A közigazgatási szerv, szervezeti rendszer, államigazgatási szervek 2016 Győr levelező tagozat

Témák 1.Közigazgatási szerv  A közigazgatási szerv fogalma  A közigazgatási szerv önállósága, jogalanyisága  A közigazgatási szerv létrehozása  A közigazgatási szerv fajtái  A közigazgatási szerv belső szervezete 2.Az államigazgatási szervek rendszere  Alkotmányos meghatározottság  Az államigazgatási szervezetet meghatározó szervezési elvek  Az államigazgatási szervek típusai

Témák II. 3. Központi államigazgatási szervek  Kormány és szervei  Minisztériumok  Kormányhivatalok  Központi hivatalok  Önálló szabályozó szervek  Autonóm államigazgatási szervek 4. Területi államigazgatási szervek  Megyei/fővárosi közigazgatási hivatal  Dekoncentrált szakigazgatási szervek

A közigazgatási szerv fogalmi jellemzői 1.Közigazgatási szerv tágabb értelemben – áll.ig. szervek, önkormányzati szervek, köztestületek, közintézetek, közalapítványok – csak elméleti munkákban Szűkebb értelemben: áll.ig. szervek, helyi önkormányzatok 2. Szűkebb értelemben vett közigazgatási szerv  Állami szerv – az államszervezet része, az állam funkcióit valósítja meg  a végrehajtó hatalom gyakorlásának szerve – állami igazgatási tevékenységet végez  Közjog által szabályozott jogalany  jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatait,  hatásköre és illetékessége keretein belül,  (ált.) közhatalommal felruházva látja el.

A közigazgatási szerv szervezeti önállósága A közigazgatási szerv önállóságának kritériumai szervezéstudományi szempontok alapján: -jogszabályban rögzített, elkülönült feladat és hatáskör = felhatalmazottság közigazgatási feladatok saját felelősséggel való ellátására -elkülönült szervezet = saját, a belső szervezeti felépítés szerint strukturált személyi állomány -elkülönült gazdálkodás = saját források, melyek felett a közigazgatási szerv rendelkezik

1.Önállóság jogi szempontból – milyen körben lehet jogviszonyok önálló alanya, rendelkezik-e önálló döntési jogosultsággal, van-e jogalanyisága (jogképesség) 2. A közigazgatási szervek jogalanyisága jogáganként eltérő:  közigazgatási jogalanyiság, ha van jogszabályban rögzített feladat- és hatáskör;  polgári jogi jogalanyiság, ha jogi személy;  pénzügyi (költségvetési) jogi jogalanyiság, ha legalább részben önálló költségvetési szerv;  közszolgálati munkáltatói jogalanyiság 3. A közjogi jogi személy problémája A közigazgatási szerv jogi önállósága

Szervezeti önállóság és jogi önállóság Kp. szervezeti egység Területi szervezeti egység Területi szervezeti egység Területi szervezeti egység -Közig. jogi -Polgári jogi -Pénzügyi jogi -Közszolgá- lati munkál- tatói jogalanyiság Önálló közig. szerv Közig. jogalanyiság Nem önálló közig. szerv

A közigazgatási szervek közigazgatási jogi jogképessége Általános jogképesség: Törvényes rendben való alapítás: Jogszabály közigazgatási jogkörrel ruházza fel Relatív jogképesség - hatáskör: feladatok szerinti munkamegosztás, azoknak az ügyeknek a meghatározása, amelyekben a közigazgatási szerv döntési jogosultsággal rendelkezik - illetékesség: földrajzi (területi) munkamegosztás az a földrajzi terület, amelyen a közigazgatási szerv a hatáskörét gyakorolhatja

