n=115 / kontroll n=114) T1: 0-(-2)T2:8-10T3:12-14 Kérdőívek: – Profile of Mood States - POMS – Functional Assesment of Cancer Therapy - FACT-B (Breast) & FACT-ES (Endocryne Symptoms) (Quality of Life measures) – WHO-5 Wellbeing Scale Kvalitatív kutatás: proforma kérdőív 8. hét végén MBSR RCT Caroline Hoffman et al, Journal of Clinical Oncology, 2012

Fő jellemzők: MBSR tanfolyam, mint kiegészítő terápia – rehabilitáció részeként 2-24 hónappal –Műtéti beavatkozás és / vagy –Sugárterápia és / vagy –Kemoterápia után 0-3. fokozatú melldaganatos nők körében Kor: 18 – 80 év MBSR RCT Caroline Hoffman et al, Journal of Clinical Oncology, 2012

Kvalitatív adatok összefoglalása Fő témák(N = 92) (%) Nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottnak, békésnek, magabiztosabbnak, kapcsolódottnak érzi magát 30 (32.6%) Tudatos jelenlét gyakorlásának értéke és kihívásai 28 (30.4%) Tudatosabbnak érzi magát27 (29.3%) Stresszel, szorongással, pánikkal megküzdés 27 (29.3%) A dolgok elfogadása, annak amik azok valójában, kevésbé ítélkezik saját maga vagy mások felett 18 (19.6%) Kommunikáció és személyes kapcsolatok javulása 16 (17.4%) Időt és teret adni saját magam számára15 (16.3%)

Statisztikailag szignifikáns javulások POMS Total Mood Disturbance (Teljes Hangulati Zavar) POMS dimenziók: szorongás, depresszió (8 weeks only), düh (12 weeks only), életkedv, kimerültség és összezavarodottság (8 weeks only) FACT-B, FACT-ES, (és FACT dimenziók fizikai-, szociális- (8 weeks only), érzelmi- és funkcionális jóllét) WHO 5 Jóllét Kérdőív Érzelmi jóllét esetében a beavatkozás hatásai T3 időpontban statisztikailag erőteljesebbek voltak mint T2 időpontban MBSR RCT Caroline Hoffman et al, Journal of Clinical Oncology, 2012

Table 2. Primary outcome: Means (SD) for POMS Total Mood Disturbance and subscales and estimates of treatment effects (95% CI) Outcome measure Experimental (N=103) mean (SD) Control (N=111) mean (SD) Mean difference (95% CI) between groups at T2 and T3 adjusted for baseline Total score T1 Total Mood Disturbance43.65 (34.73)49.23 (39.37)NA T2 Total Mood Disturbance30.02 (31.60)48.08 (39.89) (-23.75, -6.86) T3 Total Mood Disturbance29.83 (34.19)45.47 (35.67) (-21.02, -4.81) Interaction time*treatment groupP=0.558 Treatment group main effectP<0.001 Subscales T1 Tension-Anxiety13.16 (7.20)13.42 (7.24)NA T2 Tension-Anxiety10.32 (7.0)13.36 (7.20)-2.93 (-4.67, -1.20) T3 Tension-Anxiety10.33 (7.02)12.73 (6.59)-2.30 (-3.96, -0.63) Interaction time*treatment groupP=0.493 Treatment group main effectP<0.001 T1 Depression-Dejection12.79 (10.76)15.70 (12.79)NA T2 Depression-Dejection10.0 (9.95)14.96 (13.23)-3.39 (-6.06, -0.71) T3 Depression-Dejection10.34 (10.32)14.10 (11.60)-2.32 (-4.86, 0.22) Interaction time*treatment groupP=0.365 Treatment group main effectP=0.017 T1 Anger-Hostility10.75 (8.08)11.60 (8.62)NA T2 Anger-Hostility8.78 (7.57)11.11 (8.88)-1.96 (-3.96, 0.05) T3 Anger-Hostility7.87 (6.72)11.04 (8.95)-2.69 (-4.44, -0.95) Interaction time*treatment groupP=0.458 Treatment group main effectP=0.005 T1 Vigor-Activity (6.53) (6.19)NA T2 Vigor-Activity (6.0) (6.61)-2.21 (-3.67, -0.75) T3 Vigor-Activity (6.63) (6.22)-2.63 (-4.12, -1.15) Interaction time*treatment groupP=0.606 Treatment group main effectP<0.001 T1 Fatigue-Inertia11.17 (6.64)11.75 (7.20)NA T2 Fatigue-Inertia8.71 (6.10)11.62 (7.16)-2.68 (-4.31, -1.04) T3 Fatigue-Inertia9.27 (6.90)11.39 (6.73)-1.84 (-3.45, -0.22) Interaction time*treatment groupP=0.324 Treatment group main effectP=0.002 T1 Confusion-Bewilderment10.11 (5.58)10.65 (5.57)NA T2 Confusion-Bewilderment8.13 (4.71)10.33 (5.30)-1.91 (-3.01, -0.81) T3 Confusion-Bewilderment8.24 (5.32)9.63 (4.31)-1.09 (-2.20, 0.01) Interaction time*treatment groupP=0.141 Treatment group main effectP=0.002 POMS

