A leggyakoribb gyermekpszichiátriai kórképek Csábi Györgyi

Pervazív fejlődési zavarok Autizmus Leo Kanner 1943 „Autism spectrum disorder” (Wing, Gillberg) Prevalencia : 2-5:10000 - 1:150 Fiúkban gyakoribb 4-5:1

Autizmus Diagnosztikus triád: (BNO-10, DSM-IV) - szociális zavarok - kommunikáció zavara - beszűkült és repetitív érdeklődés és viselkedés A tünetek 3 éves kor alatt jelentkeznek

Autizmus Szociális zavarok Csecsemőkorban emberi arc látványa nem érdekli Szemkontaktust nem tart Anyához specifikus kötődés nem alakul ki Szociális érdeklődés csekély Egyedül játszik, nem érdekli a többi gyerek

Autizmus Kommunikáció zavara Megkésett nyelvi fejlődés Késleltetett echolalia Sztereotíp beszéd Szokatlan beszédritmus és intonáció Neologizmák Személyes névmásokat felcserélik

Autizmus Beszűkült és repetitív érdeklődés és viselkedés Játékokat nem funkcionálisan használják Szerepjáték nincs Szokatlan erős ragaszkodás tárgyakhoz Speciális érdeklődés Rituálékhoz való ragaszkodás Sztereotíp mozgások Szokatlan reakció hangokra, látványra

Autizmus etiológiája Pontos patogenezis nem ismert, speciális biológiai marker nincs ! Genetikai faktorok (ikerkutatások - 50-89%konkordancia monozigótákban, 5 % dizigótákban) Perinatális rizikótényezők Biokémiai eltérések (szerotonin, dopamin, endorphin) Neurológiai betegségekhez, genetikai meghatározottságú betegségekhez társulhat Frontális, temporális lebeny amygdala, cerebellum strukturális eltérései – idegfejlődési zavar

Autizmus- diagnózis Klinikai tünettan ABC- Autism Behavior Checklist ADI-Autizmus diagnosztikus interjú ADOS – Autism Diagnostic Observation Schedule IQ és nyelvi fejlettség felmérés

Autizmus - terápia Speciális oktatás Beszédterápia, foglalkoztatóterápia Gyógyszeres kezelés: Haloperidol, Risperidon dühkitörések, súlyos magatartászavarok esetén

Autizmus - terápia PECS - Picture Exchange Communication System

Pervazív fejlődési zavarok Asperger szindróma Hans Asperger (1944):Autisticus pszichopátia Lorna Wing (1981): Asperger szindróma Magasan funkciónáló autista, „csodabogár” Szélsőséges egocentrizmus, empátia hiánya Mentalizációs zavarok (nem érti a testbeszédet, jelzéseket, szószerinti értelmezés) Baráti kapcsolatok hiánya, izoláció Szűk körű érdeklődés (közlekedés, csillagászat) Ismétlődő szertartások Feldúlja minden, ami eltér a szokásostól

Pervazív fejlődési zavarok Asperger szindróma nyelvi sajátosságok - merev, pedáns nyelvhasználat, különös hanghordozás, szó szerinti értelmezés (pl:„majd kiszúrja a szemedet”) Nem érti a viccet Non-verbális kommunikáció zavarai Szemkontaktus nem adekvát Mozgási ügyetlenség

ADHD „Attention deficit hyperactivity disorder”

ADHD Iskoláskorú gyermekek 5%-át érinti Hajlamosító tényezők: Terhesség alatti dohányzás, alkohol Alacsony születési súly Szülői ADHD Prefrontális kéreg ( figyelem irányításáért felelős) – ADHD-ban gyakori diszfunkció Dopamin transzporter gén polimorfizmus

ADHD Figyelemzavaros típus Hiperaktív-impulzív típus Kevert típus

ADHD Figyelemzavaros típus Koncentrációs nehézség Kezdet:általános iskola Fiú-lány: nincs különbség Fő gond: tanulási nehézség Jellemző: csendes, akaratgyenge Koncentrációs nehézség Szétszórtak Feledékenyek Feladatokban kevésbé kitartóak Felszerelésüket elhagyják

ADHD Hiperaktív-impulzív típus Dühkitörések Kezdet: óvoda Hangoskodás Döntően fiúk Fő gond: túlmozgás, viselkedészavar Jellemző.: gondolkodás nélkül cselekszik, nem bír megülni Dühkitörések Hangoskodás Gyenge munkamemória Szocializációs zavarok Alvászavarok Ügyetlenség