A közigazgatási szervek létesítése I. Létesítés módja: 1. Szervtípus intézményesítése – Alaptörvény (pl.: minisztérium,önálló szabályozó szerv) Törvény (pl.: központi hivatal, kormányhivatal, járási hivatal, helyi önkormányzat,stb.) 2. Konkrét szerv intézményesítése – Jogszabály törvény – pl. minisztériumok (2014. évi XX. tv.) kormányrendelet – Oktatási Hivatal 3. Konkrét szerv létrehozása – évi CXCV. tv. (Áht.) egyedi aktus – alapító okirat minisztérium, kormányhivatal - miniszterelnök irányító szerv 4. Törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzés - Kincstár

A közigazgatási szervek létesítése II. 5. A konkrét szervezet megalakítása  a szerv működéséhez szükséges, szervi, személyi dologi feltételek meghatározása  a szerv belső felépítésének, munkamegosztásának meghatározása - SzMSz Közigazgatási szerv létesítésére jogosult: Alaptörvény – KSztv., Áht. alapján Ogy – minisztériumok, kormányhivatalok, autonóm áll.ig. szervek, önálló szabályozó szervek, rendőrség, önkormányzatok Kormány – központi hivatalok, dekoncentrált államigazgatási szervek Helyi önkormányzatok képviselő testülete

A közigazgatás szervek fajtái Sokféle osztályozás – a leggyakoribbak 1. Közigazgatási alrendszerbe tartozás szerint: államigazgatási (állig.+ rendvédelmi) – önkormányzati igazgatási szerv 2. Feladatkör/hatáskör összetétele szerint: általános – különös hatáskörű szerv 4. Vezetés felépítése szerint: Egyszemélyi felelős vezetésű – testületi szerv 5. Működési területe szerint: központi – területi (több szint lehet)

A közigazgatási szervek belső felépítése Szabályozása: - jogszabály - szervezeti és működési szabályzat (kiv.: jogszabály; ált.: normatív határozat/normatív utasítás/belső szervezeti aktus) - belső szabályzatok (pl. TÜK ~, iratkezelési ~, ügyviteli ~, stb.; testületek: ügyrend)

Államigazgatási szervek belső szervezeti modellje Tipikus szervezeti és munkarend: a hivatal Vezető Vez. helyettes funkcionális főosztály (humánpolitika) osztály funkcionális főosztály 2. (pénzügy) TitkárságVez. helyettes szakmai főosztály 1. osztály 1. osztály 2. szakmai főosztály 2. osztály 1. osztály 2.

Államigazgatási szervezeti rendszer felépítésének elvei 1.Centralizáció – közigazgatás egységét, az egységes kormányzati akarat érvényesülésének biztosítása 2. Dekoncentráció és a hierarchia elve – a feladatok, hatáskörök alárendelt (központi és területi) szervekre telepítése, úgy, hogy ezek a szervek szoros alá-,fölérendeltségi viszonyban állnak a központi szerveknek. 3. Decentralizáció és az autonómia elve – a feladat- és hatásköröknek az igazgatottak közösségére telepítése – önkormányzatok 4. Integráció elve – különböző ágazati feladatokat ellátó szervek, egységes igazgatás alá helyezése, koordinációja 5. Közszolgálatiság elve – közigazgatási tevékenységet hivatásszerűen végző, szakképzett sajátos jogállású apparátus – kormánytisztviselők, köztisztviselők

Központi államigazgatási szervek I. Jogi szabályozás –Alaptörvény –a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény (Ksztv.) –Az egyes központi szerveket intézményesítő törvények (minisztérium, autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek, kormányhivatalok), kormányrendeletek (központi hivatalok)

Központi államigazgatási szervek II. Kormányzati hierarchiába tartozó szervek Kormánybizottság Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal Rendvédelmi szerv – rendőrség, büntetés- végrehajtási, katasztrófavédelmi szervezet, polgári nemzetbiztonsági szolgálat Kormánytól független Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

