Pályatanácsadás Magyarországon és a nagyvilágban Ritoók Magda

A korábban főként fiatalokkal foglalkozó magyarországi pályaválasztási tanácsadás célkitűzés-rendszere is kibővült a társadalmi- gazdasági változások következtében megfogalmazódott új feladatokkal, különösen a felnőtt pályaalakulás új gondjaival, ide értve a munkanélküliség okozta pályakríziseket és a pozitív lehetőségeket kínáló kihívások alkalmazkodási feladatainak segítését. A magyarországi szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget. A korábban főként fiatalokkal foglalkozó magyarországi pályaválasztási tanácsadás célkitűzés-rendszere is kibővült a társadalmi- gazdasági változások következtében megfogalmazódott új feladatokkal, különösen a felnőtt pályaalakulás új gondjaival, ide értve a munkanélküliség okozta pályakríziseket és a pozitív lehetőségeket kínáló kihívások alkalmazkodási feladatainak segítését. A magyarországi szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget.

A pályaválasztási tanácsadást világszerte egyre inkább felváltja a pályafejlődési tanácsadás, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG). A pályaválasztási tanácsadást világszerte egyre inkább felváltja a pályafejlődési tanácsadás, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG).

Az közötti időszak a magyarországi pálya tanácsadás fejlődésének az elmúlt 50 év alatti legvirágzóbb korszaka, melynek „nyitánya” az 1029/1971-es kormányhatározat volt. Az közötti időszak a magyarországi pálya tanácsadás fejlődésének az elmúlt 50 év alatti legvirágzóbb korszaka, melynek „nyitánya” az 1029/1971-es kormányhatározat volt. A hetvenes évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésével és irányításával, melyben az akkori oktatási tárca is nagyon aktívan vett részt az iskolai pályaorientáció területén. A hetvenes évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésével és irányításával, melyben az akkori oktatási tárca is nagyon aktívan vett részt az iskolai pályaorientáció területén.

Meghatározó szerepe volt a fejlődésben a finnországi szakmai tapasztalatoknak. A kiválóan felépített és kiválóan működő finn pályatanácsadó rendszer struktúráját és metodikáját követte a hetvenes évek pályatanácsadása Magyarországon. Ez a pozitív hatás napjainkig érvényes, ide értve Pulkkinen L.(2003) longitudinális vizsgálati eredményeit. Meghatározó szerepe volt a fejlődésben a finnországi szakmai tapasztalatoknak. A kiválóan felépített és kiválóan működő finn pályatanácsadó rendszer struktúráját és metodikáját követte a hetvenes évek pályatanácsadása Magyarországon. Ez a pozitív hatás napjainkig érvényes, ide értve Pulkkinen L.(2003) longitudinális vizsgálati eredményeit.

A hetvenes években megteremtett metodikai kultúra és szakértelem nem veszett el. Ezeken a hagyományokon épülve számos új elemmel, valamint a legújabb nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva, az utóbbi évtizedben megkezdődött az ezredforduló feladatainak megfelelő pályatanácsadási rendszer felépítése, bizonyos értelemben „újjáépítése”. A hetvenes években megteremtett metodikai kultúra és szakértelem nem veszett el. Ezeken a hagyományokon épülve számos új elemmel, valamint a legújabb nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva, az utóbbi évtizedben megkezdődött az ezredforduló feladatainak megfelelő pályatanácsadási rendszer felépítése, bizonyos értelemben „újjáépítése”.

