Tervezés a gyermekvédelmi szakellátásban Országos Gyermekvédelmi Konferencia Székesfehérvár, november 18. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet, SZGYF

Az állami fenntartó által végzett tervezés célja – a valós igényekhez, szükségletekhez igazodó, – mennyiségét, – minőségét, – költségráfordítását tekintve is hatékony, fenntartható ellátórendszer feltételeinek a megteremtése. A tervezés folyamata a helyzet pontos feltárása (nem csak az ellátórendszeré, a társadalmi környezeté is), „bizonyítékok” begyűjtése Problémák azonosítása Mérhető célok kitűzése, és elvárt hatások meghatározása Feladatok megfogalmazása Források hozzárendelése 2

Bizonyíték alapú tervezés, avagy kétszer mérj, egyszer vágj Saját adatbázis kiépítése, folyamatos frissítése Külső adatbázisok használata (KSH, NRSZH) Adatfelvételek 1-1 probléma, jelenség, helyzet feltárására Terepről érkező jelzések rendszerszintű becsatornázása Folyamatos monitoring, elemzések készítése Beavatkozások nyomon követése 3

Legfontosabb tervezési tématerületek I. Ellátórendszer kapacitásfejlesztése szempontok: – mennyiségi (elegendő férőhely) – minőségfejlesztés – ellátottak szükségletéhez igazodás – területi II. Humánerőforrás fejlesztése, továbbképzések tervezése szempontok – Elegendő számú munkatárs – Megfelelő szakképesítésű munkatárs – A szaktudás, a kompetenciák területén mutatkozó hiányterületek beazonosítása – Az ellátórendszerben jelentkező újszerű problémák megoldását segítő képzések „megrendelése” III. Hatékonyság mérése – Eredményesség mérése, indikátorok 4

Szakellátásban részesülők 5

6

2015. június 30-i adatok összevetése a decemberi adatokkal (a Tegyeszek adatszolgáltatása alapján) 1003 fővel több az összes szakellátott Utógondozói ellátottak száma minimálisan növekedett (94 fővel) Több mint 900 fővel több kiskorú (19 953, ) – Ebből közel 600 fős növekedés a kísérő nélküli kiskorúak körében (730, 1 326) – De 300 fővel több a magyar kiskorúak száma is! 7

8

BEÁRAMLÁSOK ÉS A KIÁRAMLÁSOK ALAKULÁSA A 2013-as évhez képest 6,1 %-kal, 265 fővel került több gyermek beutalásra a szakellátásba 2014-ben, a kísérő nélküli kiskorúakat nem számítva, a korábbi évekhez képest nőtt a 12 év alatti gyermekek bekerülése, és a szakellátásban bent lévő kiskorúak aránya a 12 év alattiak és felettiek tekintetében kiegyenlítődött. /2014-ben az összes beutalt kiskorúak száma fő, 2013-ban fő volt./ A 2014-es évben a megszűnések száma 443-mal, 8,3 %-kal volt kevesebb, mint a KSH adatai szerint a 2013-as év összes megszűnése. /2014-ben az összes megszűnések száma 4871, 2013-ban 5314 fő volt./ 9

10

2014. december 31-i adatok szerint az állami fenntartású nevelőszülői hálózatokban a nevelőszülők száma fő A nevelőszülők száma január 1. és 2014 december 31. között 2,9 %-kal (93 fő) csökkent. Az összes nevelőszülőnél elhelyezett gyermek vonatkozásában az emelkedés es évben 741 fő, 5,5% december 31-i adatok szerint a kiskorúak 66%-a nevelőszülőnél él, ami az előző évhez képest 2%-os emelkedést mutat es évben az állami fenntartású nevelőszülői hálózatokban csökkenő, illetve stagnáló nevelőszülői létszám mellett is a jogszabályi változásoknak köszönhetően az egy nevelőszülőnél elhelyezhető ellátottak vonatkozásában a nevelőszülőnél élő ellátottak száma 308 fővel, 3,8 %-kal emelkedett es évben az állami fenntartású nevelőszülői hálózatokban az engedélyezett férőhelyek száma 228-cal, 2,5 %-kal nőtt NEVELŐSZÜLŐK, FÉRŐHELYEK, NEVELŐSZÜLŐKNÉL ELLÁTOTTAK ORSZÁGOS ARÁNYA 11