Kormány Alaptörvény 15. cikk (1) bek. – a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, ami nem tartozik más szerv hatáskörébe - kormányzati szerv, amelynek felelőssége végső soron kiterjed a kormányzati tevékenység egészére – az állami politika kialakítása Alaptörvény 15. cikk (2) bek. – a közigazgatás legfőbb szerve Feladatköre tételesen nem meghatározható  Kormányzati döntések előkészítése,  törvény keretei között kormányzati döntéshozatal  Kormányzati döntések végrehajtásáról való gondoskodás Az Országgyűlésnek felel  A kormány tagjai interpellálhatók, kérdések intézhetők hozzájuk  Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

A kormány hatásköre I. Jogalkotás  Törvények előkészítése  Kormányrendelet  Eredeti jogalkotási hatáskör - törvény által nem szabályozott szabályozási tárgyak  Végrehajtási jog – törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására  Normatív határozat  Programok, koncepciók tervek  A saját működésére, az alárendelt szervekre kötelező magatartási szabályok (pl.: ügyrend)

A kormány hatásköre II. Szervezetalakítás – a kizárólagos törvényhozási tárgyak kivételével  Az államigazgatás szervtípusainak intézményesítése  Államigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése, átszervezése  feladat- és hatáskörének megállapítása  A működésükhöz szükséges költségvetés, eszközök, személyzet biztosítása  A belső szervezeti rend meghatározása A kormány „szervezetalakítási szabadsága”

A kormány hatásköre III. Az államigazgatási szervek feladat- és hatáskörének meghatározása  Kormányrendelet – pl.: a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm.r.; - törvényben meghatározott hatáskört gyakorló áll.ig. szerv kijelölése  Kormányhatározat – konkrét feladat-meghatározás pl.: 2013/2015. (XII. 29.) Korm. határozat a Közép-magyarországi régió kettéválasztásáról Önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök ld. Önkormányzati előadás Egyéb feladat- és hatáskörök pl.: az államigazgatási szervek feletti ellenőrzési jogkör – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

A Kormány szervezete I. Testületi szerv - tagjai:  Miniszterelnök (ME) – a köztársasági elnök (KE) javaslatára az Országgyűlés választja  Miniszterek – a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki  Tárcát vezető miniszter – minisztériumot vezető miniszterek, a kormány programját hajtják végre az általuk irányított ágazatban  Tárca nélküli miniszter – egyetlen minisztérium feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátására nevezik ki  Miniszterelnök helyettes/ek – a miniszterelnök jelöli ki a miniszterek közül  általános helyettes – nemzetpolitikáért felelős miniszter

A Kormány szervezete II. A miniszterelnök kiemelkedő szerepe Meghatározza a kormánypolitika általános irányát Hatáskörei:  Egyedi, normatív utasítást adhat a minisztereknek és más alárendelt szerveknek  Vezeti a Kormány ülését, kimondja a Kormány döntését  Személyzeti jogköröket gyakorol  Kijelöli a miniszterelnök helyetteseket  Kiadja a Miniszterelnökség SzMSz-ét  Kivételesen indokolt esetben a Kormány két ülése között döntést hozhat a kormány hatáskörébe tartozó ügyben

A Kormány szervezete III. A kormány és a miniszterelnök munkáját segítő hivatali típusú szervek – minisztériumi jogállású  Miniszterelnökség  Miniszterelnöki Kabinetiroda A Kormány segédszervei  Kabinet  Kormánybizottság  Tárcaközi bizottság  Kormánybiztos A Kormány működése – 1044/2010. (VII. 7.) Korm. hat. - a Kormány ügyrendje

Minisztérium I. A minisztériumok felsorolásáról szóló évi XX. törvény: a) Miniszterelnökség (MES) b) a Miniszterelnöki Kabinetiroda, c) a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok: a) Belügyminisztérium, b) Emberi Erőforrások Minisztériuma, c) Földművelésügyi Minisztérium, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi Minisztérium, f) Külgazdasági és Külügyminisztérium, g) Nemzetgazdasági Minisztérium, h) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Minisztérium II. Miniszter – a kormány tagja, aki a kormányon belül meghatározott ágazatokért, részterületért felel Kettős szerepe van –Kormányprogram érvényesítése az ágazatokban –Az ágazati érdekek képviselete a kormányban Minisztérium - a miniszter munkaszervezete Központi különös hatáskörű államigazgatási szerv Egyszemélyi felelős alatt álló hivatal A Kormány irányítása alatt áll Feladat- és hatáskörét - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, határozza meg – minden minisztérium statutuma egy helyen