A magyarországi pályaválasztási tanácsadás szakemberei szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki – különösen a nyolcvanas évek közepétől – a pályaválasztási tanácsadás nemzetközi szervezeteivel: az IAEVG-vel és az IRTAC-kal (International Round Table for the Advencement and Counselling), valamint a legjelentősebb külföldi szakemberekkel és szakmai műhelyekkel (DEEN, N., STERN, E., WIEGERSMA,; BORGEN, W., AMUNDSON, N., Jenschke, B., Marques, J.F., Watts, A., Ertelt, J., Persson, S., ) A magyarországi pályaválasztási tanácsadás szakemberei szoros szakmai kapcsolatot alakítottak ki – különösen a nyolcvanas évek közepétől – a pályaválasztási tanácsadás nemzetközi szervezeteivel: az IAEVG-vel és az IRTAC-kal (International Round Table for the Advencement and Counselling), valamint a legjelentősebb külföldi szakemberekkel és szakmai műhelyekkel (DEEN, N., STERN, E., WIEGERSMA,; BORGEN, W., AMUNDSON, N., Jenschke, B., Marques, J.F., Watts, A., Ertelt, J., Persson, S., )

A magyarországi tanácsadó képzés koncepciójának és metodikájának kialakításában nagyon jelentős szerepe volt a kanadai UBC egyetemen, az utrechti, az amsterdami egyetemen szerzett, valamint a belgiumi, a svédországi és németországi tapasztalatoknak. A magyarországi tanácsadó képzés koncepciójának és metodikájának kialakításában nagyon jelentős szerepe volt a kanadai UBC egyetemen, az utrechti, az amsterdami egyetemen szerzett, valamint a belgiumi, a svédországi és németországi tapasztalatoknak.

A pályalélektani kutatások fejlődése az elmúlt évtizedekben tükrözte a pályaválasztási tanácsadás társadalmi szerepének és elismertségének színvonalát. A pályalélektani kutatások fejlődése az elmúlt évtizedekben tükrözte a pályaválasztási tanácsadás társadalmi szerepének és elismertségének színvonalát. A hetvenes évekre jellemző - nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő – fejlődést Csirszka J. (1985), Rókusfalvy P. (1969), Völgyesy P. (1976), Szilágyi K. (2000), munkássága alapozta meg. A hetvenes évekre jellemző - nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő – fejlődést Csirszka J. (1985), Rókusfalvy P. (1969), Völgyesy P. (1976), Szilágyi K. (2000), munkássága alapozta meg. Az életpálya-tanácsadás továbbfejlesztését az elmúlt tíz évben jelentős további kutatások segítették elő. Székely V. (2000), Kiss I. (2009), Ritoók, M., (2008), Borbély -Pecze.T.B. (2010)., Lisznyai S., Ritoók M., Puskás-Vajda Zs.: (2010) Az életpálya-tanácsadás továbbfejlesztését az elmúlt tíz évben jelentős további kutatások segítették elő. Székely V. (2000), Kiss I. (2009), Ritoók, M., (2008), Borbély -Pecze.T.B. (2010)., Lisznyai S., Ritoók M., Puskás-Vajda Zs.: (2010)

A témának további lendületet ad az iskolai pszichológushálózat igénye arra, hogy munkatársai felkészültek legyenek a pályaválasztási tanácsadás feladataira. Ennek nyomán jelentős módszertani útmutatók készültek az iskolapszichológusok munkájának segítése céljából. Kiss. I. (2004) A témának további lendületet ad az iskolai pszichológushálózat igénye arra, hogy munkatársai felkészültek legyenek a pályaválasztási tanácsadás feladataira. Ennek nyomán jelentős módszertani útmutatók készültek az iskolapszichológusok munkájának segítése céljából. Kiss. I. (2004)