Table 3. Secondary outcomes: Mean (SD) for FACT-B, FACT-ES, WHO-5 Wellbeing questionnaire (WHO-5) and estimates of treatment effects (95% CI) Outcome measure Experimental (N=103) mean (SD) Control (N=111) mean (SD) Mean difference (95% CI) between groups for T2 and T3 adjusted for baseline FACT-Endocrine Symptoms (FACT-ES) T1 FACT- ES (18.84) N= (23.20) N =107NA T2 FACT- ES (19.26) N= (23.58) N = (3.95, 11.36) T3 FACT- ES (19.54) N= (21.26) N = (4.46, 11.49) Interaction time*treatment group P=0.814 Treatment group main effect P<0.001 FACT Breast Specific (FACT-B) T1 FACT-B96.57 (17.22) N= (21.05) N=106NA T2 FACT-B (17.91) N= (21.14) N= (3.48, 10.14) T3 FACT-B (17.85) N= (19.43) N= (4.61, 10.68) Interaction time*treatment group P=0.493 Treatment group main effect P<0.001 FACT physical wellbeing subscale (PWB) T1 PWB (physical)21.88 (4.29) N= (4.35) N=111NA T2 PWB22.86 (4.22) N= (4.54) N= (0.19, 1.87) T3 PWB22.97 (4.34) N= (4.87) N= (0.49, 2.12) Interaction time*treatment group P=0.521 Treatment group main effect P=0.002 FACT-ES & FACT-B

Table 3 cont. Secondary outcomes: Mean (SD) for FACT-B, FACT-ES, WHO-5 Wellbeing questionnaire (WHO-5) and estimates of treatment effects (95% CI) Outcome measure Experimental (N=103) mean (SD) Control (N=111) mean (SD) Mean difference (95% CI) between groups for T2 and T3 adjusted for baseline FACT social wellbeing subscale (SWB) T1 SWB (social)17.59 (5.91) N= (6.01) N=109NA T2 SWB18.36 (5.65) N= (5.88) N= (0.17, 1.94) T3 SWB18.09 (5.81) N= (5.75) N= (-0.24, 1.65) Interaction time*treatment group P=0.436 Treatment group main effect P=0.032 FACT emotional wellbeing subscale (EWB) T1 EWB (emotional) (3.84) N= (4.58) N=109NA T2 EWB18.14 (3.82) N= (4.40) N= (0.09, 1.78) T3 EWB18.59 (3.75) N= (4.42) N= (0.86, 2.57) Interaction time*treatment group P=0.042 Treatment group effect P=0.001 FACT functional wellbeing subscale (FWB) T1 FWB (functional) (5.03) N= (5.83) N=110NA T2 FWB19.46 (5.27) N= (6.06) N= (0.87, 2.95) T3 FWB19.45 (5.32) N= (5.37) N= (0.77, 2.83) Interaction time*treatment group P=0.804 Treatment group main effect P<0.001 WHO-5 Wellbeing questionnaire (WHO-5) T1 WHO (4.48) 52.2%12.53 (4.68) 50.1%NA T2 WHO (4.23) 59.6%12.60 (4.92) 50.4%2.01(1.00, 3.01) T3 WHO (4.62) 60.3%12.65 (4.30) 50.6%2.15 (1.16, 3.15) Interaction time*treatment group P=0.768 Treatment group main effect P<0.001 FACT Wellbeing, WHO-5

Hazai MBSR nem randomizált kérdőíves felmérés Hipotézis: intervenció után MBSR csoportban BSZL és POMS kérdő- ívek pontszámainak átlaga csökken, FFMQ nő, kontroll nem változik MBSR csoport: n=12 | kontroll csoport: n=6 T1: 0T2:8-9 Kérdőívek: – Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) ~ Ötfaktoros Jelentudatosság Kérdőív – Beck’s Anxiety Scale ~ Beck Szorongás Leltár – Profile of Mood States (POMS) ~ Hangulati állapot

Eredmények 1. A FFMQ kérdőív összpontszámának változása 8 hét alatt a két vizsgálati csoportban.