2015-ös adatok 2015 elején folytatódott a lassú emelkedés, márciusában érte el a nevelőszülők száma az eddigi maximumot: fővel, majd ismét csökkenés tapasztalható: – június fő – augusztus fő Az engedélyezett férőhelyek száma az év elejétől folyamatosan nőtt, májusban volt legmagasabb: férőhely, majd itt is némi csökkenés látszik: – június férőhely – augusztus férőhely Fel kell mérni hány fő – mentesül a képesítés megszerzése alól, – szerezte meg a képesítést – számára kell képzést szervezni – jelezte, hogy nem vállalja a képesítés megszerzését 12

országos átlag: kiskorúak 66% összes ellátott: 64,2% 13

GYERMEKOTTOHNI FÉRŐHELYEK ALAKULÁSA Az állami fenntartású gyermekotthonokban, lakásotthonokban, utógondozó otthonokban és ezek külső férőhelyein országosan összesen: engedélyezett férőhely állt rendelkezésre december 31-én. A megyei, és az egyházi átvételek miatt december 31-i állapothoz képest január 1-jével (6.716 engedélyezett férőhely) országosan 207-tel nőtt a férőhelyek száma. További bővülés csak a fóti Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthonában történt, ahol a nagymértékű beáramlás miatt bővíteni kellett a férőhelyek számát 20-ról 34-re szeptember 1-jétől. Kiürítésre került a fővárosi Sztehlo Gábor Gyermekotthon és Fogyatékosokat Befogadó Otthonok 2 telephelye, 54 férőhellyel, a faddi gyermekotthon, és 3 utógondozói lakásotthon. 14

Megürülő gyermekotthoni férőhelyek Optimális gyermekotthoni férőhely kihasználtság 85 % körül, Ennél alacsonyabb kihasználtság 1-2 megyében van Több megyében komoly helyezési gond, nincs üres férőhely Megyei határok átjárhatóságát meg kell teremteni, a gyermek érdekének (kapcsolattartási lehetőség) figyelembe vételével Jelen helyzetben csak nagyon kevés gyermekotthoni férőhely látszik megszüntethetőnek Ugyanakkor túlságosan magas a gyermekotthonban elhelyezett utógondozói ellátottak száma, akiknek nagyobb részét fokozatosan ki lehetne helyezni utógondozó otthonba, vagy külső férőhelyre 15

országos átlag 13% 16

Az SZGYF fenntartásában lévő intézményekben (gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon, külső férőhely) élő összes utógondozói ellátott (N=1044) megoszlása férőhely típus szerint ( )  gyermekotthonban, lakásotthonban él 629 fő az összes, intézményi keretek között élő utógondozói ellátott 61 %  utógondozó otthonban él 248 fő az összes ellátott 24 %-a,  külső férőhelyen él 156 fő az összes ellátott 15 %-a, 17

3 éven aluliak elhelyezése 1997-ben 1630 gyermek élt csecsemőotthonban dec. 31-én 298 (13%) fő 3 éven aluli élt gyermekotthonban, lakásotthonban, ebből 189 fő csecsemőotthonban, és 1990 fő (86%) nevelőszülőnél, Intézmények 8 megyében egyáltalán nincs csecsemőotthon 4 megyében és a fővárosban működik 2 csoportosnál (16 fh.) nagyobb csecsemőotthon (BAZ 40 fh, Csongrád 34 fh, Hajdú 40 fh, Vas 20 fh, főváros 104 fh és 55 megszüntetve) augusztus 31. állapot szerint még mindig 285 fő 3 év alatti gyermek élt gyermekotthonban (közülük több mint 80 gyermek anyjával együtt van elhelyezve: 28 ug. ell. anya, és 53 kk. anya), 11 fő ápolást, gondozást nyújtó intézményben (nevelőszülőnél 1871 fő) 186 fő 3-6 éves korú gyermek él gyermekotthonban és 38 fő ápolást, gondozást nyújtó intézményben (nevelőszülőnél 2014 fő) 18