A pályaválasztási tanácsadás mára valamennyi kontinensen széleskörűen elterjedt tevékenységgé vált. Számos országban szoros szakmai kapcsolat alakult ki a pályaválasztás és a nevelési tanácsadás intézményei között. Az 1951-ben alakult: IAEVG (International Association for Educational and Vocational Guidance) célkitűzéseiben együtt szerepel a pályaválasztási és nevelési tanácsadás szakmai- metodikai-szervezeti fejlesztésének elősegítése valamennyi kontinensen. A fiatalok és a felnőttek pályafejlődésének támogatása egyaránt fontos célja a szervezet célkitűzéseinek. Évente megrendezett nemzetközi konferenciáin is ez a szemléletmód jelenik meg. A pályaválasztási tanácsadás mára valamennyi kontinensen széleskörűen elterjedt tevékenységgé vált. Számos országban szoros szakmai kapcsolat alakult ki a pályaválasztás és a nevelési tanácsadás intézményei között. Az 1951-ben alakult: IAEVG (International Association for Educational and Vocational Guidance) célkitűzéseiben együtt szerepel a pályaválasztási és nevelési tanácsadás szakmai- metodikai-szervezeti fejlesztésének elősegítése valamennyi kontinensen. A fiatalok és a felnőttek pályafejlődésének támogatása egyaránt fontos célja a szervezet célkitűzéseinek. Évente megrendezett nemzetközi konferenciáin is ez a szemléletmód jelenik meg.

Az IAEVG 1993-ban Budapesten rendezte meg világkonferenciáját az ELTE BTK Pszichológiai Intézet és a Gödöllői Egyetem tanácsadó szakembereinek közreműködésével. A konferencia fő témája a munkanélküliség problémája volt. Az IAEVG 1993-ban Budapesten rendezte meg világkonferenciáját az ELTE BTK Pszichológiai Intézet és a Gödöllői Egyetem tanácsadó szakembereinek közreműködésével. A konferencia fő témája a munkanélküliség problémája volt.

Az IAEVG nemzetközi munkacsoportja Repetto, E. vezetésével 2003-ban dolgozta ki a nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyakorlati szakembereinek nemzetközi komptenciájára vonatkozó összegező tanulmányát (International Competencies for Educational and Vocational Practioner). A tanácsadó szakemberek kategóriájába nemcsak a tanácsadó pszichológusok tartoznak, hanem jó néhány más alapképzettségű tanácsadó is (pl. munkavállalási tanácsadó, pályaelemző, tanácsadó tanár, szociálismunkás, stb.) is. Az IAEVG nemzetközi munkacsoportja Repetto, E. vezetésével 2003-ban dolgozta ki a nevelési és pályaválasztási tanácsadás gyakorlati szakembereinek nemzetközi komptenciájára vonatkozó összegező tanulmányát (International Competencies for Educational and Vocational Practioner). A tanácsadó szakemberek kategóriájába nemcsak a tanácsadó pszichológusok tartoznak, hanem jó néhány más alapképzettségű tanácsadó is (pl. munkavállalási tanácsadó, pályaelemző, tanácsadó tanár, szociálismunkás, stb.) is.

Az elmúlt húsz évben a felsőoktatási intézményekben végzett tanácsadás jelentős fejlődésnek indult, melynek az életpálya építésben, és a pályafejlődés elősegítésében is fontos szerepe van. A FEDORA (European Forum For Student Guidance) szervezettel való kapcsolat, a módszertani konzultációk szempontjából különösen jelentős volt mindmáig (Rott, G., Figge, P., Kalantzi-Azizi, A., Bell, E., Van Esbroeck, R.,) Az elmúlt húsz évben a felsőoktatási intézményekben végzett tanácsadás jelentős fejlődésnek indult, melynek az életpálya építésben, és a pályafejlődés elősegítésében is fontos szerepe van. A FEDORA (European Forum For Student Guidance) szervezettel való kapcsolat, a módszertani konzultációk szempontjából különösen jelentős volt mindmáig (Rott, G., Figge, P., Kalantzi-Azizi, A., Bell, E., Van Esbroeck, R.,)

