Vallás és Társadalom VI. előadás Vallás és társadalom: gazdaság, berendezkedés, állam, hatalom, modernizáció, szekularizáció, kultúra (Bögre és Kamarás)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Elméletek a reformáció magyarországi terjedésének okairól
Advertisements

Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés
Migránsok társadalmi beilleszkedése együttműködéssel
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
Civil szerepek és civil szereplők
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
2. előadás.
A turizmus rendszer környezete
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A brit Konzervatív Párt megújulási kísérlete: A progresszív konzervativizmus.
Diktatórikus rendszerek, II.
Vallásantropológia rítus, totem, tabu, mágia, mítosz
Nevelés- és oktatásszociológia
A politikai hatalom legitimitása
A politika intézmény-és rendszerelméleti megközelítései
Közigazgatási alapismeretek
Önkéntesség a Debreceni Egyetem hallgatói táborában Lipcsei László MSZT Konferencia november 12.
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK © kurtán sándor pefele 2009.
RTM kínálatának alakítása
A reformkor
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
Államszervezet és közigazgatás
A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák.
László Balázs Politika – mint az új generációk lehetősége OTDK, Budapest,
Összehasonlító elemzés egyes külföldi választási reformok tapasztalatairól, társadalmi, politikai költségeiről Keil András OTDK április 16.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Közösségi művelődési törekvések Budapest, március 5 Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője.
MTA Regionális Kutatások Központja A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona.
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
A vidéki tér sikertényezői
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
A háború és a modern fegyveres erő
A társadalom környezetvédelmi aktivitása Humánökológia 10. előadás.
Migrációs trendek és helyi közösségek Baranya megyében Konfliktusok és stratégiák a hátrányos helyzetű kistelepüléseken RAGADICS TAMÁS PTE BTK, SZOCIOLÓGIA.
EEM. 12. Változásmenedzselés kultúraváltás
Ideológiák.
A hálózati szociális munka koncepciói (R. Brake) I. Hálózat orientált tanácsadás -a kliensek környezetében lévő erőforrások mozgósítása és támogatása -a.
Alapfogalmak, definíciók
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
VII. Szervezeti kultúra
Marginalitás és jól-lét – kibékíthető koncepciók? Inkluzív társadalom – jól-lét – társadalmi részvétel A Kodolányi János Főiskola szakmai konferenciája.
Egyház és a politika kapcsolata
Foglalkoztatás-politika
Alapfogalmak, definíciók ÁVF Civil társadalom és nonprofit elméletek 1.
Önkéntesség, mint társadalmi szerepvállalás
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK
A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.
A társadalmi rétegződés szociológia előadás III.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Dr. Iván Gábor, Külügyminisztérium, szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza – szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza.
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
Személyes életvitel. Mentális és csődhelyzet kialakulása 1. A társadalmi háttér negatív hatásai A mai magyar társadalomban megjelenő negatív jelenségek.
 A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra  A rendszerváltás Magyarországon  Az Alkotmány  A politikai pártok ma Magyarországon.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
A kultúra társadalmi hatása
A GDP-n túl:a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése …
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
ISZLAMISTA INDÍTTATÁSÚ RADIKALIZÁLÓDÁS EURÓPÁBAN
A második ipari forradalom és hatásai
II. József uralkodása A kalapos király
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Jog- és állambölcselet I.
Előadás másolata:

Vallás és Társadalom VI. előadás Vallás és társadalom: gazdaság, berendezkedés, állam, hatalom, modernizáció, szekularizáció, kultúra (Bögre és Kamarás)

témakörök I. V és gazdaság II. V és társadalmi berendezkedés III. V és állam IV. V és hatalom V. modernizáció és szekularizáció VI. V és kultúra, inkulturáció VII. V és etika

I. Vallás és gazdaság Gazdasági biztonság hiányaI SikertelenségI Ifogékonyabbá tehet SzegénységI Tehetetlenség I Jólét – csökkentheti a vallás iránti fogékonyságot RADEN DE! Kommün, munkásmozgalmak…

I. Vallás és gazdaság Központosítottság, intézményesítettség, kivételezettség… >>> …kráciák Minél szegényebb egy társadalom, annál nagyobb a vallási tevékenységekre fordított vagyon aránya >>> példák, ellenpéldák

I. Vallás és gazdaság TROELTSCH és WEBER: termelési viszonyok… Weber: a protestantizmus a kapitalizmus kiváltója – munkaetika! (olvasmány) Reformáció – polgári felelősség – aszketizmus – puritanizmus – sikeresség