Minisztérium feladat- és hatásköre I.  Részvétel az ágazatokat érintő kormányzati döntések előkészítésében  Jogszabályok előkészítése  Ágazati stratégiák, programok kidolgozása,  EU miniszteri tanácsában való részvétel  Jogalkotás  Miniszteri rendelet – csak felhatalmazás alapján,végrehajtási jog  Közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás  Költségvetési és vagyongazdálkodás  Költségvetési fejezet gazda  Állami tulajdonú vagyon – tulajdonosi jogok gyakorlása

Minisztérium feladat- és hatásköre II.  Szervezetirányítás  Alárendelt államigazgatási szervek irányítása  Közintézetek irányítása  Törvényességi felügyelet – köztestületek felett  Hatósági tevékenység –  elsősorban jogorvoslatok elbírálása  Felügyeleti jogok gyakorlása  Ágazati információs rendszer működtetése  Ágazati honvédelmi feladatok ellátása  Civil kapcsolatok fenntartása

A minisztérium szervezete A szervezeti kereteket a Ksztv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (Kttv.) szabályozza Konkrét szervezeti felépítés – SzMSz – miniszter fogadja el normatív utasítással az ME és a MES hozzájárulásával Kettős arculatú struktúra –Politikai változó – a minisztérium vezetése – miniszter, államtitkárok, politikai tanácsadók, főtanácsadók –Szakmai, állandó – közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok, főosztályok, osztályok vezetői és kormánytisztviselői jogállású alkalmazottai

A minisztérium szervezete II.  Politikai vezetők:  A pozíció elnyerésének feltétele – büntetlen előélet, passzív választójog, nem összeférhetetlenségi ok a parlamenti képviselői megbízatás  Megbízatása a kormány megbízatásának megszűnésével megszűnik  Miniszteri megbízatás keletkezése – ME javaslatára a KE nevezi ki  Államtitkári megbízatás keletkezése – az ME javaslatára a miniszter véleménye alapján a KE nevezi ki

A minisztérium szervezete III.  Szakmai struktúra – professzionális közszolgálati tisztviselői réteg  Közigazgatási államtitkár – 1 van belőle  A hivatali apparátus vezetője  Kinevezése határozatlan időre szól  Képesítési követelmények – felsőfokú végzettség  Összeférhetetlen az Ogy. képviselői megbízatással  Az ME javaslatára a KE nevezi ki  helyettes államtitkárok –  ME nevezi ki határozatlan időre,  Feladatait és munkájának irányítását az SzMSz határozza meg

A minisztérium szervezete IV.  Főosztályok, osztályok – kormánytisztviselők  Funkcionális  Szakmai  Kabinet  Miniszter, államtitkár mellett  politikai tanácsadói, főtanácsadói munkakörök létesíthetők  Miniszteri biztos

Kormányhivatal I.  A kormányhivatalt, mind szervtípust és a konkrét szervtípusokat is a Ksztv. intézményesíti  Kormányhivatalok: a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) az Országos Atomenergia Hivatal, c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, e) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.  A konkrét kormányhivatalt törvény hozza létre  Kormány irányítja – és kormányrendeletben kijelölt miniszter felügyeli  Olyan feladatot lát el, amely nem tartozik egyetlen minisztérium feladatkörébe sem  Vezetése nem politikai tisztség