Az elmúlt években a pályatanácsadás területén új korszak kezdődött Magyarországon. Borbély- Pecze T. B. (2010) megfogalmazását idézve: A nemzetközi ajánlások az oktatás és a munka világa közötti újragondolt „a felnövekvő generációk életpálya-menedzselési kompetenciával történő felvértezését, az elveszett híd újraépítését várják az életpálya tanácsadástól” Az elmúlt években a pályatanácsadás területén új korszak kezdődött Magyarországon. Borbély- Pecze T. B. (2010) megfogalmazását idézve: A nemzetközi ajánlások az oktatás és a munka világa közötti újragondolt „a felnövekvő generációk életpálya-menedzselési kompetenciával történő felvértezését, az elveszett híd újraépítését várják az életpálya tanácsadástól” A megújításban fontos kezdeményező szerepet töltött be a Nemzeti Pályaorientációs Tanács A megújításban fontos kezdeményező szerepet töltött be a Nemzeti Pályaorientációs Tanács

Az EU, OECD, ILO és az UNESCO dokumentumainak elemzésére támaszkodva a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársai Borbély-Pecze Tibor Bors vezetésével kidolgozták és működési szinten létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ebben nemcsak az említett nemzetközi forrásokra támaszkodtak, hanem a hazai pályatanácsadás elmúlt évtizedeinek eredményeire is. Az EU, OECD, ILO és az UNESCO dokumentumainak elemzésére támaszkodva a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársai Borbély-Pecze Tibor Bors vezetésével kidolgozták és működési szinten létrehozták a nemzeti életpálya tanácsadás programját. Ebben nemcsak az említett nemzetközi forrásokra támaszkodtak, hanem a hazai pályatanácsadás elmúlt évtizedeinek eredményeire is. A TÁMOP „A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése” címet viselő kiemelt program alapvető célja az életpálya-tanácsadói tevékenység strukturálttá és egységessé tétele Magyarországon (Répáczki R., 2009). A TÁMOP „A pályaszocializáció eredményeinek tartalmi és módszertani fejlesztése” címet viselő kiemelt program alapvető célja az életpálya-tanácsadói tevékenység strukturálttá és egységessé tétele Magyarországon (Répáczki R., 2009). A program 2008 végén indult és napjainkig számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. A program 2008 végén indult és napjainkig számos területen ért el kiemelkedő eredményeket.

Megtörtént az „egységes országos életpálya- tanácsadói hálózat kiépítésének megalapozása. Jelenleg közel 50 tanácsadó tevékenykedik a hálózat keretein belül, de a cél a hálózat kiterjesztése, országos szintű egységesítése”. (Répáczki, 2009). A programnak nagyon fontos része az iskolák pályaorientációs tevékenységének fejlesztése és a pedagógusok felkészítése erre a feladatra. Megtörtént az „egységes országos életpálya- tanácsadói hálózat kiépítésének megalapozása. Jelenleg közel 50 tanácsadó tevékenykedik a hálózat keretein belül, de a cél a hálózat kiterjesztése, országos szintű egységesítése”. (Répáczki, 2009). A programnak nagyon fontos része az iskolák pályaorientációs tevékenységének fejlesztése és a pedagógusok felkészítése erre a feladatra.

A pályatanácsadás az elmúlt évtizedekben egy- egy területen el tudott érni európai szintű eredményeket. Támogató, fejlesztő országos háttér hiányában azonban nem tudta megőrizni ezeket „rendszer-szinten”. Az elmúlt két évben létrehozott eredmények alapján remélhető, hogy a következő években továbbfejlődnek a most született kezdeményezések. Ennek inspirálásában és megvalósításában nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) és a jelen konferencia. A pályatanácsadás az elmúlt évtizedekben egy- egy területen el tudott érni európai szintű eredményeket. Támogató, fejlesztő országos háttér hiányában azonban nem tudta megőrizni ezeket „rendszer-szinten”. Az elmúlt két évben létrehozott eredmények alapján remélhető, hogy a következő években továbbfejlődnek a most született kezdeményezések. Ennek inspirálásában és megvalósításában nagyon fontos szerepet tölt be az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) és a jelen konferencia.