ÁLLAMTAN I.A magyar államszervezet II.Az egyes szervtípusok III. A jogforrási hierarchia

I. A magyar államszervezet a magyar államszervezet funkcionális ábrája: 3 általános megjegyzés redukált ábra: nem szerepelnek rajta  a társadalmi szervek  a vállalati-intézményi szféra szervei  a hivatali jellegű szervek jogi ábra: nem szociológiai-politológiai: csak a jogi alkotmányos alá-fölérendeltségi viszonyokat ábrázolja

bonyolult ábra: horizontális és vertikális tagoltság  horizontális: az államszervezet vízszintes tagoltsága: 3+1 szervtípus: törvényhozás–végrehajtás– igazságszolgáltatás+ügyészi szervtípus (hazai önállóságának indokai)‏ államelmélet: az állami funkciók: döntéshozatal, a döntések végrehajtása, a vitás ügyek intézése = az egyes állami funkciókra telepített állami szervtípusokú alkotmányjog: a hatalommegosztás elmélete: a hatalmi ágak elválasztása és egyensúlya = optimalizációs és humanizációs funkció

vertikális: az államszervezet függőleges tagoltsága: 4 szint országos regionális (csak a bírósági és az ügyészségi szervrendszerben – indokok)‏ megyei települési (csak az önkormányzati szférában: az államhatalmi - közigazgatási szervrendszerben – következmények)‏ az ábra részletes tárgyalásának rendje

II. Az egyes szervtípusok A. Az államhatalmi-képviseleti szervek B. Az államigazgatási szervek C. A bírósági szervezetrendszer D. Az ügyészségi szervezetrendszer valamint: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az állami számvevőszék szerepe

A. Az államhatalmi-képviseleti szervek = törvényhozó funkció országgyűlés önkormányzatok megyei, fővárosi helyi jellemzők: közvetlen választás alárendelt szervek megválasztás és irányítása döntéshozatal

B. Az államigazgatási szervek = végrehajtó hatalom kormányzás és közigazgatás általános hatáskörű szervek szakigazgatási szervek jellemzők: jogalkotás jogalkalmazás szervezés

C. A bírósági szervezetrendszer = igazságszolgáltatás szervezetrendszer Legfelsőbb Bíróság ítélőtáblák megyei bíróságok városi bíróságok jellemzők: jogalkalmazás a bírói függetlenség jelentése és jelentősége

D. Az ügyészségi szervezetrendszer önállóságának történeti indokai szervezetrendszer Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészségek megyei ügyészségek városi ügyészségek jellemzők: törvényességi ellenőrzési funkció centralizáltság, hierarchia

Köztársasági elnök funkciói „kifejezi a nemzet egységét” „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” a fegyveres erők főparancsnoka személye 35 éves, választójogosult állampolgár 5 évre választva, közvetve feladatai az állam képviselete kezdeményezési jogok személyi jogok kegyelmi jog döntés állampolgársági ügyekben a miniszteri ellenjegyzés és szerepe

Az Alkotmánybíróság 15 tag, 9 évre, az országgyűlés által választva a normakontroll fogalma Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az ombudsman intézménye az általános biztos és állandó helyettese, illetve a szakombudsmanok: adatvédelmi, kisebbségi, a jövő nemzedékek biztosa az állampolgári alapjogok védelme Az állami számvevőszék az állami pénzügyek legfőbb ellenőrző szervének szerepe és hatáskörei

III. A jogforrási hierarchia a jogforrás fogalma: jogalkotói – jogalkalmazói alaki – anyagi belső – külső írott – íratlan

A jogforrási hierarchia: országgyűlés: Alkotmány alkotmányos törvény törvény kormánykormányrendelet minisztériumokminiszteri rendelet önkormányzatokönkormányzati rendelet jelentősége: érvényesség, időbeli hatály