Felügyeleti rendszer Magyarországon, egyéb pénzügyi szereplők működése Előadó: Varga Csaba
2 TARTALOM I.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) II.A pénzügyi piacok szereplői III.A pénzügyi vállalkozások IV.A nyugdíjpénztárak V.A PSZÁF fogyasztóvédelmi tevékenysége
3 I. A PSZÁF története A PSZÁF kormányhivatal, tevékenységét a évi CXXXV. törvény alapján látja el. Alapításának időpontja: április 1. Előd szervezetei: –Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet –Állami Biztosításfelügyelet –Állami Pénztárfelügyelet
4 I. A PSZÁF alapvető feladatai (1) biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését erősíti a pénzügyi piacok működése iránti bizalmat szolgálja a pénzügyi piacok tisztességes versenyen alapuló fejlődését
5 I. A PSZÁF alapvető feladatai (2) védi a piaci szereplők jogos érdekeit előmozdítja az információk hozzáférhetőségét, amelyekkel a fogyasztói döntések kockázata mérsékelhető aktívan vesz részt a pénzügyi bűnözés visszaszorításában
6 I. A PSZÁF tevékenysége engedélyezi pénzügyi szervezetek tevékenységének megkezdését értékeli és elemzi a pénzügyi piacokon, és a felügyelt intézmények működésében rejlő kockázatokat vizsgálatokat végez szükség esetén intézkedéseket hoz, beavatkozik közreműködik a fogyasztói panaszok intézésében
7 I. A PSZÁF stratégiai céljai (1) „hatékony felügyelet” – stratégia 2010-ig reagáló képesség folyamatos és tartalmi felügyelet szakmai összefüggések elemzése a felügyelet és a felügyelés nemzetközi jellegének erősítése
8 I. A PSZÁF stratégiai céljai (2) az uniós szabályozás implementálása a piac átláthatóbb működésének aktív befolyásolása a prudenciális és a piac felügyelési tevékenységek egyenértékűsége a stratégiai céloknak megfelelő erőforrás-felhasználás
9 I. A PSZÁF szervezeti felépítése A Felügyeleti Tanács legalább három, legfeljebb öt tagú testület elnökét az Országgyűlés választja hatéves időtartamra irányítja a szakmai munkát meghatározza a szervezeti felépítést A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van ellátja a felügyelt intézmények prudenciális felügyeletét felügyeli a pénzügyi piacok folyamatait
10 II. A pénzügyi piacok szereplői (1) A pénzpiacon: hitelintézetek szakosított hitelintézetek szövetkezeti hitelintézetek: o takarékszövetkezetek o hitelszövetkezetek pénzügyi vállalkozások
11 II. A pénzügyi piacok szereplői (2) A tőkepiacon: befektetési vállalkozások befektetési alapkezelők árutőzsdei szolgáltatók kockázati tőkealap-kezelők egyéb intézmények (BÉT, KELER)
12 II. A pénzügyi piacok szereplői (3) A biztosítási piacon: életbiztosítással foglalkozó biztosítók nem élet biztosítással foglalkozó biztosítók A pénztárpiacon: magánnyugdíjpénztárak önkéntes nyugdíjpénztárak önkéntes önsegélyező pénztárak önkéntes egészségpénztárak
13 II. A pénzügyi piacok szereplői (4) Pénzügyi vállalkozások – sokféle tevékenység: gépjármű finanszírozás ingatlan finanszírozás faktoring tevékenység (követelés vásárlás) flottafinanszírozás gépek, berendezések, IT eszközök lízingje haszonjármű-lízing hitelnyújtás záloghitelezés
14 III. A pénzügyi vállalkozások főbb jellemzői magas jövedelmezőség számuk magas és növekvő tevékenységük erősen specializált az üzleti volumen 86%-a a cégek harmadánál koncentrálódik a jelentősebbek valamelyik pénzügyi csoport keretein belül működnek
15 III. Gépjármű finanszírozás az ügyletek kétharmadát teszi ki az utóbbi időben csökkenő volumenű csökkenő kereslet, erősödő verseny a lazuló feltételek miatt az is vehet autót, aki nem engedheti meg magának a kockázat növekszik „Bár régi, de ki van fizetve.”