I. Vallás és gazdaság Vallási szervezet – gazdasági szerep – A. egyházi vagyon – B. egyházi intézmények és innováció – C. egyházi rend gazdasági helyzete – D. vallási adakozás – E. üdvjavak és anyagi előnyök cseréje – F. vallási motivációból végzett önkéntes munka Uzsorakamat, kölcsönös gyülekezeti segítség, szerzetesrendek gazdálkodása, iszlám bankok, bűnbánó cédulák, tizedek régen és ma, adómentesség

II. Vallás és társadalmi szerkezet Társadalmi hierarchia szintjei, sikeresség, elvárások: Hatalmon lévők: status quo legitimációja Elnyomottak: változ(ta)tás ígérete Társadalomszerkezeti mobilitás/immobilitás India: kasztrendszer (Dumézil: indoeurópai berendezk.) Falu és város vallásossága Többvallású államok – felekezetek társadalmi szerepei! Diszkriminált és üldözött vallások (kisebbségek) Vallási hovatartozás és társadalmi tagozódás…

II. Vallás és társadalmi szerkezet WEBER: Rendek, osztályok, rétegek és vallás Összefüggések – Parasztság: mágikus vallásosság – Alsó középosztály: kongregáció, megváltáshit, racionális etika – Bürokrácia: ősök tisztelete – Városi kézművesség: racionalizmus, kompenzációs etika – Ipari munkásság: megváltás-hit, kvázi vallásosság – Pária, proletariátus, elnyomottság, mélyszegénység, rabszolgaság: millenarisztikus, messianisztikus mozgalmak! – Nemesség: racionális etika, megváltástanok ellen, maszkulinizmus! – Városi lakosság: egyház-hűség és szektarianizmus – hagyományok / újítások… – Kereskedők: vallási kongregacionalizmus

III. Vallás és politika, állam és egyház Teokráciák, egyházállamok, államegyházak – Összefonódások! Szétvál(aszt)ás! – Vallás/egyház – konzervatív jellegű (emlékezet és hagyomány őrzője) TOMKA – Politikum – hajlik a gyors és erőszakos változásokra – Ma, Európa: minden politikai táborban vannak mindenféle vallási meggyőződésű, felekezetűek – De vannak/voltak vallásilag meghatározott alakulatok, államok! – Történelmi nagyegyházak, mint politikai tényezők

III. Vallás és társadalmi integráció Vallás: értékeket rögzít és normákat jelöl ki Vallás/egyház – mint békés, felkaroló, fejlesztő Vallás/egyház – mint elnyomó, retorzív – A. hatalom-leleplező, ellenálló, lázadó, felszabadító (szab.teol.) – B. szociális békéltető, változás-kezdeményező – C. társadalmi változtató szerep (kis vallási mozgalmak) – D. társadalom elutasítása, deviancia

IV. Szekularizáció és modernizáció Vallási változás nem lineáris Nem igaz, hogy modernebb társadalmak vallástalanabbak is – példák, ellenpéldák Modernizációs elméletek Differenciálódás és öntörvényűség! Egyház: integráló és irányító szerep gyengül Magánvallásosság megjelenése – vallás: személyes ügy!

IV. Szekularizáció és modernizáció Szekularizációs elméletek – DOBBELAERE – Három dimenzió: Társadalmi Szervezeti Egyéni – Három szintű – CASANOVA Szekuláris szféra elkülönülése Meggyőződés és gyakorlat gyengülése Vallás magánszférába szorulása – Vallások versengése – piaci kínálat – BERGER – Egyházias vallás hanyatlása – új formációk (pl. fundamentalizmus) – CIVIL VALLÁS – BELLAH!

V. Vallás és hatalom Politikumban való részvétel Vallási pártok! Vallási-politikai mozgalmak Teokratikus államok, berendezkedések! – (Szaúd Arábia, Irán…)

VI. Vallás és kultúra GEERTZ, WEBER Inkulturáció jelensége - TOMKA

VII. Vallási etika HANS KÜNG – világvallások etikája Szeretetvallások Teodicea – igazságosság Emberölés, erőszak kérdése Szexualitás és házasság kérdése Szomszédsággal, másokkal való viszony Kamatszedés elfogadása, elvetése

bibliográfia Bögre Zsuzsa és Kamarás István: Vallásszociológia. IV. fejezet