Kormányhivatal II.  Relatív önállósággal rendelkezik  Vezetőjét az ME nevezi ki  A felügyeletet ellátó miniszter – korlátozott irányítás  Képviseli a kormányhivatalt a Kormányban, Országgyűlésben  Normatív utasításban kiadja a Szervezeti és működési szabályzatát  A kormányhivatal vezetőjének javaslata alapján kinevezi a vezető helyettesét  Feladatkörét érintő kérdésekben jogszabályt készít elő, illetőleg ad ki  Feladatkörének érdemi kérdéseiben nem utasítható  Fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szerv – önálló cím a felügyeletet ellátó miniszter fejezetén belül

Központi hivatal I.  A Ksztv. intézményesíti  A konkrét szerv létrehozása kormányrendeleti szabályozási tárgy  Létrehozásuk célja  a minisztérium tehermentesítése nagyszámú egyedi ügyek intézése alól  Szakmai döntések eltávolítása a politikától  Feladatai és hatásköre  Hatósági jogalkalmazás  Hatósági felügyelet, ellenőrzés  Nyilvántartások vezetése  Közszolgáltatások szervezése, fenntartói irányítása

Központi hivatal II.  Egy minisztériumnak több központi hivatala is lehet  Helyi szervei – akkor vannak, ha a statuáló kormányrendelet azt lehetővé teszi  Vezetője - kormánytisztviselő  Minisztérium irányítása alatt áll, az irányító miniszter:  Kinevezi a hivatal vezetőjét  Normatív utasításban kiadja a hivatal SzMSz-ét  Ellátja a szakmai irányítását  Önálló költségvetés szerv, az irányító miniszter költségvetési fejezetében önálló cím

Minisztérium KormányhivatalKözponti hivatal Létrehozás törvény Kormányrendelet. Vezető megbízatása miniszter ME javaslatára a KE nevezi ki nem miniszter a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a ME nevezi ki + MES közreműködése nem miniszter irányító miniszter nevezi ki + MES közreműködése szervezet SzMSz – miniszter normatív utasításban Az ME és a MES jóváhagyásával SzMSz – felügyeletet gyakorló miniszter normatív utasításban a MES jóváhagyásával irányító miniszter normatív utasításban költségvetés költségvetési törvény önálló fejezet költségvetési törvény költségvetési cím a felügyeletet gyakorló miniszter fejezetén belül költségvetési törvény költségvetési cím az irányító miniszter fejezetén belül tevékenység több államigazgatási ágazat irányítása egyik minisztérium feladatkörébe sem tartózó államigazgatási tevékenység valamely minisztérium tevékenységi körébe tartozó feladatok – a minisztérium tehermentesítése a tömeges, egyedi feladatok ellátása alól irányítás kormány kormány irányítja, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter felügyeli miniszter irányítja szabályozási hatáskör jogalkotási hatáskör – rendelet közjogi szervezetszabályozó eszköz- normatív utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköz – normatív utasítás felelősség a parlamentnek – interpellálható a kormánynak – a kormány tagja a parlament és a Kormány előtt a felügyeletet gyakorló miniszter képviseli és felel a tevékenységéért a parlament és a Kormány előtt az irányító miniszter felel a tevékenységéért

Autonóm államigazgatási szervek A kormányzati hierarchiából kiemelt, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervek Államigazgatási szervek –Tevékenységük közigazgatási, hatósági tevékenység –Alkalmazottaik köztisztviselők –Eljárásuk közigazgatási eljárás a Ket. szabályai szerint A kormánytól való függetlenség okai –Alkotmányos alapjog, alkotmányos érték – adatvédelem, információszabadság, jogegyenlőség, választójog, versenyszabadság – védelme adott esetben a kormányzattal szemben is, vagy kifejezetten a kormányzattal, a közigazgatással szemben –Quasi bíráskodási tevékenység – Versenytanács, közbeszerzési döntőbizottság Az autonómia garanciái –Törvény hozza létre, feladatait törvény határozza meg, költségvetését az Ogy. határozza meg –Vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki, ciklusokon átívelő határozott időre –Feladatkörében nem utasítható - Döntései csak bíróság által vizsgálhatók felül

Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény - a versenyszabadság védelme  Törvény hozza létre  Feladatát csak törvényben lehet szabályozni, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható.  Önálló költségvetési fejezet – fejezetgazda a GVH elnöke  Kombinált egyszemélyi vezetés és testületi szerv  GVH elnöke – egyszemélyi felelős vezető – nem terjed ki a Versenytanács szakmai tevékenységére  Versenytanács – quasi bíráskodás  Személyzeti jogok: elnök, elnökhelyettesek, Versenytanács tagjai – miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6. évre nevezi ki  Alkalmazottak, beleértve a versenytanács tagjait köztisztviselők.  Eljárás – Ket.- a versenytörvényben szabályozott eltérésekkel - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Közbeszezési Hatóság a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény – versenyszabadság védelme  Országgyűlésnek van alárendelve.  Törvény hozza létre.  Feladatait törvény határozza meg.  Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím.  Évente beszámol az Országgyűlésnek.  Dupla testületi szerv.  Közbeszerzési Tanács – 15 fős delegált testület  Ajánlatkérők, ajánlattevők és a törvényesség képviselete. NFM, NgM, VfM, BM, MES, ÁSZ, GVH, KEHI, NFvH, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei 1-1, önkormányzatok országos szövetségei 3 tagot delegálnak.  A tanács elnökét, alelnökét, akik egyben a hatóság elnöki, alelnöki pozícióját is betöltik – a Tanács választja határozott időre (5 év) 2/3-os többséggel  Döntőbizottság – tagjait és elnökét a tanács választja 2/3-os többséggel határozott időre (5 év). – jogorvoslat - quasi bíráskodás  Alkalmazottak – köztisztviselők  Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Egyenlő Bánásmód Hatóság - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény - jogegyenlőség védelme, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése  Az országgyűlésnek van alárendelve.  Törvény hozza létre.  Feladatait törvény határozza meg.  Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím.  Évente beszámol az Országgyűlésnek.  Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható.  A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.  Alkalmazottak – köztisztviselők  Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény – személyes adatok védelméhez való jog, a közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának védelme  Az országgyűlésnek van alárendelve.  Törvény hozza létre.  Feladatait törvény határozza meg.  Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím.  Évente beszámol az Országgyűlésnek.  Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható.  A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.  Alkalmazottak – köztisztviselők  Eljárás – Ket. – szubszidiárius - döntései bíróság előtt támadhatók meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Nemzeti Választási Iroda - a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény - választójog  Az országgyűlésnek van alárendelve.  Törvény hozza létre.  Feladatait törvény határozza meg.  Az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló költségvetési cím.  Évente beszámol az Országgyűlésnek.  Csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható.  Nemzeti Választási Bizottság –  7 tagját a KE javaslatára az Ogy. Választja 9 évre  Megbízott tagjait az Ogy-ben frakcióval bíró pártok delegálják + választások idején a jelölt állító pártok megbízottjai  A hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre.  Alkalmazottak – köztisztviselők

Önálló szabályozó szervek I.  Mint szervtípust az Alaptörvény intézményesíti  Az egyes szerveket a Ksztv. statuálja  A konkrét szerveket törvény szabályozza  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – évi XXII. tv.  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – évi CLXXXV. törvény  Nagyfokú autonómiával rendelkező szervek  Az Alaptörvény alapján törvényben meghatározott szabályozási tárgyakban rendeletalkotási hatáskörük van – nem lehet ellentétes törvénnyel, kormr.-el, miniszteri rendelettel  Feladat és hatáskörüket törvény állapítja meg  Feladatkörükben nem utasíthatók, döntéseik hivatalból nem változtathatók, nem semmisíthetők meg