16 III. Ingatlan finanszírozás töretlenül bővülő üzletág lakossági ügyfelek esetében főként lakásfelújítás, illetve nagy értékű ingatlanok megszerzése a cél vállalkozói ügyfelek főként ingatlanfejlesztés céljából veszik igénybe nagyban függ az ingatlanpiac helyzetétől
17 III. Faktoring (követelés vásárlás) Folyó faktoring: A pénzügyi vállalkozás az ügyfél egy jövőben esedékes követelését vásárolja meg. Faktor Ügyfél Szállító Vevő 1. Termék, szolgáltatás 2. Számla 3. Megelőlegezés 5. Elszámolás 4. Vevői fizetések
18 III. Faktoring Lejárt követelések megvásárlása Az ügylet tárgya bizonytalan megtérülésű követelés. A követelés behajtás speciális ismereteket és sok energiát igényel A faktor fizet a követelésekért A vártnál nagyobb mértékű megtérülésen a felek szerződés szerint osztoznak
19 IV. Pénztárak Pénztárak: magánnyugdíjpénztárak önkéntes nyugdíjpénztárak önkéntes önsegélyező pénztárak önkéntes egészségpénztárak
20 IV. A magyar nyugdíjrendszer felépítése Nyugdíjreform 1997-ben: hárompilléres szerkezet I.pillér: Társadalombiztosítási nyugdíj államilag szervezett, mindenkinek kötelező munkáltatók és munkavállalók közösen finanszírozzák felosztó-kirovó elven működik (kifizetések a folyó befizetésből, tőkeképzés nincs) jelenlegi nyugdíjakat teljes egészében a TB fizeti, a jövőben a magányugdíjpénztár-tagok esetében kb. a nyugdíjak 2/3-át fogja fizetni
21 IV. Magánnyugdíjpénztárak II. pillér nem állami, hanem magánszervezésű pályakezdők számára kötelező (választás hiányában területi pénztár); mindenki csak egy pénztárnak lehet tagja magánnyugdíjpénztártagok párhuzamosan az I. pillérben (TB-ben) is tagok maradnak, magánnyugdíj a TB nyugdíjat részben helyettesíti kizárólag a munkavállalók finanszírozzák (munkáltató csak technikailag közreműködik) tőkefedezeti elven működik mellette garancialap működik (Pénztárak Garancia Alapja)
22 IV. Önkéntes nyugdíjpénztárak III. pillér nem állami, hanem magánszervezésű nem kötelező, teljes egészében az egyéntől függő öngondoskodási forma bárki lehet tag, aki elmúlt 16 éves A tag dönti el, hogy melyik pénztárba lép be, egyidejűleg több pénztár tagja is lehet tőkefedezeti elven működik
23 IV. Melyik pénztárat válasszam? A legfontosabb tényezők a költség és a hozam: Költség: pénztár alapszabályból ismerhető meg, hogy a pénztár a befizetés mekkora százalékát vonja le működésére Hozam: az éves adatok mellett ötéves adatok is érdemes nézni, mivel hosszú távú befektetés, így a teljesítmény is csak hosszabb távra értelmezhető az egyes pénztárak költség- és hozamadatai megtalálhatók a PSZÁF honlapján:
24 V. A fogyasztóvédelem jelentősége a pénzügyi szolgáltatások terén pénzügyi szektor gyors fejlődése folyamatos termékinnováció egyre nehezebben érthető termékek fogyasztók általános pénzügyi kultúrájának szintje, pénzügyi tudása eladósodottság mértékének növekedése SZOLGÁLTATÓKFOGYASZTÓK Érdek és információ aszimmetria
25 V. A PSZÁF feladatai a fogyasztóvédelem területén Részt venni: az érdek és információ aszimmetria feloldásában a fogyasztók tudatos döntéshozatali mechanizmusában a fogyasztó gazdasági érdekének védelmében … vagyis … a fogyasztóvédelem útján annak elérése, hogy a fogyasztó: tudatos fogyasztó és felelős piaci szereplő legyen
26 V. A PSZÁF fogyasztóvédelmi hatósági jogkörei A PSZÁF fogyasztóvédelmi hatóság is, ellátja a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködéséről szóló (EU) közösségi rendelet által meghatározott feladatokat: a fogyasztói hitellel, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel, a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásával kapcsolatos egyes jogsértések tekintetében.
27 V. A PSZÁF jogalkalmazási lehetőségei, gyakorlata Nem rendelkezik közvetlen jogszabály-alkotási jogosultsággal, ezért a piaci szereplők befolyásolását a szabályozás egyéb eszközeivel kell megoldania Nagy hangsúlyt fektet a piaci önszabályozás és az együttműködés fejlesztésének elősegítésére, illetve ajánlások közreadására A különböző formában megjelenő nem kötelező jogi érvényű iránymutatásokat ad közre a piac átláthatóbb működését elősegítő normaalkotás elősegítése érdekében Jogszabályok módosítását kezdeményezheti
28 V. Az FT Ajánlás és a vezetői körlevél A PSZÁF szervezeti felépítése Felügyeleti Tanács piaci konzultáció FT Ajánlás Főigazgató Vezetői körlevél Tartalom: a PSZÁF jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető dokumentumok Hatály: a Felügyelet feladatkörébe tartozó ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre terjednek ki Jogi hatály: kötelező erejük nincs
29 Köszönöm a figyelmet !