ADHD Kevert forma Jelentős figyelemzavar túlmozgással, impulzivitással

ADHD - Kezelés Iskoláskor előtt: Iskoláskor (súlyos tünetek) szülőtrénig viselkedésterápia Iskoláskor (súlyos tünetek) Methylphenidat (Ritalin) hatás: 1-4 óra Metylphenidat extended release (Concerta) Dexamphetamin (Dexamin) Atomoxetin (Strattera)

TIC betegség Átmeneti TIC betegség Egyetlen vagy többszörös motoros és/vagy vokális tic, legalább 4 hét de nem több, mint 1 év Krónikus motoros vagy vokális TIC betegség Motoros vagy vokális tic, 1 évnél hosszabb időtartam Kombinált vokális és multiplex motoros TIC betegség

TIC betegség TIC Önkéntelen Akaratlan Automatikus Változékony Nehezen visszatartható Hullámzó erősség

TIC betegség TIC Stressz, fáradtság erősíti Koncentráció csökkenti Alvásban nem, vagy csak ritkán visszatartható→”tünetek kirobbanása”

TIC betegség Motoros TIC Egyszerű Vokális TIC Egyszerű Torokköszörülés Pislogás Nyakhúzogatás Vállrángatás Grimasz Rúgás Nyelvnyújtogatás Komplex Szagolgatás Érintgetés Ugrálás Echopraxia, copropraxia Vokális TIC Egyszerű Torokköszörülés Szipogás Köhögés Morgás, köpködés Kiabálás Komplex Állathangok Coprolalia Palilalia echolalia

Tourette szindróma Diagnózis: Prevalencia: 0,3-1% Gyermekkori kezdet Krónikusan fennálló több mozgásos és legalább egy vokális tic Minimum 1 év időtartam Gyakori komorbiditás: ADHD, OCD

Tourette szindróma Etiológia Genetikus tényezők Frontostriatális diszfunkció, bazális ganglionok morfológiai változása Gyulladásos kóreredet PANDAS (Pediatric Autoimmun Neuropsychiatric Disorders Associated with Streptococcal Infections) Dopamin, Noradrenalin

Tourette szindróma - Terápia Haloperidol D2 receptor antagonista Alfa 1 adrenerg receptor antagonista Extrapiramidális mh 0,25-5 mg/nap Pimozid (Orap) D2 blokkoló de nincs alfa adrenerg hatás Majdnem olyan hatásos, mint a Haloperidol és kevesebb mh Mo-n egyéni importra lehet megrendelni QTc-megnyúlás – EKG javasolt (előtte, dózisemelésnél, fenntartó dózis mellett évente)

Tourette szindróma - Terápia Tiaprid (Tiapridal®) Szelektív D2-blokád Hivatalosan is adható 6 éves kor felett Risperidone 5HT2 és D2-hez kötődik 1-8mg/nap Értelmi fogyatékosságban viselkedészavarra adható Súlynövekedés, szedatív hatás Aripiprasol Előzetes eredmények jók

Tourette szindróma - Terápia HRT- „habit reversal training”, szokásmódosító téning (viselkedésterápia) „ Premonitory sensation” Jutalmazni, ha elnyomja a tic-et → hosszútávon a tic elmaradásához vezet Versengő válasz kialakítása pl: fejrázás-az áll mellkas felé tartása, mély belégzés

Szorongásos zavarok Szeparációs szorongás Anamnézisben gyakori egy családtag betegsége, vagy, hogy szülő elhagyta a családot Várakozási félelemtől a kifejlett pánikig Félelem attól, hogy a szeretett személy eltűnik, nem fog visszatérni, vagy hogy vele történik valami Óvodában, iskolában való tartózkodás nehézségei

Szorongásos zavarok Testvérféltékenység Kistestvért riválisnak érzi, féltékeny rá Kistestvérről nem vesz tudomást, fizikailag bántalmazhatja Viselkedés regressziós jeleket mutat Magatartászavarok, dühkitörések, szorongás, alvászavarok