Önálló szabályozó szervek II. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – félautonóm szervezet –Feladatait törvény, ill. tv felhatalmazása alapján jogszabály határozza meg –Csak jogszabálynak van alárendelve, nem utasítható és döntései hivatalból nem vizsgálható felül –Költségvetése az Ogy. költségvetésén belül önálló cím –Elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre –Alkalmazottai köztisztviselők –Jogalkotási hatáskörrel rendelkezik Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – autonóm szervezet –Tagolt szervezet – hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei – a Hatóság elnöke, a Médiatanács, Hivatal –Önálló költségvetése van – külön törvény –Csak jogszabálynak van alárendelve, tevékenységi körükben nem utasíthatók –Elnökét a ME javaslatára köztársasági elnök nevezi ki 9 évre, a médiatanács tagjait az Ogy. választja ugyancsak 9 évre –Jogalkotó hatásköre van –Alkalmazotti köztisztviselők, eljárására a Ket. szabályai az irányadók

Területi államigazgatási szervek I. Területi szinten az államigazgatási feladatok dekoncentrációjának eredményeként létrejött szervek Osztályozhatók: –Illetékességi területük szerint: Megyei (pl.:kormányhivatal) Területközi, regionális (pl.:nemzeti park igazgatóság) Járási (járási hivatal) –Jogállásuk szerint Önálló államigazgatási szervek (pl.:kormányhivatal) Központi államigazgatási szerv belső területi szervezeti egységei (pl.: járási hivatal, KSH területi szervei)

Területi államigazgatási szervek II. –Hatáskörük szerint – Általános hatáskörű szervek Különös hatáskörű szervek A központi államigazgatás területre „kinyújtott karjai” – vertikális hierarchikus irányítás alatt állnak Tipikus feladataik: –Hatósági tevékenység –Közszolgáltatás szervezése –Állami vagyon kezelése –Információ gyűjtés, feldolgozás

Területi államigazgatási szervek III. A Kormány általános hatáskörű államigazgatási szerve –Megyei kormányhivatal –Fővárosi kormányhivatal Különös hatáskörű dekoncentrált szervek  Pénzügyi szervek A NAV területi szervei – megyei igazgatóságok Magyar Államkincstár – megyei igazgatóságai  Rendvédelmi szervek Rendőrség – megyei rendőr-főkapitányság, városi rendőrkapitányság TEK területi szervei Katasztrófavédelmi igazgatóságok, kirendeltségek Alkotmányvédelmi hivatal területi szervei  Intézményfenntartó szervek KLIK – területi szervei a járási tankerületek, megyeszékhelyi tankerületek A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei

Területi államigazgatási szervek IV. Különös hatáskörű dekoncentrált szervek  Feladataik miatt nem integrált szervek Bevándorlási és állampolgársági Hivatal területi szervei – regionális igazgatóságok Központi Statisztikai Hivatal területi főosztályai A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségei A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – területi egységei Nemzeti park igazgatóságok (10) Vízügyi igazgatóságok (12)

Megyei/fővárosi kormányhivatal I. Területi általános hatáskörű szerv – a Kormány szerve általános hatáskörű abban az értelemben, hogy tevékenysége valamilyen módon kiterjed a működési területén minden közigazgatási tevékenységre Az Alaptörvény intézményesíti Jogállását, szervezetét, irányítását, fő feladatait a évi CXXVI. törvény, 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szabályozza A területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet ellátó területi szerv integrációjának eredményként jött létre

Megyei/fővárosi kormányhivatal II. Egyszemélyi felelős vezetés alatt áll  Vezető – kormánymegbízott – politikai vezető, miniszterelnök nevezi ki, megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól  Helyettese és a hivatal vezetője – főigazgató – a kormánymegbízott javaslatára a MES miniszter nevezi ki – kormánytisztviselő  A főigazgató helyettese – igazgató – a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki – kormánytisztviselő  Alkalmazottak – kormánytisztviselők Szervezete – szervezeti egységei –funkcionális és szakmai főosztályok – önálló hatáskörük nincs –Önálló hatáskörrel rendelkező járási hivatalok