19

3 éven aluliak elhelyezése A csecsemőotthonban élők (189 fő) – közül 130 gyermek csak az életkora (nem fogyatékossága, betegsége) miatt élt csecsemőotthonban (köztük az anyával együtt elhelyezettek is) – fele-fele arányban ideiglenes hatállyal elhelyezettek, ill. nevelésbe vettek – 1/3-uk 1-3 éve élt az otthonban Bekerülő: 273 fő A bekerülő gyermekek 90%-a ideiglenes hatályú elhelyezéssel kerül be Kikerülő: 230 fő (53 %-a nevelőszülői családba) kisgyermekek kétharmada (67%) fél évnél kevesebb időt töltött bent, egyharmada fél évnél többet, akár 2-3 évet, több mint a fele (65%) csak a kora miatt különleges szükségletű 20

3 éven aluliak elhelyezése Szigorú kontroll: a 3 éven aluli gyermekek, csak a lehető legrövidebb időt töltsék csecsemőotthonban, amennyiben ez elkerülhetetlen Csecsemőotthoni férőhelyek átalakítását, a gyermekotthonok, lakásotthonok funkcióváltását az alábbi szempontok mentén szükséges megtervezni: igény szerint befogadó csoport 3 év alatti gyermekek számára nagyvárosokban, regionális központokban; anya és gyermeke együttes elhelyezésének biztosítása (28 ug. ell. anya, és 53 kk. anya van gyerekével együtt elhelyezve); súlyos fogyatékos és/vagy tartós beteg kisgyermekek adekvát elhelyezése érdekében csecsemőotthoni férőhelyek ápoló-gondozó otthoni férőhelyekké alakítása. 21

Speciális ellátás a speciális szükségletű gyermekek száma az elmúlt években tartósan 700 és 760 fő között mozgott 18 százaléka a 10 – 14 éves korosztályba, 82 százalékuk a 15 – 18 éves korosztályba tartozik, fiúk túlreprezentáltak (70 %), ez azonban változik a speciális szükségletű gyermekek valós száma nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A megyénkénti adatok jelentős szórást mutatnak: 0,57 és 8,19 százalék között középtávon minimum 850, hosszabb távon akár magasabb, mintegy 1000 férőhely igénnyel is számolhatunk aug. 31. adatok szerint 526 speciális és 226 kettős szükségletű gyermek van a szakellátásban. Közülük 15 speciális és 13 kettős szükségletű gyermek nevelőszülőnél. az SzGyF fenntartásában 216 központi speciális gyermekotthoni és további 310 megyei gyermekotthoni és lakásotthoni férőhelyet – számszerűsíthetősége okán beleértve átlagos gyermekotthon speciális csoportját is - tartunk nyilván + 16 civil, 40 egyházi férőhely (össz: 582 fh.) 22

Speciális ellátás 23

Speciális ellátás Javaslat a kapacitásbővítésre összesen 112 „átlagos” férőhely speciálissá történő átalakítását a központi fenntartású, országos speciális gyermekotthonok kapacitása összesen 88 férőhellyel bővülne Régiós ellátási illetékességű férőhelyek létrehozása: összesen 240 férőhellyel 4 év alatt összesen 440 tiszta profilú speciális, valamint kettős szükségletű férőhely létesítése részben hazai, nagyobb részt uniós forrásból (fentiekkel párhuzamosan az integrált férőhelyek nagy részének megszüntetése) 24

Európai uniós fejlesztési források EFOP Gyermekotthoni kiváltás, speciális férőhelyek kapacitásbővítése, korszerűsítés – Több mint 400 férőhely (előzetes tervek:Mátészalka, Miskolc, Szolnok KLIK-es: Kőszeg, Somogyvár) kiváltása – A kiváltáshoz kapcsolódóan speciális, ill. kettős szükségletűek számára kapacitásbővítés is Továbbképzések Nevelőszülői infrastruktúra fejlesztés Ellátottak számára programok Cél: szakmafejlesztés, színvonalasabb ellátás 25

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 26