Szorongásos zavarok Fóbia Túlzott mértékű szorongás - tárgy, személy, szituáció A gyermek egyéb helyzetekben nem mutat félelmi reakciókat Extrem elkerülő magatartás Behavior terápia (szisztémás deszenzibilitás, ingerelárasztásos technika)

Szorongásos zavarok Iskolafóbia Iskolába járás megtagadása (el kell különíteni az iskolától való félelemtől és a kalandos iskolakerüléstől) Gyakori szomatikus panaszok: hasi fájdalom, fejfájás Fokozott dependencia igény, „overprotektív” szülők Önbizalomhiány, túlzott szorongás, depresszív jegyek Terápia: Viselkedésmódosító eljárások, anxioliticus kezelés, hospitalizáció

Szorongásos zavarok Kényszerbetegség (OCD) Kényszerképzet – gondolat, kép, impulzus, ami az egyén szándékától függetlenül tör be a tudatba Kényszercselekvés – irreális visszatérő cselekvés, amely értelmetlenségéről a beteg is tud, ha ellene tesz súlyos szorongás jelentkezik. Úgy érzi a cselekvéssel megakadályozhatja a katasztrófa kialakulását pl: mosási rituálék, ellenőrzési cselekvések

Szorongásos zavarok Kényszerbetegség (OCD) Terápia Viselkedésterápiás eszközök (válaszprevenció, rituális cselekmény elnyomása) Gyógyszeres kezelés: clomipramin (Anafranil), fluoxetin (Floxet), fluvoxamin (Fevarin), sertralin (Zoloft)

Hangulati élet zavarai Depresszió Fejfájás miatt vizsgált 4-16 éves gyerekek- 40 %-ban depresszió Viselkedés és teljesítményzavar miatt vizsgált 7-13 éves gyerekek- 58 %-ban depresszióra utaló tünetek Prepubertás korú gyermekeknél viselkedészavar Pubertáskorú gyermekek felnőttre jellemző képet mutatják

Hangulati élet zavarai Depresszió Etiológia Genetikai faktorok (monozigóta ikrek 76%-os konkordancia, depressziós serdülők első fokú rokonságában 3,5X nagyobb esély a betegségre) Neuroendokrin faktorok (Szerotoninszint csökkenés, dexamethason suppressziós válasz és STH válasz 50 %ban csökkent, TSH válasz 25-40%-ban csökkent) Szülői befolyásoló tényezők: büntető, távolságtartó, lekicsinylő szülői magatartás

Hangulati élet zavarai Depresszió Tünetek Szomorúság, irritabilitás Súlycsökkenés vagy növekedés Alvászavar Fáradtság, anergia Érdektelenség, önvádlás, bűntudat Csökkent koncentrációs képesség Öngyilkos gondolatok , kísérlet

Hangulati élet zavarai Bipoláris zavarok Ismétlődő epizódok, ahol mánia tünetei váltakoznak depressziós epizódokkal Mániás epizód Emelkedett hangulat, irritabilitás Gondolatrohanás Csökkent alvásigény Beszédkényszer könnyen terelhető figyelem Fokozott önértékelés Törekvés örömszerző de káros tevékenységekre

Hangulati élet zavarai-terápia Gyógyszeres kezelés depresszió Triciklikus antidepresszánsok (Amitriptilin, Imipramin, Clomipramin ) SSRI ( Fluoxetin) Mániás fázis: Haloperidol, Carbamazepine, lítium Egyéni és csoport pszichoterápia Családterápia

Öngyilkosság Epidemiológia Befejezett öngyilkosság:14 éves kor alatt 1:100000, 14-19 év között 8-10/100000 Öngyilkossági kísérlet a befejezett öngyilkosság 50-100 szorosa A befejezett öngyilkosság előzményéban 20-40 %-ban mutatható ki öngyilkossági kísérlet

Öngyilkosság - rizikófaktorok Megelőző öngyilkossági kísérlet Depreszió Korai anya-gyermek kapcsolat zavarai Gyermekbántalmazás, szexuális abúzus Pszichopatológiai zavarok a családban (depresszió, szerfüggőség, alkoholizmus) Modellhatás, siucid minta

Öngyilkosság Öngyilkos viselkedés hátterében nincs egységes pszichopatológiai állapot Cry for help – krízis felismerése Krízisintervenció, majd hosszútávú követés Minden öngyilkosságra utaló megnyilvánulást komolyan kell venni !

Köszönöm a figyelmet !