Területi államigazgatási szervek

A kormányhivatal feladatai I. A helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és a térségi területfejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyelet Ügyfélszolgálati feladatok I.-II. fokú hatósági feladatok Közreműködik a területi közigazgatás kormányzati igazgatásában –Államigazgatási szervek tevékenységének koordinációja – MÁK –Ellenőrzés –Képzés, továbbképzés –Informatikai feladatok

A kormányhivatal feladatai II. Törvényességi felügyelet –Helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet (ld. A helyi önkormányzatok c. diákon) –Nemzetiségi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletre a helyi önkormányzatok felügyeletére vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy e jogkörében eljárva nem illeti meg az aktuspótlás joga. –Térségfejlesztési tanácsok feletti törvényességi felügyelete évi XXI. tv. – a kormányhivatal Ellenőrzés – törvényességi Felhívás a törvénysértés megszüntetésére A végrehajtás felfüggesztése mellett bírósághoz fordul – KMB – megsemmisít Felfüggesztheti a tanács v szerve működését – ismételt, vagy súlyos tv-sértés esetén + biztost nevez ki

A kormányhivatal feladatai III. Széles hatósági jogkör: –I. fokú – az integrált dekoncentrált szervek hatáskörei –II. fokú – a helyi önkormányzatok jegyzője, polgármestere, polgármesteri hivatala által államigazgatási hatósági ügyekben hozott, valamint a járási hivatalok által hozott I. fokú határozatok tekintetében –Ez utóbbi ügyekben gyakorolják a felügyeleti szervet Ket. szerint megillető jogokat is.

A kormányhivatal feladatai IV. Közreműködés a területi államigazgatás kormányzati irányításában –Véleményezi – a NAV és rendvédelmi szervek kivételével – a területén működő állig. szervek Vezetőinek kinevezését, felmentését Létrehozását, átszervezését, megszüntetését Létszámára, költségvetésére készített előterjesztéseket –a NAV és rendvédelmi szervek kivételével – a területén működő állig. szervektől tájékoztatást kérhet, iratokba betekinthet Koordináció – kiterjed a NAV kivételével - a területén működő állig. szervekre - –Megyei, fővárosi államigazgatási kollégium – koordinációs értekezlet

A kormányhivatal feladatai V. Ellenőrzés – a koordináció körébe vont állig. szervek tekintetében –Hatósági ellenőrzések összehangolása –Ellenőrzi A közszolgálati szabályok betartását Az ügykezelési, adatvédelmi, az infokommunikációs eszközök használatára, üzemeltetésére vonatkozó szabályok betartását Ha törvénysértést tapasztal – felügyeleti eljárást kezdeményezhet Képzés, továbbképzés, vizsgák szervezése – kormány- és köztisztviselők számára Ügyfélszolgálat – kormányablakok működtetése Informatikai feladatok –A közigazgatási informatikai feladatok területi összehangolása –Választási, népszavazási informatika

A kormányhivatal irányítása Elválik a hierarchikus irányítás és a szakmai irányítás Hierarchikus irányítás – a kormány nevében a közigazgatás szervezéséért felelős – MES – miniszter gyakorolja –Elsősorban szervi irányítás Személyzeti jogkörök – javaslat a kormánymegbízott személyére, főigazgató kinevezése SzMSz kiadása normatív utasításban Hatékonysági, pénzügyi ellenőrzés –Szakmai irányítás csak akkor, ha a MES miniszter felelősségi körébe tartozik valamely szakmai feladat – pl.: építési igazgatási feladatok Szakmai irányítás – a feladat ellátásáért felelős miniszter, illetőleg központi hivatal

Járási/kerületi hivatalok A kormányhivatal önálló hatáskörrel rendelkező belső szervezeti egysége, egyszemélyi felelős vezetés alatt áll Vezetőjét a kormánymegbízott javaslatára a MES miniszter nevezi ki - kormánytisztviselő Feladatai jellemzően –Ügyfélszolgálati –I. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása