Megtorlás Konszolidáció (megszilárdulás) „Gulyáskommunizmus” Válság
Kádár a forradalom kitörésekor pártfőtitkár Nagy Imre – kormány tagja a forradalom mellé áll. Nov.1. elárulja a forradalmat > Moszkvába utazik Nov. 4. Szolnok ellenkormány létrehozása (Forradalmi munkás –paraszt kormány feje) „ ellenforradalom”- ként értékeli
A magyar történelemben példátlan,célja a megfélemlítés 300 kivégzett Politikusok: Nagy Imre (1957.) 6 politikus társával Szabadságharcosok (pesti srácok) 40 ezer letartóztatott> életfogytiglan-4-5 év amnesztia> REF 250 ezer emigrált
Fokozatosan lazít az elnyomáson „puha diktatúra”:elkerülni egy újabb forradalmat > Kádár nem várja el az átlagemberek aktív részvételét a politikában Rákosi: „ aki nincs velünk az ellenünk van” Kádár: „ aki nincs ellenünk az velünk van” Vannak megkérdőjelezhetetlen dolgok Szocialista rendszer létjogosultsága Szovjet csapatok itteni tartózkodása 1956 értékelése (ellenforradalom)
Megnő az egyének személyes szabadsága Nincs nyílt terror (ÁVH megszűnik >Munkásőrség) Szabadabb mozgás lehetősége külföldi utazások útlevél (korlátozva) Szabadabb vélemény nyilvánítás: Működik a cenzúra: 3T politikája (támogatott, tűrt, tiltott) Csökken a mindennapok átpolitizáltsága: nem kötelező a párttagság, kevesebb a kötelező részvétel az állami és pártrendezvényeken
A rendszer továbbra is pártállami diktatúra marad! Egypártrendszer (MSZMP) Minden lényegi döntés MSZMP KB Formális parlamentarizmus (egyjelöltes választások, ritkán ülésezik, nincs törvényalkotás) Végrehajtó hatalom Elnöki Tanács > rendeletek Helyi közigazgatás: tanácsrendszer (helyi párttitkárok)
Kultúra: szabadabb véleménynyilvánítás, (cenzúra: Aczél György „3T” politikája Támogatott –tűrt-tiltott kategória) Útlevél: lehetőség volt külföldi utazásokra korlátozva „ legvidámabb barakk” a kommunista táboron belül
Cél:az egyént elterelni a politikától >személyes boldogulás Viszonylagos jólét biztosításával leszerelni a társadalmi elégedetlenséget, végső soron elkerülni egy újabb forradalmat
Teljes foglalkoztatottság: mindenkinek van munkája (kötelező volt dolgozni KMK) bújtatott munkanélküliség (álláshelyek nem a termelésben jöttek létre, hanem adminisztratív munkakörben) > alacsony fizetések a dolgozók a munkahelyükön kívül is dolgoztak: Magánszektor korlátozott működése a gazdaságban „maszekolás” / háztáji A túlmunkának az egyénre való hatása: túlhajszoltság lakosság romló egészségügyi állapota / kétkeresős családmodell
Alapvető élelmiszerek ára mesterségesen alacsonyan tartották (3.60-as kenyér) Elérhetővé válnak bizonyos tartós fogyasztási cikkek (státusszimbólum) gépkocsi (Trabant „kicsi vagy kocsi”) televízió, elektronikus háztartási gépek Az életszínvonal fenntartása a rendszer egyik politikai törekvése volt > 80-as évektől csak kölcsönök felvételével lehet biztosítani> eladósodás
M. o. a KGST gazdasági rendszerének tagja befejeződik a parasztság TSZ-ekbe való kényszerítése „új gazdasági mechanizmus” korlátozott piacgazdaság >leállítják : marad a korszerűtlen gazdaságszerkezet (tervgazdálkodás) olajárrobbanás > energiahordozók jelentősen drágulnak> erősíti a válságot Külföldi hitelfelvétel (nyugati magánbankok magas kamat) > nem gazdaságkorszerűsítésre fordítják > életszínvonal fenntartására Adósságspirál (adósságcsapda): az ország folyamatos hitelfelvételre szorul, azért, hogy lejáró kölcsöneit fizetni tudja után csökken az életszínvonal (áremelkedések)
Külső ok: Gorbacsov lesz SZ.U. vezetője>”peresztrojka” (reformok enyhülő diktatúra> szabadabb vélemény nyilvánítás) SZU meggyengülése > „elengedik” a Közép-európai érdekszféra országait Belső okok: MSZMP vezetési válsága (elaggott vezetők <> „reform kommunisták” (Pozsgai Imre / Nyers Rezső) Romló életszínvonal társadalmi elégedetlenség Párton kívüli ellenzék megjelenése
(1.) Lakitelki találkozó (párton kívüli értelmiségiek 1-2 reform kommunista) rendszer kritikája Magyar Demokrata Fórum (népi-nemzeti irányvonal) Március 15. megünneplése> rendőrség beavatkozik Szabad Demokraták Szövetsége (urbánus liberális )
Összeomlik a pártállami diktatúra rendszere (nem csak Magyarországon hanem a térség többi államában) „békés rendszerváltás” MSZMP „önként” mond le hatalmáról, tárgyalások során döntenek az átalakulás fő kérdéseiről Átmenet: egy demokratikus (parlamentáris) jogállam kiépítése
Kádár János leváltása új főtitkár Grósz Károly Ellenzéki pártok alakulnak (többpártrendszer) jan. Pozsgai Imre:1956. népfelkelés máj. Ellenzéki Kerekasztal>Nemzeti Kerekasztal MSZMP ellenzéki pártok rendszerváltás forgatókönyve: többpárti szabad választások máj. megkezdik a vasfüggöny lebontását 1989.jún.16. Nagy Imre és társainak újratemetése
aug 19. Páneurópai piknik Állampárt feloszlatja magát MSZP megalakulása Köztársaság kikiáltása (Népköztársaság) „négy igenes” népszavazás > köztársasági elnököt nem a nép, hanem a parlament választja ápr. első szabad választások MDF nyeri koalíciós kormány
Jogalkotás: Kommunista diktatúra rendszeréből áttérés nyugati típusú demokratikus jogállam Törvényalkotás nem született új alkotmány hanem a „régi” es alkotmányt írják át Magánosítás (piacgazdaság kialakítása) kárpótlási törvény privatizáció (állami vállalatok eladása) Állampárt vezetői átmentették hatalmukat Függetlenség helyreállítása: megszűnt Varsói Szerződés> szovjet csapatok kivonása GG
Privatizáció ellentmondásai Gazdasági összeomlás (nyugati tőke piacot vesz, gazdasági környezet összeomlása) Munkanélküliség 20-25% Nyugati integráció > Európai Közösség (E U) Adósságcsapda ben az MSZP nyeri a választásokat