Hozzáférés és esélyek a tehetséggondozásban Kállai Gabriella, PhD

A tehetséggondozás hazai története Évszázados, komoly hagyományok 1945 után elhanyagolttá vált 70-es évek: iskolarendszer keretein belül; szakkörök, versenyek, alapfokú művészeti iskolák Rendszerváltás: 6 és 8 osztályos gimnáziumok létrejötte 2000-es évek: Arany János Tehetséggondozó Program Útravaló – Út a tudományhoz program Sportiskolai program és más kezdeményezések 2008: Nemzeti Tehetség Program, 2011-től pályázati kiírások

Köznevelési törvény (2011) A tehetséggondozás kiemelt figyelmet kap; „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” (Renzulli) Átszabja a tehetséggondozás szakmai szolgáltató és fejlesztő rendszerét; A pedagógiai szakszolgálati feladatok közé bekerült a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

Kutatói megközelítés A tehetség és kibontakoztatása fejlődési folyamat, semmint eleve adott egyéni tulajdonság; Komplex életkori megközelítés fontossága, élethosszig tanulás jelentősége; A tehetséggondozás kifejezés gyűjtőfogalomként szerepel: a különféle gyakorlatok, programok összességét jeleníti meg, a tehetségazonosítás, tehetségsegítés tevékenységét is jelenti.

A 6-18 éves korosztály megoszlása járásonként (%), 2014, forrés: KSH T-STAR

Kedvezményezett járások Forrás: 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról

Területi hozzáférés (kínálati oldal) lehetőségeinek vizsgálata Célcsoport: 6-18 éves fiatalokkal foglalkozó szervezetek, potenciális NTP-pályázók – nehézségek! Kutatási eszközök: Adatelemzés – oktatásügyi és más, rendelkezésre álló adatbázisok (NTP, TP stb.) vizsgálata a tehetséggondozás szempontjából Kvantitatív adatfelvétel: online kérdőív Kvalitatív adatfelvétel: interjúk, páros interjúk, esettanulmányok A kutatásban résztvevő munkatársak: Bodó Márton, Földvári Mónika, Héra Gábor, Kállai Gabriella, Mészáros Zoltán, Nikitscher Péter, Szemerszki Marianna, Sági Matild

Oktatásstatisztikai adatbázisok Köznevelési intézmények statisztikai elemzése – csak korlátozottan alkalmazható; csak bizonyos szegmensek érhetők tetten, minőségi mutatók előállításához nem biztos, hogy alkalmasak Amit mutatnak: iskolai tantervek szintjén megjelenő formák (6 és 8 osztályos képzés, emelt szintű képzés, extrakurrikuláris programok stb.); a területi egyenlőtlenség jól vizsgálható Összefüggés: azok az intézmények teljesítenek jól extrakurrikuláris területen, ahol a tanórai tehetséggondozás terén is gazdagabb a kínálat Általános iskolák: a kisebb intézményekben kínálati oldal hiányosságai

Nemzeti Tehetség Program pályázati témakörei Intézmények (iskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények) tehetséggondozó programjainak támogatása; Természettudományos, matematikai, műszaki kompetenciák fejlesztését célzó programok; Hazai és nemzetközi versenyek szervezése, lebonyolítása, versenyeken részvétel támogatása; A tehetséges fiatalok személyiségének fejlesztését, valamint családjaik támogatását segítő programok; Fogyatékos fiatalok támogatását célzó programok; Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok támogatását célzó programok; Roma fiatalok tehetséggondozása; Szakemberek képzése, támogatása, elismerése; Európai tehetségpont működtetése*; Népszerűsítés* Kutatások, fejlesztések*; Felsőoktatási támogatások; fiatal felnőtteknek kiírt programok*

A Nemzeti Tehetség Program által között kiírt pályázatok évenkénti eloszlása (N=202) Forrás: Nemzeti Tehetség Program pályázatainak Lebonyolítója által nyújtott adatok

A vizsgált NTP-nyertes pályázatok megoszlása évenként és szervezettípusonként Forrás: Nemzeti Tehetség Program pályázatainak Lebonyolítója által nyújtott adatok

NTP-nyertes pályázatok megoszlása (N=3611) NTP-nyertes pályázók megoszlása (N=1425)

A Nemzeti Tehetség Program 6-18 éves korosztállyal foglalkozó nyertes pályázóinak területi megoszlása Forrás: Nemzeti Tehetség Program pályázatainak Lebonyolítója által nyújtott adatok

Területi lefedettség a Nemzeti Tehetség programban Az ország egyes régióinak, megyéinek, járásainak bekapcsolódása a programba 2011 és 2015 között nem egyenletes Köznevelési intézmények: Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron alulreprezentált; Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a legaktívabbak Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók: Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Veszprém és Zala a legkevésbé aktívak Szervezetek: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Hajdú-Bihar a legaktívabbak; Vas, Fejér és Somogy a legkevésbé aktívak

Szükséges fejlesztési irányok a kínálati oldalon –a feltárt nehézségek adott földrajzi területen a kínálati oldal szűkössége (szakemberek, programok, foglalkozások hiánya); elérés nehézségei; intézmények, szereplők közötti információáramlás hiánya; intézmények, szervezetek közötti együttműködés, hálózatosodás hiánya E hiányok egy része financiális eredetű, más része szemléletbeli különbségekből adódik

Köszönöm a figyelmet!