Eredmények 2. A BSZL kérdőív összpontszámának változása 8 hét alatt a két vizsgálati csoportban.

Eredmények 3. A POMS kérdőív Teljes Hangulati Zavart jellemző pontszámának változása 8 hét alatt a két vizsgálati csoportban.

Eredmények 4. A POMS kérdőív 6 faktora pontszámainak változása 8 hét alatt a két vizsgálati csoportban.

Profile of Mood States - MBSR hatásvizsgálat - London Cancer Haven MBSR (n=103) Kontroll (n=111) Átlag (Mean) Változás Átlag (Mean) Változás Különbözetek p érték T1 (Kezdet)T2 (Befejezés) T2-T1 T1 (Kezdet)T2 (Befejezés)T2-T1 T2 (MBSR) -T2 (Kontroll) (szignifikancia) AngerDüh 10,758,78 -1,97 11,6011,11-0,49 -2,33 p > 0,05 ConfusionZavarodottság 10,118,13 -1,98 10,6510,32-0,33 -2,19 p < 0,01 DepressionDepresszió 12,7910,00 -2,79 15,7014,96-0,74 -4,96 p < 0,01 FatigueKimerültség 11,178,71 -2,46 11,7511,62-0,13 -2,91 p < 0,01 TensionFeszültség 13,1610,32 -2,84 13,4213,36-0,06 -3,04 p < 0,01 VigourÉletkedv 14,3115,91 1,60 14,0613,57-0,49 2,34 p < 0,01 Mood disturbance Hangulati zavar 43,6530,02 -13,63 49,2347,81-1,42 -17,79 p < 0,001 Profile of Mood States - MBSR hatásvizsgálat - Magyar Rákellenes Liga MBSR (n=12) Kontroll (n=6) Átlag (Mean) Változás Átlag (Mean) Változás Különbözetek p érték T1 (Kezdet)T2 (Befejezés) T2-T1 T1 (Kezdet)T2 (Befejezés)T2-T1 T2 (MBSR) -T2 (Kontroll) (szignifikancia) AngerDüh 17,5011,17 -6,33 9,0011,502,50 9,00 0,004 ConfusionZavarodottság 7,504,58 -2,92 6,175,17-1,00 6,17 0,344 DepressionDepresszió 18,5810,08 -8,50 5,002,67-2,33 5,00 0,139 FatigueKimerültség 11,427,33 -4,09 8,007,50-0,50 8,00 0,112 TensionFeszültség 16,0810,25 -5,83 9,5010,831,33 9,50 0,008 VigourÉletkedv 17,9218,50 0,58 15,33 0,00 15,33 0,762 Mood disturbance Hangulati zavar 53,1724,92 -28,25 22,33 0,00 22,33 0,028

Főként de nem kizárólag buddhista közösségek, tanítók részéről Definíció mindfulness - jelen-központú? - ítélkezésmentes? Hagyományos értelmezésben rejlő teljes potenciál egy része elvész Modern: Egyéni tünetcsökkentés, tünetmentesítés Hagyományos:Szenvedéstől való megszabadulás Univerzális boldogság („Minden lény legyen békés és boldog.” ) Etikai és morális aggályok Egyes alkalmazások esetében a károk meghaladhatják a hasznokat - katonai alkalmazások - vállalati alkalmazások Mindfulness – buddhista vélemények

Mindfulness – kapcsolódás az élettel Tudatos jelenlét által kapcsolódunk Jelen pillanathoz amelyben az Élet áramlik. Ez nem csak stresszcsökkentés. Ez az egész Életről szól. „Ez nem csak stresszcsökkentés. Ez az egész életemről szól!”

További információ Magyarországi MBSR tanfolyamok Előadással kapcsolatban: Fazekas Gábor Center For Mindfulness x.aspx x.aspx

Köszönöm a figyelmet!

GYAKORLAT 3 PERC TUDATOS LÉGZÉSFIGYELÉS

Tartalom 1.Bemutatkozás 2.Definíció 3.Tudomány & hagyomány találkozása 4.Mindfulness alkalmazása a társadalomban 5.Caroline Hoffman kutatás eredmények 6.Kérdőíves felmérés egy magyar MBSR csoportban 7.Buddhista vélemények: modern definíció? + etikai & morális aggályok