A nyelv használatának, a beszéd nek elméleti kérdéseit vizsgáló tudományág NYELV ─ BESZÉD NYELVI RENDSZER ─ NYELVHASZNÁLAT LANGUE ─ PAROLE írott és beszélt

I. Kommunikációelméleti II. Pszicholingvisztikai III. Kognitív alapú IV. Beszédtett-elméleti V. Szövegelméleti VI. Stíluselméleti Ezek szükségképpen érintkeznek egymással. És szükségképpen nem azonos arányban tárgyaljuk őket.

A kommunikációkutatás és a nyelv Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv  Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a természetes nyelv.  A természetes nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi kommunikációnak  A természetes nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban használjuk. ↓ A nyelvet és a kommunikációt nem azonosíthatjuk egymással.

Nida (Eugene Nida The role of rhetoric in verbal communication —46.) nem csak a kommunikatív nyelvhasználat ra fordít figyelmet. Nyelvi funkciók: a) kommunikációs funkciók b) nem kommunikációs funkciók

1. Kommunikatív nyelvhasználat –„külső beszéd” Szükség van partner re (címzettre)!!!! Funkciók:  Informatív (tudás)  Imperatív (viselkedés)  Performatív (szociális tudás)  Emotív (érzelmi állapot)  Interperszonális (a felek közti viszonyok)

2. Nem kommunikatív nyelvhasználat – „belső beszéd” Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!! Funkciók:  Expresszív : egyfajta önkifejezés  Kognitív : ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való használata

A verbális üzenetek és értelmezésük 1. Kódolás – dekódolás : a verbális üzenetek nyelvi formába öntése – az üzenet szemantikai reprezentációja – de ez nem lehet teljes reprezentáció 2. Osztenzió – következtetés: „szituációs” üzenet – a „szituáció” reprezentációja

Bierwish (Bierwisch, M Essays in the Psychology of Language. Berlin) szerint: a természetes nyelv és a kommunikáció két különböző tudásrendszerhez tartozik. A kommunikáció akkor sikeres, ha a hallgató nemcsak a megnyilatkozások nyelvi jelentés ét érti meg, hanem ha megfejti a kommunikációs jelentést (interakciós elvek alapján kikövetkezteti a beszélő intencióit). Kód-modell (dekódoló) + Grice-i modell (következtetéses) együtt

Sperber&Wilson (Sperber, Dan-Deirdre Wilson 1986/1995. Relevance: communication and cognition. Blackwell, Cambridge & Oxford.) a verbális kommunikációt alapvetően osztenzív-következtetési feladatnak tekinti, de a kódolási- dekódolási műveleteknek is fontos szerepet tulajdonít.

 Osztenzió : a beszélő viselkedése, amely felkelti az érdeklődést, és ráirányítja a figyelmet a közlési szándékra  Következtetés : a „beszélői jelentés” (speaker’s meaning) kikövetkeztetése a viselkedéséből (l. a Griece-i kommunikációs modell) Pl. Okos lány, nem mondom!!! 1.Szemantikai reprezentáció + 2.Következtető reprezentáció: irónia: az ironikus hangvételből, mosolyból es. írásjelekből. Az osztenzió tkp. maga is nem verbális kommunikációs elem.

Osztenzív-következtetéses kommunikáció :  A beszélő : létrehoz egy stimulust, amellyel nyilvánvalóvá akar tenni a hallgató számára egy I feltevéshalmazt. A verbális kommunokációban a létrehozott stimulus nyelvi, akusztikai vagy grafikai jelekből áll: az I feltevéshalmaz.  A hallgató a beszélő informatív szándékának megfelelően akkor jut a közölni kívánt információ birtokába, ha a beszélő szándékait felismeri, és a nyelvi stimulust is meg tudja érteni. o A verbális komm-ban tehát kódolás és dekódolás, osztenzió és következtetés együtt zajlik. o A dekódolási műveletek csak akkor hasznosak és fontosak, ha a következtetési műveletek számára premisszául szolgálnak.

Nem verbális kommunikáció :  mint önálló kommunikációs forma  mint a verbális kommunikáció kísérője ↓ o Önálló, teljesen helyettesítheti a szavakkal történő kommunikációt, ugyanúgy szándékos, tanult és egyértelmű (indiánok tűzjelei, dobjelzések, stb.). o A nem verbális jelzések a verbális kommunikációval együtt fordulnak elő. Szándékos, tanult, de nem mindig egyértelmű (arc- és szemmozgás, stb.). ↓ Feladatuk: hogy kiegészítsék, színesítsék, megerősítsék vagy felülbírálják a verbális kommunikációt.

Információk és jelek  A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból származó információk egybeesnek vagy kiegészítik egymást  a nem verbális kommunikáció jelzései megerősítik és színesítik a verbális kommunikációt.  A verbális kommunikációból és a nem verbális kommunikációból származó információk ellentmondanak egymásnak  az esetek döntő részében a nem verbális kommunikáció felülbírálja a verbális kommunikációt, és a kommunikációs partnerek a nem verbális jelzések által közvetített információt tekintik mérvadónak.  A nem verbális kommunikációban – a verbálishoz hasonlóan – mindig használunk valamilyen kódot, valamilyen információ közvetítésére alkalmas jelrendszert.

 Beszédtervezés, beszédprodukció  Beszédpercepció (a beszéd)észlelése és megértése sémák, forgatókönyvek

Mi a beszédprodukció? Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció o Interpretatív o Félspontán (félinterpretatív) o Spontán: › Narratív › Párbeszéd › Társalgás (lehet benne rövid narratíva) › Beszéd alapú játékok › Irányított spontán beszéd

A beszédprodukció vizsgálata Közvetlenül nem tanulmányozható. Vizsgálati lehetőségek: 1. Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti helyzetben) 2. Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket néha szándékosan indukálják)

Beszédprodukciós modellek  Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell)  Levelt (Beszédpercepció is!)

Levelt modellje (l. hand-out) a) Fogalmi szint b) Átalakító  lemmaszint (mentális lexikon)  grammatikai kódolás  fonológiai kódolás c) Artikulátor_____________________ d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó) e) Elemző  Fonológiai dekódolás  Lexikai reprezentáció  Grammatikai dekódolás f) Fogalmi szint

Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 1.  Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen elvégezzék feladatukat).  Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek megfelelő inputot veszik be.  Az információ csak előre halad.  Nincs interakció a modulok között.

Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői 2.  Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek aktiválása a mentális lexikonban).  Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az output, már kezdődik a következő input feldolgozása).  A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás magyarázatára alkalmas.  Egyszerre megértési modell is.

A. Fogalmi szint: beszédtervezés Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik meg  Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven megfogalmazódhat később  A beszédszándék tartalmazza › Amiről mondani akarunk valamit › Amit mondani szeretnénk › A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott-határozatlan oppozíciót › A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat

Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten? Figyelem- és memóriafolyamatok  A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus memória)  A fogalmi háló aktiválása és építése

A folyamat jellemzői:  Konvencionális és egyedi egyszerre  Nem nyelvi jellegű!  Fogalomkörök: 1. Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló fogalmak 2. Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra utaló fogalmak 3. Tulajdonság- és viszonyfogalmak

B. Az átalakító Az átalakítás nyelvspecifikus! a) A lemma szintje b) A grammatikai kódolás c) A fonológiai kódolás Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!

a) A lemma szintje o A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt forma o Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan használható a mondatban, nyelvtani neme stb.), o de morfológiait és fonológiait nem A mentális lexikon: egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján megismerhető nyelvi egységek ( lexikális tételek) listája, valamint olyan információk, amelyek az adott egység használatához szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák

Szerepe az átalakításban o A preverbális terv aktiválja a lexikont. o A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek az üzenethez. o Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma választódik ki. o A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a grammatikai kódolást

b) A grammatikai kódolás o A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik. o Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra. o Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb. o A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák aktivizálódnak. o A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét szóalakot keresünk › Morféma- és szótagstruktúra › Hangsúlyviszonyok › Beszédhangok és azok sorrendje

c) A fonológiai kódolás o Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű, ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások o Fonetikus-artikulációs terv készül C. Az artikuláció o A fonetikus terv motoros kivitelezése o A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső beszéd

L. Levelt modelljének jobb fele! Tágabb értelmezés: Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás tevékenysége) a) Beszédészlelés b) Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés) c) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)

Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek kialakulásával? o A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az olvasás és írás technikai színvonalát. o A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének, értelmezésének o A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a beszédpercepció hiányosságai állnak. o A beszédészlelés időzítési zavara i, a gyenge memória stb. technikai olvasászavarhoz vezetnek. o A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge helyesírás.

A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező  A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése o A túl gyors (követhetetlen, téves észlelés)és túl lassú beszéd (türelmetlenné tesz)nehezen appercipiálható. o A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet. o A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között korreláció van.

 A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó tagozat) o Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs aktiválása a mentális lexikonból o A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére → tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek  A beszédpercepció hatása a helyesírásra A helyesírási, írási, olvasási nehézségekkel küzdőknek rosszabbak a percepciós mutatói

A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés  Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és a leírásainak). A sémaképzés 4 központi folyamata: o kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait o a jelentést elvonatkoztatjuk, o aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást, o az információt egyetlen holisztikus reprezentációba integráljuk.

 Schank & Abelson, 1977 A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó tudásunkat reprezentálják pl. o Étterembe menés o Orvoshoz menés o Eladás Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését szolgálják.

A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy a segítségével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni?). A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk le, de azt nem magyarázza meg, hogyan vonjuk le ezeket a következtetéseket A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális kulturális normákhoz illeszkedjenek (a Drakula-történetek, a Báthory Erzsébet-történet Nyugat-Európában).

Austin, Searle, 1960-as és 1970-es évek – ha beszélünk, mindig valamilyen beszédaktust hajtunk végre. Performatívumok: sok kijelentés konkrét cselekvéseknek felel meg Ezennel bűnösnek nyilvánítom. Elnézést kérek. Gratulálok. Kinevezem igazgatónak. Kitüntetem a lovagkereszt arany fokozatával. Házastársaknak nyilvánítom önöket.

Direkt beszédaktusok : egyértelmű kijelentések, amelyekben a beszélő szándékát elárulja a szavak szó szerinti jelentése, pl. Csukd be az ajtót! Indirekt beszédaktusok : a kijelentés szó szerinti jelentése nem a szándékolt jelentés. Kezd itt hideg lenni. Be tudnád csukni az ajtót? Brrr! (Mindegyikben az a szándék van, hogy a másik csukja be az ajtót.)

Hogyan értjük meg a nem szó szerinti jelentést? Az indirekt beszédaktusok az indirekt kijelentések egy fajtáját képviselik (ide tartozik még a metafora és az irónia). Searle, 1979, az értelmezés 2 szakasza: 1. a szó szerinti jelentés levezetése 2. ha a szó szerinti jelentés nem értelmes az adott kontextusban, levezetünk egy nem szó szerinti jelentést. Ezzel az állítással kapcsolatban ellentmondásosak a bizonyítékok, de a nem szó szerinti jelentést gyakran ugyanolyan gyorsan vagy még gyorsabban megértjük, mint a szó szerintit.

Searle beszédaktusai Reprezentatívumok: hisz benne, tagadja Direktívumok: kéri, felszólítja valamire Komisszívumok: garantálja, megígéri Expresszívumok: bocsánatot kér, sajnálja Deklarációk: (hivatalosan) kijelenti Ezennel hadat üzenünk. Ki vagy rúgva. Szükségesek még: Szerencsefeltételek vagy boldogulási feltételek Helyes végrehajtási ill. őszinteségi feltételek.

Társalgás Beszédes interakció, amelyben a téma a párbeszéd folyamán változhat. A beszélők és hallgatók együttműködnek, hogy a párbeszédet jelentéstelivé és értelmessé tegyék. (Grice) → szükséges az együttműködés

GRICE négy maximája (1975) A minőség maximája: 1. Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis. 2. Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő bizonyítékod. A mennyiség maximája: Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív /a társalgás pillanatnyi céljai szempontjából/. A relevancia maximája: „Légy releváns!” A hozzászólás legyen egyértelműen kapcsolatban a témával A mód maximája: 1. Kerüld a kifejezés homályosságát. 2. Kerüld a kétértelműséget. 3. Légy tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget). 4. Légy rendezett.